igazs g a t rgyal teremben
Download
Skip this Video
Download Presentation
Igazság a tárgyalóteremben

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 22

Igazság a tárgyalóteremben - PowerPoint PPT Presentation


  • 99 Views
  • Uploaded on

Igazság a tárgyalóteremben. A tudomány igazsága és a jog igazsága. A tudomány világképe.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Igazság a tárgyalóteremben' - cece


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
igazs g a t rgyal teremben

Igazság a tárgyalóteremben

A tudomány igazsága és a jog igazsága

a tudom ny vil gk pe
A tudomány világképe

Hiszek a valóságban. Az én okom, úgy gondolom, tisztán pragmatikus. Fizikusként a leggazdaságosabb modellt keresem, amely megma-gyarázza észleléseimet. Egy fizikusnak a legegyszerűbb feltevés az, hogy észleléseim (az Önöké is) korrelálnak a mélyben rejlő, rajtam kívülálló valósággal. Ez a feltevés látszik a legegysze-rűbbnek, amely már számot ad észleléseimről.

Joe Preskill

slide3

Valóság

Mérés

nem

Egyezik?

igen

Modell

Predikció

Keresd az igazságot, de óvakodj azoktól, akik azt állítják, hogy megtalálták!

mit v runk a b r s gt l
Mit várunk a bíróságtól?
  • Döntsön el minden feltett kérdést
  • Legyen objektív, pártatlan, kiszámítható
  • Legyen körültekintő a tények feltárásában
  • Alkalmazzon ismert és általánosan elfogadott módszereket
  • Értsen mindenhez
  • És ha mégsem, akkor….hívjon szakértőt
slide5

A bírósági munka szakaszai:

  • ténymegállapítás.
  • Igaz-e a felperes állítása?
  • Van-e ellentmondás a tanúvallomások között?
  • jogi értelmezés
  • A hétköznapi állításokat le kell fordítani a törvénykönyv
  • fogalmai segítségével (felelős, bűnös, stb.)
  • ítélethozatal
  • A tényállás, az enyhítő és súlyosbító körülmények mér-
  • legelése.

A tényállás tisztázása gyakran időben és térben távoli események közötti kapcsolatok kiderítését igényli.

slide6

A tényállás tisztázása

  • Az 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartás) X. fejezete
  • foglalkozik a bizonyítási eljárással. E szerint:
      • a)Ha a kérdéses tényt egyik peres fél sem vitatja,
      • akkor azt a bíróság valósnak fogadja el.
  • b)A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket
  • valósnak fogadhatja el.
  • c)Egy tényt annak a félnek kell bizonyítania,
  • amelyiknek érdekében áll.
  • d)A bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői
  • vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi
  • bizonyítékok.
  • e)Eskünek a perben helye nincs.
slide7

A tudományos és a bírósági gyakorlat összevetése

  • Az összehasonlítás során gyakran halljuk az alábbi érveket. Nem
  • érdemes összehasonlítást tenni, hiszen:
      • Miközben egy jogi vitában fennáll az ártatlanság vélelme

(azaz, a vádlott mindaddig ártatlan, amíg bűnösnek nem

bizonyul), addig a tudományos vitában egy állítás

mindaddig hamis, amíg igaz voltát be nem bizonyítják.

      • Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható,

a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni.

      • A tudomány következtetéseit folyamatosan ellenőrzik, ha

pedig szükséges, az állításokat revideálják. Ezzel szemben

a bíróságokon a döntés végleges (noha itt sem mindig

helyes). Ez az állítás ugyan általában igaz, azonban egy

adott disszertáció elbírálásakor nem érvényes, ott a

tudomány aktuális állása szerint döntenek.

slide8

A tudomány állításainak ellenőrzésére nincsenek időkorlátok, a

bírósági döntésnek viszont ésszerű időn belül meg kell születnie.

Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció elbíráláskor.

  • A tudomány gyakran sok pénzt költ egy-egy állítás igazolására

vagy cáfolatára, a bíróságnak racionális költségekből kell

működnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció állításainak

elbírálásakor, a vitás állítás cáfolatára nem fognak drága,

időigényes kísérleteket végezni.

  • A tudományban egy-egy területen számos hipotézis van jelen

egyszerre, ezek részben konkurensei egymásnak, részben jól

megférnek egymás mellett. A tudomány fejlődése során hullnak

el azok a hipotézisek, amelyek nem válnak be.

  • A tudomány nem a világról szóló enciklopédikus tudás tárháza,

hanem a világ magyarázatára felajánlott elméletek összessége.

Ezeket az elméleteket állandóan tesztelik és finomítgatják.

slide9

Azért vessük csak össze a ténymegállapítást a disszertáció védésével!

  • A jelölt ír egy dolgozatot, új tudományos állításokkal
  • A dolgozatot a témában járatos tudós testület bírálja el. 2-3 opponens: 1, van-e új állítás? 2, elfogadható-e az? 3, eléri-e a dolgozat a célját?
  • Tudományos vita: a védés. A jelölt ismerteti téziseit, a bírálók elmondják kritikájukat, kérdéseket tesznek fel. A vitában minden résztvevő részt vehet.
  • A vita célja egy 5-7 tagú bizottság meggyőzése. A bizottság zárt ülésen titkos szavazással dönt a dolgozatról.
  • A tudományos életben is vannak visszásságok.
  • peer review
  • új elméletek
  • csoportérdekek
  • személyes motivációk.
slide10

Emlékezzünk, a ténymegállapítás során:

  • ha egy tényt egyik peres fél sem vitat, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el
  • a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el
  • egy tényt annak kell bizonyítani amelyiknek érdekében áll
  • a bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői véle-mények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok
  • eskünek a perben helye nincs.

Mi a ténymegállapítás célja?

Két esemény ok-okozati kapcsolatának kimutatása vagy cáfolata. Ez a kérdés mindennapos a tudományos munkában. A különbség: a tudományban egy szakértő testületet kell meggyőzni, a bíróságon egyetlen laikust. A tudományos vita körültekintő, a bírósági nem az.

slide11

A szakértő szerepe

Az 1952. évi III. törvény X. fejezetének 177.§-ban esik szó a szakértők

szerepéről. Szakértőt akkor kell kirendelni, ha a perben “jelentős tény

vagy egyéb körülmény” megítéléséhez olyan különleges szakértelem

szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.

Magyarországon szakértőt csak jogszabályokban felsorolt intézmé-

nyekből lehet kirendelni.

A bíróság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amelyeket meg kell

válaszolni.

A 182. § (3) alapján “Ha a szakvélemény homályos, hiányos,

önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított

tényekkel ellentétben állónak látszik”, a szakértő köteles a bíróság

felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

Indokolt esetben új szakértőt is ki lehet rendelni.

slide12

A bíróság a független, objektív szakértő mítoszára épít. A való-ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja.

Példa: egészgégügy, kínai orvoslás és hagyományos orvoslás

Egy gyógyszerhatással kapcsolatos vitában mi alapján döntsön a bíró két szakvélemény közül?

slide13

1. esettanulmány: Daubert kontra Marrel Dow(1993)

Gyógyszerrel kapcsolatos kártérítési ügy, két gyerek születési

rendellenességgel jött világra. Az anya Bendictint szedett. A szülők új vizsgálatokkal álltak elő. A per lényege: milyen bizonyítási eljárás fogadható el a bíróságon?

Az elsőfokú bíróság a szülők ellen döntött, mondván, hogy csak a hagyományos módszerek használhatóak a bizonyítás során, az újabb eszközök nem. A Legfelsőbb Bíróság (USA) 1993 júniusában hozott döntése viszont kimondta, hogy

a bíráknak mérlegelniük kell számos tényezőt, amikor abban döntenek, meghallgatnak-e egy új tudományos elméletet a bizonyítás során vagy sem. Nem kielégítő egyszerűen annak eldöntése, melyik elmélet az általánosabban elfogadott.

slide14

“Nehéz meghatározni, mikor lép ki egy tudományos elv, vagy

felismerés a kísérleti stádiumból és lép be az igazolt elvek,

felismerések közé. Valahol ebben a szürke zónában kell felismerni

az elv bizonyító erejét, és miközben a bíróságok nagy utat fognak

megtenni, amíg beengedik az elismert tudományos elméletekre

vagy felfedezésekre épülő szakvéleményt a bíróságokra, addig is

elengedhetetlen, hogy a következtetések alapjának az adott terület

tudományos eredményeire kell épülnie.”

A Beech Aircraft Corp. kontra Rainey, 1988 ügyben az alábbi állásfoglalás született:

Minden fontos bizonyíték felhasználható, kivéve, ha azt kizárja az USA alkotmánya, a Kongresszus valamely határozata, vagy a Legfelsőbb Bíróság vagy más alkotmányozó hatóság ítélete.

slide15

Mi a fontos bizonyíték?

„bármely olyan beavatkozás, amelynek következtében valamely tény, amely a tényfeltárás során valószínűbbé vagy kevésbé valószínűbbé válik, mint amilyen a bizonyíték nélkül lenne”

No de ilyen a szakvélemény is! Akkor minden eszköz megengedett? A bírónak kell biztosítania, hogy a szakvélemény lényeges és megbízható legyen. Azt is a bíró dönti el, hogy egy adott szakvélemény tudományos-e.

Példa: hangfelvételek használata.

Példa: publikált és publikálatlan eredmények (verifikálás és validálás)

slide16

Esettanulmány: A Kijevet megjárt sofőr esete

1988 február 27: A LB kártérítést ítélt meg a VOLÁN TEFU egyik sofőrjének özvegye javára. A sofőr 1986 június 30-július 5 között Kijevben járt. (1986 április 26: Csernobili baleset, Kijevtől kb. 60 km-re.) A sofőr 1992 márciusában halt meg autoimmun betegségben.

A bíróság szakértőket kér fel, kérdése:

1, mi volt a halál oka?

2, kapcsolatban áll-e a haláleset a kijevi fuvarral?

Az első kérdésre Dr. Szinay Gyula egyetemi tanár válasza: a halál oka általános autoimmun betegség, aminek kiváltó oka rendszerint nem állapítható meg. A szövettani mintákból acut vagy subacut

slide17

sugárkárosodás nem volt kimutatható.

A második kérdésre két szakértő adott választ.

Mielőtt a válaszokra kitérnénk, némi ismeretre lesz szükség. A sugárkárosodás biológiai hatását jellemzi a testszövetekben elnyelt dózis, ennek egysége a gray (Gy). A sugárkárosodás következményeit jobban jellemzi a sugárzás egészségkárosító hatását figyelembe vevő tényezővel szorzott elnyelt dózis, ennek egysége a sievert (Sv). Megfigyelések szerint 50 mSv alatti dózis nem okoz egészség-károsodást, 1 Sv elnyelt dózis pedig kb. 5%-kal növeli a rák kockázatát.

slide18

Az első szakértő.

Az orvostudományok kandidátusa, Dr. med Habil

a SOTE tudományos tanácsadója,

szakterülete röntgenfelvételek kiértékelése.

Véleményében az alábbi kérdésekre keresi a választ:

1, Okozhat-e ionizáló sugárzás autoimmun állapotot?

2, Volt-e lehetőség arra, hogy az elhunyt szervezetébe ipari nuklidok kerülhettek, vagy kaphatott-e olyan sugárterhelést, amely a betegséghez vezetett?

Az első kérdésre válasza: Körülményes igen.

A második kérdésre adott válasz gondolatmenete: háromhónappal korábban, 60 km távolságra sok nuklid került ki, tehát a válasz igen.

(Az egyetlen mennyiségi elemzés a baleset során kibocsátott radioaktív izotópok mennyiségére vonatkozik.)

slide19

Második szakértő.

orvostudományok kandidátusa

szakterülete: sugárvédelem

A szakvélemény gondolatmenete: általános megfontolások (tehát konkrét, mennyiségi elemzés nélkül) alapján a sofőr által kapott dózis nem elegendő a megbetegedés kiváltásához.

Ott áll a bíró, két ellentmondó szakvéleménnyel és döntenie kell.

Vizsgájuk meg a két szakvéleményt, ahogyan egy disszertációt szokás!

Kezdjük az első szakvéleménnyel.

slide20

A dolgozatban alkalmazott módszer: kvalitatív analízis (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt  az autoimmun betegség oka a kijevi út.

  • A dolgozat önellentmondást tartalmaz. A szakértő tudta, hogy az általa felvetett kérdésekre csak a dózis kvantitatív becslésével adható válasz, ilyen becslésre mégsem vállalkozott.
  • Összhangban van-e a szakvélemény a sugáregészségügyben akkor elfogadott nézetekkel?
  • Nincs. A sofőr két napot töltött szennyezett területen, ha ez alatt szedte össze a betegséget okozó dózist, akkor min 2 Gy dózist kellett kapnia. Ekkora dózisnak viszont van determinisztikus hatása, ami nem öt év után jelentkezik. Ha a dózis kicsi, akkor a kár véletlenszerű. Valószínűség?
slide21

A második szakvélemény.

Nem tartalmaz kvantitatív elemzést, e nélkül nem dönthető el a kérdés. Ezért nézzük a helyes eljárást.

  • a sugárzásnak van biológiai hatása, ez a kapott dózistól függ
  • a dózis az intenzitás szorozva az idővel
  • a természetes radioaktivitás nem okoz betegséget, ezért meg kell becsülni a sofőrt ért dózist
  • a becslés alapja a fuvarlevél, az útvonal és a szennyezettség-térképek. A számítást Dr. Fehér István végezte el elsőként, a kapott dózis 0,1 mSv, a természetes háttér 1/25 része!
  • meg lehet becsülni, mi a valószínűsége, hogy ezen dózis hatására egészségkárosodás lép fel? A válasz: 1/200 000

Következtetés: a bíróságnak fel kell készülnie statisztikai alapon

történő ítélkezésre.

slide22

Következtetések

A következtetések levonását a hallgatóságra bízom.

Köszönöm a figyelmet!