Igazs g a t rgyal teremben
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 22

Igazság a tárgyalóteremben PowerPoint PPT Presentation


  • 64 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Igazság a tárgyalóteremben. A tudomány igazsága és a jog igazsága. A tudomány világképe.

Download Presentation

Igazság a tárgyalóteremben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Igazs g a t rgyal teremben

Igazság a tárgyalóteremben

A tudomány igazsága és a jog igazsága


A tudom ny vil gk pe

A tudomány világképe

Hiszek a valóságban. Az én okom, úgy gondolom, tisztán pragmatikus. Fizikusként a leggazdaságosabb modellt keresem, amely megma-gyarázza észleléseimet. Egy fizikusnak a legegyszerűbb feltevés az, hogy észleléseim (az Önöké is) korrelálnak a mélyben rejlő, rajtam kívülálló valósággal. Ez a feltevés látszik a legegysze-rűbbnek, amely már számot ad észleléseimről.

Joe Preskill


Igazs g a t rgyal teremben

Valóság

Mérés

nem

Egyezik?

igen

Modell

Predikció

Keresd az igazságot, de óvakodj azoktól, akik azt állítják, hogy megtalálták!


Mit v runk a b r s gt l

Mit várunk a bíróságtól?

  • Döntsön el minden feltett kérdést

  • Legyen objektív, pártatlan, kiszámítható

  • Legyen körültekintő a tények feltárásában

  • Alkalmazzon ismert és általánosan elfogadott módszereket

  • Értsen mindenhez

  • És ha mégsem, akkor….hívjon szakértőt


Igazs g a t rgyal teremben

  • A bírósági munka szakaszai:

  • ténymegállapítás.

  • Igaz-e a felperes állítása?

  • Van-e ellentmondás a tanúvallomások között?

  • jogi értelmezés

  • A hétköznapi állításokat le kell fordítani a törvénykönyv

  • fogalmai segítségével (felelős, bűnös, stb.)

  • ítélethozatal

  • A tényállás, az enyhítő és súlyosbító körülmények mér-

  • legelése.

A tényállás tisztázása gyakran időben és térben távoli események közötti kapcsolatok kiderítését igényli.


Igazs g a t rgyal teremben

A tényállás tisztázása

  • Az 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartás) X. fejezete

  • foglalkozik a bizonyítási eljárással. E szerint:

    • a)Ha a kérdéses tényt egyik peres fél sem vitatja,

    • akkor azt a bíróság valósnak fogadja el.

  • b)A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket

  • valósnak fogadhatja el.

  • c)Egy tényt annak a félnek kell bizonyítania,

  • amelyiknek érdekében áll.

  • d)A bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői

  • vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi

  • bizonyítékok.

  • e)Eskünek a perben helye nincs.


  • Igazs g a t rgyal teremben

    A tudományos és a bírósági gyakorlat összevetése

    • Az összehasonlítás során gyakran halljuk az alábbi érveket. Nem

    • érdemes összehasonlítást tenni, hiszen:

      • Miközben egy jogi vitában fennáll az ártatlanság vélelme

        (azaz, a vádlott mindaddig ártatlan, amíg bűnösnek nem

        bizonyul), addig a tudományos vitában egy állítás

        mindaddig hamis, amíg igaz voltát be nem bizonyítják.

      • Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható,

        a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni.

      • A tudomány következtetéseit folyamatosan ellenőrzik, ha

        pedig szükséges, az állításokat revideálják. Ezzel szemben

        a bíróságokon a döntés végleges (noha itt sem mindig

        helyes). Ez az állítás ugyan általában igaz, azonban egy

        adott disszertáció elbírálásakor nem érvényes, ott a

        tudomány aktuális állása szerint döntenek.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • A tudomány állításainak ellenőrzésére nincsenek időkorlátok, a

      bírósági döntésnek viszont ésszerű időn belül meg kell születnie.

      Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció elbíráláskor.

    • A tudomány gyakran sok pénzt költ egy-egy állítás igazolására

      vagy cáfolatára, a bíróságnak racionális költségekből kell

      működnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció állításainak

      elbírálásakor, a vitás állítás cáfolatára nem fognak drága,

      időigényes kísérleteket végezni.

    • A tudományban egy-egy területen számos hipotézis van jelen

      egyszerre, ezek részben konkurensei egymásnak, részben jól

      megférnek egymás mellett. A tudomány fejlődése során hullnak

      el azok a hipotézisek, amelyek nem válnak be.

    • A tudomány nem a világról szóló enciklopédikus tudás tárháza,

      hanem a világ magyarázatára felajánlott elméletek összessége.

      Ezeket az elméleteket állandóan tesztelik és finomítgatják.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • Azért vessük csak össze a ténymegállapítást a disszertáció védésével!

    • A jelölt ír egy dolgozatot, új tudományos állításokkal

    • A dolgozatot a témában járatos tudós testület bírálja el. 2-3 opponens: 1, van-e új állítás? 2, elfogadható-e az? 3, eléri-e a dolgozat a célját?

    • Tudományos vita: a védés. A jelölt ismerteti téziseit, a bírálók elmondják kritikájukat, kérdéseket tesznek fel. A vitában minden résztvevő részt vehet.

    • A vita célja egy 5-7 tagú bizottság meggyőzése. A bizottság zárt ülésen titkos szavazással dönt a dolgozatról.

    • A tudományos életben is vannak visszásságok.

    • peer review

    • új elméletek

    • csoportérdekek

    • személyes motivációk.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • Emlékezzünk, a ténymegállapítás során:

    • ha egy tényt egyik peres fél sem vitat, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el

    • a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el

    • egy tényt annak kell bizonyítani amelyiknek érdekében áll

    • a bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői véle-mények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok

    • eskünek a perben helye nincs.

    Mi a ténymegállapítás célja?

    Két esemény ok-okozati kapcsolatának kimutatása vagy cáfolata. Ez a kérdés mindennapos a tudományos munkában. A különbség: a tudományban egy szakértő testületet kell meggyőzni, a bíróságon egyetlen laikust. A tudományos vita körültekintő, a bírósági nem az.


    Igazs g a t rgyal teremben

    A szakértő szerepe

    Az 1952. évi III. törvény X. fejezetének 177.§-ban esik szó a szakértők

    szerepéről. Szakértőt akkor kell kirendelni, ha a perben “jelentős tény

    vagy egyéb körülmény” megítéléséhez olyan különleges szakértelem

    szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.

    Magyarországon szakértőt csak jogszabályokban felsorolt intézmé-

    nyekből lehet kirendelni.

    A bíróság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amelyeket meg kell

    válaszolni.

    A 182. § (3) alapján “Ha a szakvélemény homályos, hiányos,

    önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított

    tényekkel ellentétben állónak látszik”, a szakértő köteles a bíróság

    felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

    Indokolt esetben új szakértőt is ki lehet rendelni.


    Igazs g a t rgyal teremben

    A bíróság a független, objektív szakértő mítoszára épít. A való-ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja.

    Példa: egészgégügy, kínai orvoslás és hagyományos orvoslás

    Egy gyógyszerhatással kapcsolatos vitában mi alapján döntsön a bíró két szakvélemény közül?


    Igazs g a t rgyal teremben

    1. esettanulmány: Daubert kontra Marrel Dow(1993)

    Gyógyszerrel kapcsolatos kártérítési ügy, két gyerek születési

    rendellenességgel jött világra. Az anya Bendictint szedett. A szülők új vizsgálatokkal álltak elő. A per lényege: milyen bizonyítási eljárás fogadható el a bíróságon?

    Az elsőfokú bíróság a szülők ellen döntött, mondván, hogy csak a hagyományos módszerek használhatóak a bizonyítás során, az újabb eszközök nem. A Legfelsőbb Bíróság (USA) 1993 júniusában hozott döntése viszont kimondta, hogy

    a bíráknak mérlegelniük kell számos tényezőt, amikor abban döntenek, meghallgatnak-e egy új tudományos elméletet a bizonyítás során vagy sem. Nem kielégítő egyszerűen annak eldöntése, melyik elmélet az általánosabban elfogadott.


    Igazs g a t rgyal teremben

    “Nehéz meghatározni, mikor lép ki egy tudományos elv, vagy

    felismerés a kísérleti stádiumból és lép be az igazolt elvek,

    felismerések közé. Valahol ebben a szürke zónában kell felismerni

    az elv bizonyító erejét, és miközben a bíróságok nagy utat fognak

    megtenni, amíg beengedik az elismert tudományos elméletekre

    vagy felfedezésekre épülő szakvéleményt a bíróságokra, addig is

    elengedhetetlen, hogy a következtetések alapjának az adott terület

    tudományos eredményeire kell épülnie.”

    A Beech Aircraft Corp. kontra Rainey, 1988 ügyben az alábbi állásfoglalás született:

    Minden fontos bizonyíték felhasználható, kivéve, ha azt kizárja az USA alkotmánya, a Kongresszus valamely határozata, vagy a Legfelsőbb Bíróság vagy más alkotmányozó hatóság ítélete.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Mi a fontos bizonyíték?

    „bármely olyan beavatkozás, amelynek következtében valamely tény, amely a tényfeltárás során valószínűbbé vagy kevésbé valószínűbbé válik, mint amilyen a bizonyíték nélkül lenne”

    No de ilyen a szakvélemény is! Akkor minden eszköz megengedett? A bírónak kell biztosítania, hogy a szakvélemény lényeges és megbízható legyen. Azt is a bíró dönti el, hogy egy adott szakvélemény tudományos-e.

    Példa: hangfelvételek használata.

    Példa: publikált és publikálatlan eredmények (verifikálás és validálás)


    Igazs g a t rgyal teremben

    Esettanulmány: A Kijevet megjárt sofőr esete

    1988 február 27: A LB kártérítést ítélt meg a VOLÁN TEFU egyik sofőrjének özvegye javára. A sofőr 1986 június 30-július 5 között Kijevben járt. (1986 április 26: Csernobili baleset, Kijevtől kb. 60 km-re.) A sofőr 1992 márciusában halt meg autoimmun betegségben.

    A bíróság szakértőket kér fel, kérdése:

    1, mi volt a halál oka?

    2, kapcsolatban áll-e a haláleset a kijevi fuvarral?

    Az első kérdésre Dr. Szinay Gyula egyetemi tanár válasza: a halál oka általános autoimmun betegség, aminek kiváltó oka rendszerint nem állapítható meg. A szövettani mintákból acut vagy subacut


    Igazs g a t rgyal teremben

    sugárkárosodás nem volt kimutatható.

    A második kérdésre két szakértő adott választ.

    Mielőtt a válaszokra kitérnénk, némi ismeretre lesz szükség. A sugárkárosodás biológiai hatását jellemzi a testszövetekben elnyelt dózis, ennek egysége a gray (Gy). A sugárkárosodás következményeit jobban jellemzi a sugárzás egészségkárosító hatását figyelembe vevő tényezővel szorzott elnyelt dózis, ennek egysége a sievert (Sv). Megfigyelések szerint 50 mSv alatti dózis nem okoz egészség-károsodást, 1 Sv elnyelt dózis pedig kb. 5%-kal növeli a rák kockázatát.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Az első szakértő.

    Az orvostudományok kandidátusa, Dr. med Habil

    a SOTE tudományos tanácsadója,

    szakterülete röntgenfelvételek kiértékelése.

    Véleményében az alábbi kérdésekre keresi a választ:

    1, Okozhat-e ionizáló sugárzás autoimmun állapotot?

    2, Volt-e lehetőség arra, hogy az elhunyt szervezetébe ipari nuklidok kerülhettek, vagy kaphatott-e olyan sugárterhelést, amely a betegséghez vezetett?

    Az első kérdésre válasza: Körülményes igen.

    A második kérdésre adott válasz gondolatmenete: háromhónappal korábban, 60 km távolságra sok nuklid került ki, tehát a válasz igen.

    (Az egyetlen mennyiségi elemzés a baleset során kibocsátott radioaktív izotópok mennyiségére vonatkozik.)


    Igazs g a t rgyal teremben

    Második szakértő.

    orvostudományok kandidátusa

    szakterülete: sugárvédelem

    A szakvélemény gondolatmenete: általános megfontolások (tehát konkrét, mennyiségi elemzés nélkül) alapján a sofőr által kapott dózis nem elegendő a megbetegedés kiváltásához.

    Ott áll a bíró, két ellentmondó szakvéleménnyel és döntenie kell.

    Vizsgájuk meg a két szakvéleményt, ahogyan egy disszertációt szokás!

    Kezdjük az első szakvéleménnyel.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • A dolgozatban alkalmazott módszer: kvalitatív analízis (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt  az autoimmun betegség oka a kijevi út.

    • A dolgozat önellentmondást tartalmaz. A szakértő tudta, hogy az általa felvetett kérdésekre csak a dózis kvantitatív becslésével adható válasz, ilyen becslésre mégsem vállalkozott.

    • Összhangban van-e a szakvélemény a sugáregészségügyben akkor elfogadott nézetekkel?

    • Nincs. A sofőr két napot töltött szennyezett területen, ha ez alatt szedte össze a betegséget okozó dózist, akkor min 2 Gy dózist kellett kapnia. Ekkora dózisnak viszont van determinisztikus hatása, ami nem öt év után jelentkezik. Ha a dózis kicsi, akkor a kár véletlenszerű. Valószínűség?


    Igazs g a t rgyal teremben

    A második szakvélemény.

    Nem tartalmaz kvantitatív elemzést, e nélkül nem dönthető el a kérdés. Ezért nézzük a helyes eljárást.

    • a sugárzásnak van biológiai hatása, ez a kapott dózistól függ

    • a dózis az intenzitás szorozva az idővel

    • a természetes radioaktivitás nem okoz betegséget, ezért meg kell becsülni a sofőrt ért dózist

    • a becslés alapja a fuvarlevél, az útvonal és a szennyezettség-térképek. A számítást Dr. Fehér István végezte el elsőként, a kapott dózis 0,1 mSv, a természetes háttér 1/25 része!

    • meg lehet becsülni, mi a valószínűsége, hogy ezen dózis hatására egészségkárosodás lép fel? A válasz: 1/200 000

    Következtetés: a bíróságnak fel kell készülnie statisztikai alapon

    történő ítélkezésre.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Következtetések

    A következtetések levonását a hallgatóságra bízom.

    Köszönöm a figyelmet!


  • Login