1 / 9

Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei

Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX projekt nyitó konferencia Szeged, 2013. július 3. Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei. Tartalom. Programozási előzmények – LHH program A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége

cana
Download Presentation

Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX projekt nyitó konferencia Szeged, 2013. július 3. Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei

  2. Tartalom • Programozási előzmények – LHH program • A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége • Fontosabb tapasztalatok

  3. Programozási előzmények – LHH program • A Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjának a jogszabályi hátterét a 2007. év végén elfogadott (311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról) rendelet teremtette meg. • Az országban a KSH objektív adatai alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben az ország lakosságának 10%-a, 1 millió ember élt (2001-es KSH népszámlálási adatok alapján). • A programban résztvevő kistérségek projektjeiről I. fordulóban zsűri üléseken döntöttek, ami indikatív támogatást jelentett. Ezt követően a pályázatokat a KLH pályázati kiírásokra lehetett benyújtani, amelyek sok esetben bizonyos engedményeket tettek a pályázatok szakmai tartalmát illetően is a nem KLH kiírásokhoz képest.

  4. A KLH kistérségekben érintett települések száma a Dél-alföldi régióban A KSH 2010-es adatai alapján az érintett öt kistérségben összesen mintegy 112 000 ember él. A Dél-alföldi Operatív Program kerete terhére kifejezetten KLH-s kistérségek számára indikatív keretként 9 milliárd forint állt rendelkezésre 5 tematikus prioritáson.

  5. A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége I. • Összességében 2012 I. negyed év végéig mintegy 17,21 Mrd forint (mintegy 58 millió EUR) támogatás jutott a KLH-s kistérségekbe • Kisteleki kistérségbe jutott az összes DAOP-osKLH-s forrás 36,41%-a. Forrás: NFÜ

  6. A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége II. • A legmagasabb összeg a Kisteleki kistérséghez köthető (ez régiós maximum is). • A legalacsonyabb egy főre jutó támogatás a Jánoshalmai kistérségnél mérhető, ami Bács-Kiskun megyei minimum érték. Forrás: NFÜ

  7. Fontosabb tapasztalatok I. • A tematikus prioritásokat vizsgálva nem egyenletes a források területi megoszlása: • Bácsalmási és Sarkadi kistérségbe nem jutott turisztika fejlesztésre forrás, míg a Kisteleki kistérség a teljes megítélt keret 78%-át magáénak tudhatja). • Bácsalmás és Jánoshalma térsége együttesen is csupán a gazdaságfejlesztési források alig 12%-át kapta meg, miközben a projekt ötletek egyharmada innen került benyújtásra. • Lakosságszám-arányosan vizsgálva a megítélt támogatás összegét a Kisteleki kistérség kimagaslóan teljesít megyei és régiós viszonylatban, míg megyén belül egyedül a Jánoshalmai kistérség szorul az utolsó helyre e tekintetben.

  8. Fontosabb tapasztalatok II. • A program előkészítése során több kérdés (pl. gazdasági társaságok pályázhatnak-e stb.) csak a tervezés utolsó fázisában konkretizálódott • A program lebonyolítása során folyamatosan változó feltételrendszer mellett kellett a kistérségi projektgazdáknak pályázni (pl. értékelési szempontok csak a pályázati felhívásokban váltak transzparenssé). Eközben a kötelezettségek (pl. biztosíték, önerő felmutatása stb.) megegyeztek a nyílt pályázatokon indulókéval. • A kistérségek pályázói sikeresek voltak nem csak a Dél-alföldi OP nyílt (nem KLH-s térségek pályázóinak meghirdetett) pályázati felhívásain és az ágazati OP-k esetében is. • Gyakran versenyeztek a pályázati felhívások, és egy KLH-s vállalkozó a hagyományos telephely fejlesztési pályázatra is benyújtotta projektjavaslatát, mert itt gyorsabban született döntés (adminisztratív terhek alacsonyabbak).

  9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related