Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség

1. TE IS Testmozgás az Iskolában Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály

2. Fejlesztési célok A TE IS célja, hogy iskolai testmozgásprogramok tudatos tervezésével és megvalósításával, az iskolai önkéntesség elterjesztésével és a befogadó szemlélet erősítésével komplex, az egész iskola számára alkalmazható programot alkosson. Koncepció Befogadás Önkéntesség Mozgás A fizikai mozgás alapélmény az én, a hatékonyság, önbizalom kialakulásában. A mozgás egyúttal önkifejezés és kapcsolatteremtés is. Módszertan A befogadás folyamata az iskolában történő társas, csoportos viszonyokhoz kapcsolódik: erősíti a gyerekek társas kapcsolatait. Cél a társadalmi befogadás szemléletének erősítése. Gyakorlat Az önkéntes társas együttlét az élményszerzés sajátos formája, amely a közös mozgáson és a játékon keresztül valósul meg. Ereje abban rejlik, hogy a közös tevékenységekbe minden szereplő a saját akaratából, sajátos belső motivációjával kapcsolódik be.

3. Fejlesztési célok Mozgás Koncepció Befogadás Önkéntesség Módszertan Részvétel Élmény Játék Munkaerő-piaci érvényesülés Gyakorlat Személyes önmegvalósítás

4. Hazai és nemzetközi szabályozó keretek Az iskolai munkát, valamint az iskolák megújulását Európai Uniós és OECD ajánlások, dokumentumok, szövegek segítik, illetve írják elő. Koncepció Európai Uniós tartalmak EU 2020 stratégia(egész életen át tartó tanulás, rugalmas tanulási utak, méltányosság, alkalmazkodóképesség) Gondoljuk újra az oktatást!(problémamegoldó készségek, kritikus gondolkodás, közös munkavégzés) Oktatás és képzés 2020 Módszertan Az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló következtetés(esélyegyenlőség, nyitott tanulási környez et, a tanulás vonzóvá tétele) Az OECD fejlesztő tartalmai PISA 2012 – Problem-Solving (A probléma megoldás készsége) Gyakorlat No More Failures: Ten Steps To Equtiy In Education. Education and Training Policy (Esélyegyenlőség) Let’s Read Them a Story! The Parent Factor in Education (A szülők szerepe az oktatásban) Student Engagement at School – A Sense of Belonging and Participation (Részvétel az iskolában)

5. Ami az iskolában történik Fejlesztésünk meghatározott irányain (mozgás, önkéntesség, befogadás) és a szabályozók adta kereteken belül munkánk fókusza az iskolákban zajló társas történés, társas dinamika. Ennek mentén láttuk elképzelhetőnek felépíteni programunk koncepcióját és módszertanát. Koncepció Célunk, hogy olyan iskolai programot alakítsuk ki, amely 1.illeszkednitud a jelenlegi magyar iskolai rendszerekhez és iskolai kultúrához, 2. megfelel az iskolai életkihívásainak, és 3. működése és alkalmazása fenntartható. Módszertan Céljaink szempontjából kiemelt jelentősége van az iskolai kultúrának. Az iskolai működés normái, az iskola résztvevőinek értékei, a társas térben zajló interakciók az egyes iskolák sajátos jellemzőit jelentik. Gyakorlat Minden iskola (kultúra) különleges, egyéni és sajátos értékek mentén szerveződő rendszer, akkor a programszintű beavatkozásnak ehhez az alapfeltételhez kell igazodnia.

6. Iskolai kultúrakutatás Ha belépünk egy iskolába, nemcsak a tárgyak és a berendezés látványa érint meg bennünket, hanem az iskola láthatatlan légköre, az az érzés, amelyet az ott lét keltett bennünk. Ennek az érzésnek az iskola kultúrájához van leginkább köze. Koncepció A hazai iskolai kultúrák megismeréséhez három kutatási eszközt láttunk célravezetőnek: értékalapú kérdőívek, igazgatói interjúk, nem résztvevő megfigyelésen alapuló terepkutatás 1. Jelenlét: Ha a jelenlét faktor értéke magas, az azt jelenti, hogy a válaszadók az iskolában a helyükön érzik magukat, a kreativitásuk érvényesülni tud, az iskolai környezet ösztönzően hat rájuk és készek arra, hogy felelősséget vállaljanak a lemaradó gyerekek hátrányainak csökkentéséért. Ha a jelenlét faktor értéke alacsony, akkor a biztonságérzet, az elégedettség és a körülöttünk zajló folyamatokkal való együtt haladás, valamint a kreativitás és a kölcsönös szakmai kapcsolatok kialakulása nehézségekbe ütközik; nehezebb felelősséget vállalniuk a lemaradó gyerekekkel való munkáért. Módszertan 2. Hatalomhoz való viszony: Ha a faktor értéke magas, akkor a válaszadók számára a hatalomnak és a tiszteletnek fontos szerepe van. Ebben az esetben a hierarchia, vagyis a szervezet felépítménye támaszt és biztonságot nyújt. A szervezeten belüli kapcsolatok függenek a tisztelet és a hatalom dimenzióitól. Ha a faktor értéke alacsony, akkor a hatalomnak és a tiszteletnek nincs meghatározó szerepe az iskolai működésben, illetve a két érték nem képezi alapját a biztonságos iskolai működésnek. Kutatásunk főkomponens-elemzésének három legfontosabb összetevője Gyakorlat 3. Nyitottság:Ha a nyitottság faktor magas értéket kap, akkor a válaszadók jellemzően nyitottak és érzékenyek a környezetükre és a szervezet szereplőire. Kapcsolataik támogatóak, és produktívak. Ha a faktor alacsony értékű, akkor a nyitottság és az érzékeny figyelem kevéssé jellemző a válaszadók csoportjára. A kapcsolatokban a zártság és a távolság jellemző, az interakciók nem tudnak erőforrásként megjelenni.

7. Iskolai kultúrakutatás Koncepció Tornaterem részlet Módszertan Gyakorlat Iskolaudvar

8. Iskolai kultúrakutatás Koncepció Módszertan Iskolai folyosó Szertár Gyakorlat

9. Belépési pontok A program iskolai belépési pontjainak kérdésfeltevése: Miként lehet az önkéntesség eszközével a (test)mozgást, illetve a fizikai aktivitássalösszefüggő bármely iskolai – kötelező tanórai, nem kötelező tanórai vagy tanórai kereteken kívüli – foglalkozást és programot az iskolában tanuló gyermekek kompetenciáinak társas és interkulturális keretek közötti fejlesztésére felhasználni a végzettségi szint, illetve a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében? Koncepció Befogadás Önkéntesség Mozgás Módszertan Hogyan illeszthető a mozgás, a befogadás, az önkéntesség értékei, szemlélete és gyakorlati megoldásai a tanulás keretei közé? Részvétel Élmény Játék Gyakorlat Míg a befogadás szemlélete, az aktív részvétel és az önkéntesség közösségi értékei kulturálisan meghatározott tartalmak, a játék, az élmény és a tanulás egyensúlyának megteremtése révén a testmozgásprogramok és aktivitások jelenthetik azt a gyakorlati, illetve módszertani terepet, amellyel koncepciónk elméleti és szemléleti irányai beléphetnek az iskolák falai közé.

10. Az elmélettől a gyakorlat felé Programunk gyakorlati kereteit a csatlakozó iskolák, azok szervezetei, igazgatója, tantestülete, tanulói, illetve a program mentorai, trénerei és a 10-12 fős TE IS Csapat alkotja. Koncepció A TE IS Módszertan célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket és útvonalakat írjon le, amelyek egyenként és egymáshoz kapcsolódva hozzájárulhatnak… a TE IS Program bevezetésében és megvalósításában, Módszertan az iskolát érintő változások kezelésében, a tanulói és tanulási utak megújításában, az informális tanulás és tanítás tartalmainak kihangosításában, Gyakorlat a gyerekek testi és lelki egészségének fejlesztésében, az iskola eredményességéhez.

11. Módszertani keretek A TE IS Módszertan elméleti útvonalai Koncepció Coopetition Kreativitás Mentalizálás Belső hálózat Bizalom EMPÁTIA és Befogadás Stressz kezelés Jövőorientáció Elfogadó figyelem Identitás Kommunikáció Önbizalom Motiváció erősítése Rendszerszemlélet Érzelmi intelligencia Az elutasítás kezelése Düh és harag kezelése Erőforrások azonosítása Elköteleződés és bevonódás Teljesítmény; siker és kudarc Szükségletek megfogalmazása Határok, keretek és elvárások Módszertan Önkéntesség és aktivitás Társas és egyéni önismeret A húsz plusz négy elemből álló témasorozat módszertanunk elméleti útvonalait jelenítik meg. Az elméleti útvonalak programunk fejlődési, előrehaladási dinamikájának lépcsőfokai. Gyakorlat Az elméleti dimenziók mindegyike önálló fejlesztési egységként is értelmezhető, ám kapcsolódásuk és sorrendjük biztosítja a program és a program által történő fejlődés lehetőségeit.

12. Módszertani keretek A TE IS Módszertan gyakorlati útvonalai Koncepció Kutatás, megismerés Módszertanunk gyakorlati útvonalai, felülről lefelé haladva, azokat a lépéseket jelentik, amelyek mentén egy iskolai program gyakorlati lépéseit végrehajthatjuk. A kutatástól a fenntarthatóságig végighaladva az iskolai mozgásprogramok és aktivitások megvalósításán keresztül ezek a lépések jelentik a TE IS Csapat által tervezett aktivitások lehetséges lépéseit. A gyakorlati dimenziókat úgy állítottuk össze, hogy azok lefedjenek egy teljes, iskolában is megvalósítható projekt-folyamatot, annak elejétől a legvégéig. Célmeghatározás Tervezés Erőforrások Módszertan Toborzás Szabályalkotás Kockázatelemzés, kifogáskezelés Programértékelés Gyakorlat Külső erőforrások Tudásmegosztás Fenntarthatóság

13. Módszertani keretek A függőleges dimenziók gyakorlati témái és a vízszintes módszertani elemek elméleti témái által közrezárt tér az a terület, amelyben a TE IS Program életciklusa végighalad. Ebben a térben tartjuk elképzelhetőnek megfogalmazni azokat a módszertani útvonalaknak elnevezett folyamatokat, amelyeknek kulcsfogalmai és leírásai megjeleníthetik az elméleti és a gyakorlatidimenziók összekapcsolódását. Koncepció Módszertan Gyakorlat

14. A TE IS Kerék Gyakorlati dimenzióink egy komplex tervezési, megvalósítási és értékelési folyamatot ölelnek fel. A kutatástól és a megismeréstől elindulva, a célul kitűzött program megvalósításán és a tervezésen át, egészen a fenntarthatóság kérdéséig jutva a fenti lépések megtétele biztosítja számunkra az iskolai mozgás-programok hatékonyságát és sikerességét. Koncepció Módszertan A TE IS Kerék használata és alkalmazása megkönnyíti a gyerekek és a felnőttek számára a programtervezést, illetve értelmezhetővé és tudatosabbá teszi a tervezés és a megvalósítás lépéseit. Gyakorlat

15. Módszertan kellékei A TE IS Képzések  A képzések alapjait jelentő PAT és FAT tematikát, valamint akkreditációt a képzőkkel közösen dolgoztuk ki. Koncepció  A képzések tematikájának alapja a TE IS Kerék volt. A résztvevők számára a program tartalmát és szemléletét elsősorban a gyakorlatok és az élmények mentén kívántuk átadni.  Trénereinket magunk toboroztuk, számukra készült a TE IS FAT képzése  Képzéseink résztvevői 144 iskola pedagógusai közül kerültek ki Módszertan  A résztvevők visszajelzései teljes mértékben pozitívak voltak! TE IS Módszertani segédanyagok  TE IS Módszertan Gyakorlat  TE IS Módszertan – Elméleti kézikönyv mentorpedagógusok részére  TE IS Módszertan – Gyakorlati útmutató mentorpedagógusok részére  Találd meg a történeted Gyakorlati kézikönyv a TE IS Csapat számára  Játék és győzelem A TE IS Csapat elméleti kézikönyve

16. Módszertani képzés Koncepció Módszertan Gyakorlat A módszertani képzés pillanatképei

17. Módszertani képzés Koncepció Módszertan Gyakorlat Feladatok megoldásai a módszertani képzéseken

18. A TE IS Program életre kel A TE IS Módszertanban meghatározott útvonalakat gyakorlati folyamatokká alakítottuk, amelyek leírásait a TE IS Kézikönyvekben bontottuk ki. Koncepció A TE IS trénerek és mentorok a program kezdetén előkészítik a TE IS folyamatait (megkeresik az iskolaigazgatót, megalkotják a TE IS Csapatot, előkészítik a TE IS Program munkájára alkalmas teret, stb.). Módszertan A trénerek és a mentorpedagógusok (módszertani útvonalaink mentén) csapatépítő alkalmakat tartanak a TE IS Diákoknak, akik ezáltal képessé válnak önálló szervezésű iskolai mozgásprogramokat alkotni. Gyakorlat A TE IS Diákok által folyamatossá tett iskolai mozgásprogramok kitalálása, tervezése, megvalósítása és értékelése mentén a program hatáselemei és értékei az iskolai kultúra részévé válnak.

19. A TE IS Program életre kel Koncepció Módszertan Gyakorlat

20. TE IS Testmozgás az Iskolában Köszönöm a figyelmüket!