A talajvédelem alapelvei

1. A talajvédelem alapelvei Füzesi István 2011

2. A talaj fogalma • A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. • Természeti erőforrás: • Biomassza termelés alapvető közege • Bioszféra primer tápanyagforrása • Fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósításában (egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni)

3. A talaj ökológiai funkciói • Biomassza termelési funkció: a mező- és erdőgazdálkodás termőhelye • Szabályozó funkciók: a környezet elemeit védő szűrő-, tompító- és átalakító folyamatok • Biotóp funkció: a talaj biológiai élettér, egyben géntartalék

4. Emberi tevékenységhez kötődő funkciók • Fizikai közeg funkció:A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenőhelyeket stb. • Nyersanyagforrás funkció:A talaj anyagai mint a tőzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építőipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelőhelye is. • Archív funkció: Archeológiai és paleontológiai információkat hordoz • A talaj funkciói végesek, megújuló képessége pedig behatárolt. Elsősorban az ökológiai funkciók sérülékenyek és védelemre szorulnak.

5. Talajdegradáció • Talajdegradáció (talajromlás): minden olyan folyamat, mely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet (víz- és szélerózió, elsósodás, szikesedés, talajsavanyodás, talajszerkezet romlása, elmocsarasodás, talaj puffer-kapacitásának romlása, talajszennyeződés)

6. Talajvédelem • Talajvédelem: A talaj kedvező állapotának és funkcióképességének megőrzése a káros, degradációs és talajrombolási folyamatok hatásaival szemben

7. Az Európai Talaj Charta • Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai Talaj Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják. • Hazánk különösen érdekelt a talajvédelemben, hiszen nagy a hasznosított terület részaránya , és a talaj képezi Magyarország legnagyobb természeti erőforrását, kincsét.

8. Az Európai Talaj Charta • A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára.

9. Az Európai Talaj Charta • A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.

10. Az Európai Talaj Charta • Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul.

11. Az Európai Talaj Charta • A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét.

12. Az Európai Talaj Charta • A talajt meg kell védeni az eróziótól. • A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben.

13. Az Európai Talaj Charta • A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön.

14. Az Európai Talaj Charta • Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag.

15. Az Európai Talaj Charta • Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése.

16. Az Európai Talaj Charta • A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség.

17. Az Európai Talaj Charta • A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba.

18. Az Európai Talaj Charta • A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

19. Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkely): • Megelőző fellépés • A környezetszennyezést a forrásnál kell megakadályozni • A szennyező fizet elv • Integráció • Szubszidiaritás

20. Szennyezett talajok minősítése • A, B, C minősítési rendszer • kiegészül a mindenkori hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal • a határértékek nem alkalmazhatók sablonosan a helyi viszonyok ismerete nélkül

21. Szennyezett talajok minősítése • A:Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg az országban és függ a termőhelytől, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból magasabb is lehet. • Az A minőség azt jelenti, hogy a talaj normális összetételű, melyhez alkalmazkodott növény, állat, ember éppúgy mint a benne lévő mikroorganizmusok.

22. Szennyezett talajok minősítése • B: Az a szennyezőanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén a talaj szennyezettnek tekinthető. • A tolerálható B minőségnél feltételezzük, hogy a védendő objektumra nézve tartósan veszélytelen (élettartamát, teljesítményét, minőségét nem csökkenti) jelenlegi tudásunk szerint.

23. Szennyezett talajok minősítése • C: A beavatkozási érték az a szennyezőanyag-koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén a talaj károsodottnak minősül. • A szennyezettebb C minőség arra utal, hogy minden védendő objektum veszélyeztetett, azaz mindenféle talajhasználati lehetőség megszűnhet.

24. Szennyezett talajok minősítése • A C minőség olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai határkoncentráció, mely felett az alábbi károsodások léphetnek fel: • A növények termése vagy minősége gazdaságilag már elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége túllépi a megengedettet a termesztett növényekben; • Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy teljesítmény csökkenés áll elő. Az állati eredetű élelmiszerek károsanyag tartalma túllépi a megengedettet; • Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele megváltozik; • A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhető.

25. Szennyezett talajok minősítése • A hazai szabályozás a beavatkozási határérték esetén 3 szintet különít el: • Fokozottan érzékeny terület, az intézkedési érték C1 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétőlszámított 0,25 km széles sáv) • Érzékeny terület, az intézkedési érték C2 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétőlszámított 0,25-1 km széles sáv) • Kevésbé érzékeny területek, az intézkedési érték C3

26. A magyar szabályozás alapjai

27. A talajszennyezés sematikus áttekintése

28. A talajmintavétel • számszerű paramétereket nyújt a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének jellemzésére • a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének változékonyságának (variabilitásának) megítélését szolgálja

29. A talajmintavétel alapelvei • A talaj tulajdonságai és a szennyezők mind horizontálisan, mind vertikálisan változhatnak: átlagmintával dolgozunk • Egy-egy átlagmintát legalább 20-20 pontminta vagy részminta (leszúrás, lefúrás) anyagából kell keverni a reprezentativitás céljából • Az átlagminta keverése feltételezi, hogy a pontminták azonos térfogatúak és súlyúak, ill. azonos méretűek legyenek; azonos genetikai vagy szennyezettségi szintből származó talajtömeget tartalmaznak. • Nem képezhető átlagminta, ill. a pontminták nem egyesíthetők, amennyiben a vizsgálandó talajtulajdonság vagy a szennyezők meghatározását az összekeverés módosíthatja. • A reprezentatívnak tekintett átlagmintából, pl. az 1-2 kg mennyiségből is csupán néhány vagy néhány tized g-ot mérünk be az analízis során a laboratóriumban: gondos előkészítés szükséges

30. A mintavétel mélysége

31. Szisztematikus hálós mintavételi rendszerek • Figyelembe kell vennünk a terület morfológiai viszonyait: az erózió következtében a lejtő felső, középső és alsó szakasza eltérő minőségű, szennyezettségű lehet.

32. Négyzethálós mintavételi rendszer • Az ismeretlen szennyező források vagy homogén szennyezettségű területek vizsgálata során alkalmazzák. • A mintavételi pontok közti távolságot a vizsgálandó terület nagysága, homogenitása és szennyezettsége adja meg. • A négyzetháló le kell hogy fedje a teljes vizsgálandó területet. • A mintákat a kimért négyzetek középpontjából kell venni.

33. Pontszerű szennyezők környezetének mintázása • Pontszerű légszennyező forrás környezetében - a szennyező forrást (pl. gyárkéményt) középpontnak véve - a mintavételt koncentrikus körök mentén végezzük a fő- és mellékégtájaknak megfelelően. • A középpontot, a szennyező forrást 1:10 000 léptékű térképre rajzoljuk be. • A térképvázlaton 0.2, 0.5 és 1.0 km sugarú köröket, valamint az uralkodó szélirányban 2, 3, 4, 5 km sugarú legalább 120 o -os köríveket rajzolunk. A teljeskörök mentén, az összes fő- és mellékégtájnak megfelelő sugarak metszéspontjában kijelöljük a mintavételi helyeket. A 2, 3, 4 és 5 km sugarú köríveken szélirányban, szintén a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarú metszéspontokon, továbbá azok felezőpontjában is 22.5 fokonként mintavételre kerül sor.

34. Pontszerű szennyezők környezetének mintázása • A feIszíni mintákat 0-25 cm talajrétegből vesszük, az átlagminták tömege minimum 1 kg legyen. • Amennyiben felmerül a mélyebb szennyezés gyanúja, a 20-20 m háló sarkain és átlói metszéspontjában (összesen 5 db) mélyfúrást végzünk mintaterenként, ill. az átlók metszéspontjaiban 1-1 talajszelvényt tárunk fel.

35. Talajban található pontszerű szennyezőforrás • A szennyező forrást középpontnak véve a térképre 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 stb. méter sugarú köröket rajzolunk, A körök, illetve a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarak metszéspontjaiban jelöljük ki a mintavételi helyeket.

36. Lineáris emissziós terület mintázása • Autópályák, utak, vasutak, csatornák mentén a mintavétel követi a lineáris szennyezőforrás helyzetét. A mintavételi háló téglalap alakú, nyújtott, a hálópontok a szennyezőforrástól 5, 10, 20, 50, 100 stb. m távolságban helyezkedhetnek el a szennyezés jellegétől függően. A hálók, ill. mintavételi területek átlói mentén vesszük meg véletlenszerű leszúrásokkal a 2-2 átlagmintát a felszínen, ill. szükség szerint a háló sarok és átlójának metszéspontjaiban 5-5 mélyfúrásra kerülhet sor, melyek anyagát részben átlagmintákká egyesíthetünk vagy külön analizálunk.

37. Lineáris emissziós terület mintázása

38. Egyéb kisméretű terület mintázása • A mintázandó területet először bejárjuk és kijelöljük a mintavételi egységeket, megrajzoljuk vázlaton a talajhálót. • Minimum 4-6 mintavételi egységet célszerű a helyi viszonyoknak megfelelően képezni, így 8-12 átlagmintát nyerünk. • Mélyebb szennyezés gyanúja esetén a négyszögek sarkain és az átlók metszéspontjain végezhetünk mélyfúrásokat, talajszelvény feltárást.

39. Egy futballpálya felszínének mintavétele

40. Egy gyárudvar felszínének mintázása

41. Mezőgazdasági táblák mintázása • A vizsgálandó területet maximum 6 hektáros mintavételi parcellákra osztjuk és meghúzzuk a parcellák 2 átlóját. Az átlók mentén minimum 20-20 pontból részmintát veszünk a 0-20 cm rétegből, tehát 2-2 átlagmintát gyűjtünk mintavételi egységenként. • A talajszelvényt jellemezni hivatott fúrásokat talajfúró berendezéssel a 0-20, 50-70, 100-120, 150-170 cm mélységből vesszük lehetőleg a talajváz szintjének eléréséig. Homoktalaj esetén minimum 3 m, egyéb talajon 2 m mélységig végezzük a mintavételt, a minták legkisebb tömege 0,5 kg.