Közlekedésfejlesztés a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklusban

1. Közlekedésfejlesztés a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklusban Kovács-Nagy Rita Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. szeptember 18. Urbánia21 Infrastruktúra- és közlekedésfejlesztési szakkiállítás és konferencia

2. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Átfogó ország-stratégia vagy fejlesztéspolitikai koncepció elfogadása és alátámasztása ágazati stratégiákkal. Stratégia alapú tervezés (Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia ) A 2014-2020-as időszak tervezése az Európa 2020 és a Duna Stratégia figyelembe vételével. A támogatások célzottabb felhasználása, a fejlesztési források koncentrációjának növelése az országos szinten stratégiai fontosságú célcsoportok esetében. Szakpolitikai értékelések, hatásvizsgálatok szerepének erősítése, az értékelések hasznosulásának elősegítése.

3. Megerősített stratégiai programozás Fő (ún.) mainstream célok Európa 2020 Stratégia (~Lisszaboni Stratégia) 11 tematikus cél Közös Stratégiai Keret (~ Közösségi Stratégiai Iránymutatások) Partnerségi Szerződés (~Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Nemzeti Reform Program Operatív Program

4. Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Az egyes alágazatok egymásra hatását vizsgáló, átfogó összközlekedésiszemléletű forgalmi modell Meghatározza az ország jövőbeli közlekedési stratégiáját, elősegítve a közlekedési rendszer fejlesztésének tervszerűségét közép- (2020), hosszú (2030) és nagytávlati kitekintéssel (2050) Célja, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásávalsegítse elő a versenyképesség fokozását és biztosítsa a fenntartható növekedés feltételeit Magyarország közlekedési csomópont-szerepének kiaknázása kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek és megyei jogú városok gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése. 1486/2014. (VIII. 28) Kormányhatározattal került elfogadásra

5. A március 7-én az Európai Bizottsághoz benyújtott partnerségi megállapodás alapján a 2014-2020-as operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1157 milliárd Ft Európai Területi Együttműködés (ETE) Vidékfejlesztési Program (VP) 1200 milliárd Ft Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 373 milliárd Ft Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Prog. (VEKOP) 266 milliárd Ft Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1156 milliárd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2719 milliárd Ft MAHOP Közigazgatás- és Köz-szolgáltatás-fejlesztés OP (KÖFOP) 298 mrd Ft Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1118 milliárd Ft Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 885 milliárd Ft

6. Nemzeti Közlekedési Stratégiára (NKS) épül. • 2014-2020 EU közlekedésfejlesztési támogatások: • IKOP (2014-2020): 1156 milliárd Ft • CEF(2014-2016): 373 milliárd Ft • Támogatások számítása: a minimális 15%-os magyar társfinanszírozással, 295,1 Ft/€ árfolyamon, a 6%-os teljesítménytartalék figyelembevételével. Utóbbi csak a 2018-as vállalások teljesítésekor jár. • EU előírások, jóváhagyási elvárások: Az Európa 2020 célok támogatása (pl. energiahatékonyság, CO2 –kibocsátás ) Transzeurópai közlekedési hálózati (CEF csak erre fordítható), vasúti beavatkozások jelentős súlya és költséghatékonyságra törekvés (pl. vasúti lassújelek felszámolása) Közútfejlesztések minimalizálása CEF, IKOP Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

7. 2007-2013 időszak (azaz a KÖZOP) végrehajtási tapasztalatai • megvalósítandó projektek stratégiai megalapozottsága • hosszú tervezési, engedélyezési és előkészítési igényű projektek, pl. régészet, NATURA 2000 területek • finanszírozási kérdések nem csak a beruházási időszak vonatkozásában (fenntartás, működtetés) • rugalmasabb végrehajtási rendszer – lehetséges-e • reális, valóban a szükségletekre reagáló projektek

8. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon a magyar fél sikeresen lobbizott a nem TEN-T utak támogathatósága érdekében, így szigorú feltételekkel de mégis lehet ERFA forrásokból közutat finanszírozni. A 1315/2013/EU rendelet alapján a TEN-T hálózat legközelebbi felülvizsgálata 2023-ban lesz Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közút

9. Keret összege (alap): 373milliárd Ft „nemzeti boríték” (CEF) • Csak az 1316/2013/EU rendeletben felsorolt TEN-T törzshálózati szakaszok és egyes horizontális beavatkozások támogathatók belőle • A Kohéziós Alaphoz hasonló szabályok, de az operatív programmal ellentétben: • A Közlekedési és Mobilitási (DG MOVE), és nem a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) alá tartozik • Időkényszer: • a „nemzeti borítékot”csak 2016 végéig tartják fenn, majd a le nem kötött forrásokra valamennyi kohéziós ország (pl. Csehország, Lengyelország) pályázhat • A végrehajtás ideje is korlátozott, egyébként a forrásokat megvonják • Brüsszelbe kell pályázni, és évente csak 1-2 alkalommal lesz rá lehetőség, azaz nem folyamatos, mint az operatív program esetében • Legfeljebb 10%-át lehet közútfejlesztésre fordítani Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

10. Keret összege (alap): 299,5 milliárd Ft (Kohéziós Alap) • Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: • KözOP TEN-T közúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek • Hiányzó TEN-T elemek, útszakaszok kiépítése, meglévők bővítése • Műszaki fenntarthatóságot, közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. szalagkorlát csere, zajvédő fal, csapadékelvezető rendszerek) • Projektek előkészítése (pl. engedélyezési, kiviteli terv, területszerzés) • Egyéb (pl. közlekedési információs rendszer és adatbázis, NKS forgalmi  modell frissítése) TEN-T közút hálózat korszerűsítése (IKOP 1. prioritás)

11. Keret összege (alap): 437 milliárd Ft (Kohéziós Alap) Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton: • KözOPTEN-T vasúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek (pl. Lepsény - Szántód-Kőröshegy) • TEN-T vasútvonalakon sebességkorlátozások, egyéb szűk keresztmetszetek (pl. elavult hidak) felszámolása, pályakarbantartó gépek beszerzése • Interoperabilitást javító kommunikációs és biztonsági rendszerek (GSM-R, ETCS pályán és járműveken) • Vasútállomások, megállóhelyek korszerűsítése • Duna hajóút kijelölés, hajózási térképek korszerűsítése • Projektek előkészítése • Egyéb (pl. NKS félidei, vasúti szabályozási, közlekedési szak- képzés felülvizsgálata) TEN-T vasút és vízi út hálózat korszerűsítése (IKOP 2. prioritás)

12. Keret összege (alap): 314,6 milliárd Ft (Kohéziós Alap és ERFA) • Tervezett beavatkozások: • KözOP városi-elővárosi szakaszolt és feszített ütemtervű projektek  (pl. Budapest villamos és trolibuszbeszerzés I. ütem) • Nem TEN-T elővárosi vasutak szűk keresztmetszeteinek felszámolása, állomás-korszerűsítések, villamosítás KMR-ben • Elővárosi villamos motorvonatok beszerzése • Intermodális fejlesztések (pl. tram-train) • Városi kötöttpályás korszerűsítések és jármű-beszerzések • Közlekedésbiztonsági beavatkozások a nagyvárosokban • Projektek előkészítése Városi-elővárosi közlekedés fejlesztése (IKOP 3. prioritás)

13. Keret összege (alap): 105, 2 milliárd Ft (ERFA, csak Budapesten és Pest megyén kívüli elvégzett beruházásokhoz) Tervezett beavatkozások: az 1., 2 és 3-as számjelű utak, amelyek a szigorú foglalkoztatottsági kritérium és TEN-T ráhordó elem feltételnek megfelelnek Projekt-előkészítések TEN-T hálózaton kívüli közúti elérhetőség javítása (IKOP 4. prioritás)

14. Az IKOP-ot– a projektlista kivételével - az operatív programok közül elsőként a Kormány az 1286/2014 (V.5.) Kormányhatározattal jóváhagyta • A május 14-i Kormányülés megtárgyalta a projektlistákat. Ennek alapja az NKS középtávú projektjeinek melléklete, amelyek nemzetstratégiai, költségvetési és közlekedéspolitikai szempontok alapján kerülnek szűkítésre… IKOP és CEF projektek

15. Köszönöm a figyelmet!