Taktikai szavazás Magyarországon

1. Taktikai szavazás Magyarországon Gonda Bence Harangozó Patrik Janik Szabolcs Kertész Péter Molnár Csaba Gábor

3. Tartalom • A választási rendszer fogalma • A magyar választási rendszer • A választási rendszer stratégiai szavazásra lehetőséget adó részei • A stratégiai szavazás magyarországi tapasztalatai, a kérdés relevanciája • Egy lehetséges kutatási terv

5. A választási rendszer A választási rendszer felel azért, hogy a leadott szavazatok mandátumokban fejeződjenek ki • Duverger: a választási rendszer sohasem semleges technika: van, akit preferál, és van, akit nehéz helyzetbe hoz • Három nagy csoportot különböztetünk meg: többségi (abszolút, relatív), arányos és vegyes rendszerek • A választási rendszer, mint az „elitek játszótere”?

7. A magyar választásirendszer I. • A választási rendszer alapjait rögzítő 1989-es XXXIV. tv., előtte fokozatos liberalizáció (kettős jelöltállítás) • Három pilléres, vegyes választási rendszer • A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások kompromisszumos eredménye (Rawls: „Tudatlanság fátyla”) • Nemzetközi viszonylatban is bonyolult rendszer

9. A magyar választásirendszer II. • Nincsen általános szabály a választási rendszer működésére (adott politikai szituáció függvénye) • 5%-os explicit küszöb a rendszerben, cél: fragmentáció csökkentése • Egyéni ág: kormányzóképesség biztosítása (többségi elem, angolszász hagyomány) • Területi lista: a nagyoknak kedvez elsősorban • Országos lista: enyhe kompenzáció

11. A magyar választásirendszer III. • A választási rendszer kihívásai: • Ajánlás problematikája • Kisebb parlament, mint visszatérő toposz • Választókerületek határainak revíziója iránti igény • Két megjegyzés a lehetséges változtatásokhoz: • 2/3-os többséget igényel a legkisebb korrekció is • A bevezetőben említetteknek megfelelően nem valósulhat meg érdeksérelem nélkül!

13. A magyar választási rendszerés a taktikai szavazás • Ajánlószelvények • Két szavazat • Választási küszöb • Két forduló Miért? Választási rendszer többségi elemei Kis pártok

15. Taktikai szavazás • A taktikai (stratégiai) szavazás azt jelenti, amikor a szavazók egy csoportja nem arra a pártra szavaz, amelyik egyébként a legközelebb áll hozzá. • Instrumentális: Az eredeti pártpreferenciát a pártok vagy koalíciók hatalmi esélyei írják fölül. • Expresszív: Protestszavazat. A szavazók éreztetni akarják rosszérzésüket kedvenc pártjuk vezetése felé.

17. Hazai példák a stratégiai szavazásra I. • Az 1998-as országgyűlési választások során a stratégiai szavazás mértéke 13,8%-ra becsülhető. (Duch és Palmer,2002) • A 1998-ban Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár megyében megismételt szavazások eredményének lehetséges magyarázata: • A győzteshez való húzás

19. Hazai példák a taktikai szavazásra II. • A választási rendszer kiismerésével párhuzamosan növekedett a stratégiai szavazás aránya a magyar választók körében. (Benoit, K., 2001. ) • A tanulmány szerint a stratégiai szavazás arányát csökkenti a kétfordulós EVK-i szavazás, illetve a kompenzációs lista jelenléte.

21. Hazai példák a taktikai szavazásra III. A taktikai szavazás hipotézise 2006-ban (Karácsony: Árkok és légvárak) • AZ SZDSZ és az MDF relatíve jó szereplése a pártrendszer korábbi koncentrációjának „bumeránghatásából” adódott. A szavazók egy része, ilyen vagy olyan okokból, nem akart kétpárti parlamentet. • SZDSZ: A kormánykoalíció hatalmon tartása • MDF: Nagy pártok elleni protest szavazat, illetve az ellenzék győzelmének elősegítése

23. A téma relevanciája 2010-ben I. • Fidesz szavazók és a Jobbik: • „Jelenleg mintegy félmillió ember még mérlegeli, hogy a Fideszre vagy a Jobbikra voksoljon-e.” • (Szonda Ipsos; 2010. március) • ”Senki ne ossza meg a szavazatát!” • (Orbán Viktor; 2010.03.15.)

25. A téma relevanciája2010-ben II. • Kire szavazzanak a liberálisok? • Egy, a 2000-es évek elején készült választói attitüd-vizsgálat szerint a magyar választók több mint egyharmada liberális értékrendűként határozza meg magát. • A kis pártok ajánlószelvényei körüli nehézségek felvetik az elvesztegetett szavazat kérdését.

27. Rush the Vote: Operation Chaos Rush Limbaugh a konzervatív rádiós műsorvezető 2008 február végén meghirdette az Operation Chaos-t. Arra szólította fel a republikánus szavazókat hogy a demokrata előválasztás során támogassák Hillary Clinton-t, Barack Obama-val szemben, ezzel is elnyújtva a versenyt, ami lehetőséget teremtett John McCain-nek kampánya megszilárdítására. Sokan Clinton indianai győzelmét is az Operation Chaos-nak tulajdonítják.

29. Kutatási probléma • A magyar választási rendszer sajátosságai miatt az alábbi szavazói magatartásminták alakulhatnak ki: • Taktikai szavazás • Szavazatmegosztás az első fordulóban • Szavazat csere

31. Hipotézis A kutatás során azzal a hipotézissel élünk, hogy az elmúlt 20 év alatt a választók egy bizonyosan körülhatárolható része megtanulta a választási rendszer logikáját és sokuk az elsajátított képességekkel hajlandó is élni, hogy szavazatát hasznosítsa.

33. Mintavétel, kutatási módszer • A kutatást egy kérdőíves, omnibusz-jellegű kutatás részeként képzeljük el, hiszen ez a témakör hasznosan kutatható a pártpreferenciák, lakóhely, életkörülmények, szocializáció, iskolai végzettség, jövedelmi viszonyok, stb. mellett, így később ezekkel együtt vonhatók le következtetések.

35. Kutatási kérdések I. • Felmérni, hogy a szavazók közül kik vannak tisztában pontosan a magyar választási rendszerrel: • Hány fordulóból állhat az országgyűlési képviselőválasztás? • Az ogy képviselőválasztások első fordulóján hány szavazatot kell(lehet) leadnia / ill. tudja-e, hogy ott az egyéni képviselőjelöltre és listára is szavaznia kell(lehet)? • Tudja-e, hogy mikor kerül sor második fordulóra? (a kérdésben benne rejlik, hogy ott csak egyéni jelöltre lehet szavazni ill. hogy mikor volt eredményes és érvényes az első forduló)

37. Kutatási kérdések II. • Miután további vizsgálat/elemzés készítése érdekében kiszűrtük a tudatos szavazói magatartású választókat, fel kell mérnünk, hogy miért él a taktikai szavazás / szavazatmegosztás / szavazatcsere lehetőségével: • Elképzelhetőnek tartja-e, hogy kedvenc pártja (jelöltje) helyett más pártot (jelöltet) támogat a szavazatával? Ha igen, akkor ennek milyen okai lehetnek? • A kedvenc párt és jelölt látszólagos esélytelensége miatt a másik közel álló pártot és jelöltjét „kénytelen” támogatni, hogy ne érezze elveszettnek a szavazatát • A párt szimpatikus, ezért listán támogatja, de a jelöltre nem személyes/szakmai okok miatt nem adja szavazatát • A párt és a jelölt is szimpatikus, de az esélytelenség miatt – hogy ne vesszen el a szavazata egyéni jelöltként a másik közel álló párt jelöltjét támogatja, de listás szavazatát a választási rendszer logikája miatt a kedvenc pártja listájára adja • A jelölt népszerű és szimpatikus ugyan, de a párt vállalhatatlan

39. Kutatási kérdések III. • Elképzelhetőnek tarja-e, hogy kedvenc pártja (jelöltje) miatt átjelentkezik és a választás napján elutazik abba a körzetbe, ahol szavazni szeretne? • Szabó Albert példája (1998)

41. Aktuális Lehetséges-e, hogy az ajánlószelvények gyűjtésénél a választópolgárok könnyebben adták azokat a kis pártoknak, miközben taktikai okokból a választás napján szavazatukat az esélyesebb jelöltek között osztják szét? Vajon a 2006-os taktikai szavazók idén – az SZDSZ eltűnése után – milyen logikát követve szavaznak? A Fidesz és a Jobbik szavazói között elképzelhető-e, hogy az első fordulóban megosztják a szavazatukat és a Fidesz egyéni jelöltjét valamint a Jobbik pártlistáját támogatják. Ugyanez elképzelhető-e az MSZP – MDF – LMP viszonylatában?

43. Köszönjük a figyelmet!