1 / 48

SZABÁLYOZÁSOK VÍZBÁZISOK ÉS JELLEMZŐ SZENNYEZŐANYAGAIK

SZABÁLYOZÁSOK VÍZBÁZISOK ÉS JELLEMZŐ SZENNYEZŐANYAGAIK. MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak

blenda
Download Presentation

SZABÁLYOZÁSOK VÍZBÁZISOK ÉS JELLEMZŐ SZENNYEZŐANYAGAIK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZABÁLYOZÁSOK VÍZBÁZISOK ÉS JELLEMZŐ SZENNYEZŐANYAGAIK

  2. MI AZ IVÓVÍZ? • Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. • Ivóvízellátás • Egyedi kutas • Közüzemi • A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak • Vízfogyasztási szokások, mennyiségek

  3. Vízfogyasztási szokások, mennyiségek Egyedi kutas, vízvezeték nélkül – 15-25 L/fő/d Közüzemi ivóvízszolgáltatás esetén: a kultúráltsági szint, a higiéniai igények, stb. függvényében kis településeken 60 – 120 L/fő/d. Nagyobb településeken, városokbnan: 80-140 L/fő/d. Budapesten: 140-210 L/fő/d Országos ellátottság: 84-86% - a vezetékes víz a lakóépületbe bevezetésre került további 4-6% - a vezetékes víz alakótelekre bevezetésre került további 4-6% - az utcában van vezetékes ivóvíz, a lakótelektől 100 – 150 méteren belül vízvételi lehetőség van

  4. ELVÁRÁSOK • színtelen • szagtalan • kellemes ízű • hőmérséklete: 8 – 12 °C • ne tartalmazzon • kórókozó mikroorganizmusokat • mérgező anyagokat • lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot • kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot • ne legyen nagy a sótartalma • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma

  5. KÖVETELMÉNYEK (Szabványok) • Szabályozás • ajánlás • szabvány • Kiterjedés szerint • globális (világméretű) • WHO Guidelines (Az Egézségügyi Világszervezet ajánlásai) • regionális • EU Direktívák (Szabvány) • országos szabványok • Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes • komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit • (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen • felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények • alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)

  6. WHO ajánlások 1968 1975 1984 1993 2004 • EU Directives (a tagországokban kötelező!!!) 1980 (betartandó határértékek és az 1995-ös célállapot) 1998 (98/83 EU Directives) csak egyetlen határérték, nincs célállapot

  7. Országos szabványok • Magyar Szabvány (MSz) MSz 445 – 1978 MSz 445 - 1989 201/2001. sz. Korm. Rendelet (2001. október 25.) Módosítás: 47/2005. sz. Korm. Rendelet (III. 11.) 65/2009. sz. Korm.Rendelet A módosítás csak a települések besorolását érintette • A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Directives váltak irányadóvá. • Az EU Directives átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében. Külön problémát okoz ennek következtében az arzén, az ammónium ion a vas- és a mangán.

  8. Arzén Régi határérték: 50 µg/L (MSz 445, 1989) Új határérték: 10 µg/L(201/2001 sz. Korm. rendelet, 2001) Közel 400 település, megközelítően 1.500.000 lakos Határidők: 2006. december 31. - a 30 µg/L-nélnagyobb arzén tartalmú vizek esetében 2009. december 31. - a 10 és 30 µg/L közötti arzén tartalmú vizeknél Derogációt nem kértünk Új határidő: 2012. december (65/2009 sz. Korm. rendelet)

  9. Ammónium ion • Sajátos magyar szabályozás: a határérték víztípustól függött • Talajvíz - 0,2 mg/L • Karsztvíz - 0,5 mg/L • Tisztított felszíni víz - 0,5 • Mélységi víz - 2,0 mg/L • Jelenlegi határérték: 0,5 mg/L • Teljesítési határidő: 2009. december 31. • Érintett települések száma: megközelítően 800 • Lakosok száma: megközelítően 2.500.000 fő • Derogációt nem kértünk

  10. Fluorid Határérték: 1,5 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma néhány 10.000 fő • Bór Határérték: 1,0 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma nem haladja meg 70.000 főt • Nitrit A kitermelt vízben csak rendkívül ritkán fordul elő, a vízelosztó hálózatban ammónium ionból képződik

  11. Vas- és mangán Korábbi határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán – 0,1 mg/L Cseppfolyós határérték- Fe+Mn  0,3 mg/L Jelenleg érvényes határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán - 0,05 mg/L

  12. MI A TEENDŐ, HA AZ ADOTT VÍZ NEM FELEL MEG A KÖVETELMÉNYEKNEK? • Új vízbázist keresünk, mégpedig olyat, ahol a víz minősége megfelel a 201/2001 Korm. Rendelet előírásainak • Az adott település meglévő, vagy kialakításra kerülő kistérségi, vagy regionális ivóvízellátó rendszerhez csatlakozik • Vízkezelési technológiát alkalmazunk, mely biztosítja az adott komponensek koncentrációjának az előírásokban megadott szint alá csökkentését

  13. A nem-kívánatos komponensek eltávolítására • vonatkozó fontossági sorrend • Kórokozó mikroorganizmusok • Mérgező anyagok • Mikroszennyezők • Zavarosságot okozó anyagok (lebegőanyag, alga) • Prekurzorok (elővegyületek) • Íz- és szagrontó anyagok

  14. TECHNOLÓGIAI ALAPFOLYAMATOK • Oxidáció és redukció • pH és pufferkapacitás szabályozás • Kémiai kicsapás • Adszorpció • Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) • Egyéb eljárások (membránfolyamatok) • A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti • alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.

  15. VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK • Felszínalatti víz • Talajvíz • Mélységi (réteg)víz • Karsztvíz • Partiszűrésű víz • Felszíni víz • Folyó • Tó • Tározó • Öntözőcsatorna

  16. TALAJVÍZ • Az első vízadó réteg legjelentősebb szennyezőforrásai: • kommunális hulladékok rendezetlen lerakása • a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése • szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók • szennyvizek gondatlan elhelyezése a talajban

  17. MÉLYSÉGI VIZEK A víztartó felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. amennyiben ezek a vízzáró rétegek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóban elhelyezkedő vízbe felszíni (tehát emberi) eredetű szennyezőanyagok nem jutnak el.

  18. Karsztvíz Szén-dioxid tartalmú csapadék  csatornákat, barlangokat hoz létre a mészkőhegységekben (sérülékeny vízbázis) H2CO3 + Ca CO3 Ca2+ + 2 HCO3- mészkőhegység

  19. PARTISZŰRÉSŰ VÍZ Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszínalatti víz, melynek forrása elsősorban a folyó, de részben a folyó felé áramló felszín-közeli víz. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű víz döntő többsége a folyóból a viszonylag jó vízvezető tulajdonsá- gokkal rendelkező parti rétegen átszűrődve jut el a víznyerő helyre, egyes vélemények szerint ez felszíni víz. Magyarországon a partiszűrésű vizet a felszínalatti vizek közé soroljuk.

  20. Amikor a folyó vízállása alacsony, a felszín alatti vízből származó vízhozam jelentős lehet.

  21. MAGYARORSZÁG - VÍZBÁZISOK A vízkivétel jelentős része felszín alatti vízbázisból történik (94,1 %), ezen belül is a mélységi vizek (42,3 %) és a parti szűrésű vízbázisok (42 %) a legjelentősebbek. A karsztvíz 11,9 %-al részesedik, míg a talajvíz aránya mindössze 2.9 %.

  22. Felszín alatti vizek szennyezőanyagai Természetes eredetű:

  23. Felszín alatti vizek szennyezőanyagai Természetes eredetű:

  24. Felszín alatti vizek szennyezőanyagai Természetes eredetű (folyt.):

  25. Felszín alatti vizek szennyezőanyagai Természetes eredetű (folyt.):

  26. Felszín alatti vizek szennyezőanyagai Emberi eredetű (talajvízben, karsztvízben, parti szűrésű vízben):

  27. Felszíni vizekben található szennyezők Természetes eredetű:

  28. Inorganic fertilizer runoff (nitrates and phosphates)

  29. Felszíni vizekben található szennyezők Emberi eredetű:

  30. MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS A RÉGI MAGYAR SZABVÁNY SZERINT

  31. MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS AZ EU-DIREKTÍVÁK ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

  32. Vízmennyiségek • Háztartási vízigények • Intézményi vízigények • Ipari vízigények • Mezőgazdasági vízigények • Tűzoltóvíz igények • Technológiai vízigények (vízmű saját vízigénye) • Hálózati vízveszteségek

  33. Technológiák • Általában egynél több lehetséges megoldás • Optimalizálás • Műszaki szempontok • Közegészségügyi szempontok • Megvalósíthatósági szempontok • Gazdaságossági szempontok • Megbízhatósági szempontok • Technológiai műveletek előtisztítás, ülepítés, szűrés, levegőztetés, fertőlenítés, stb.

  34. Műveletek sorrendje • Durvább szennyezéstől a finomabb felé • Megelőző művelet: garantálja a következő művelet(ek) végrehajthatóságát, gazdaságosságát, biztonságát • Nem kívánatos melléktermékek képződésének korlátozása, kellemetlen következmények elkerülése

  35. Kontinuitás egyenletek • Térfogatáram • Qbe = Qki,v + Qki,z • Anyagáram (tömegáram) - G • Qbe*Cbe = Qki,v*Cki,v + Qki,z*Cki,z Q [m3/s] C [g/m3] G [g/s]

  36. Hatásfok • ή = 1- Cki/Cbe 0 < ή < 1 • ή(%) = 100*Celt/Cbe = 100* (Cbe-Cki)/Cbe • Cki = Cbe*(1 - ή)

More Related