1 / 36

Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon: tények és trendek

Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon: tények és trendek. Dr. Balogh Tamás főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest, 2004. február 18. „… Nobel-díj…”. „… gazdasági eredmény…”. „a tudomány szabadsága…”. „a kutatók fegyelmezetlenek…”. „…kiválóság…”.

belle
Download Presentation

Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon: tények és trendek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarországon: tények és trendek Dr. Balogh Tamás főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest, 2004. február 18.

  2. „… Nobel-díj…” „… gazdasági eredmény…” „a tudomány szabadsága…” „a kutatók fegyelmezetlenek…” „…kiválóság…” „...gyors piacra vitel….” „cél: publikációk, idézettség” „cél: bevétel és nyereség” kutatás gazdaság KÉT KÜLÖN VILÁG?

  3. Az innováció céljai: Versenyképes gazdaság Fenntartható fejlődés Javuló életminőség Nagy hozzáadott értéket létrehozó (jól fizetett) munkahelyek Egészséges környezet, egészséges lakosság

  4. A lineáris innovációs modell alapkutatás Alk. kutatás Kísérleti f. Piacra vitel Bebizonyosodott, hogy a lineáris modell túlhaladott, és erőltetett, nem hatékony, egyoldalúan kínálat-orientált megoldásokhoz vezet. Valójában sokkal szorosabb az elemek közötti kölcsönös összefüggés, különösen a technológiai ciklus felgyorsulásával.

  5. A nemlineáris innovációs modell Új tudás, Alapötletek átadása alapkutatás Tudás konkrét célra alkalmazása Prototípus készítése Alk. kutatás Igények új ötletekre, hosszú távú szemléletre Termékek, szolgáltatások fejlesztése Kísérleti f. Igények új jellemzőkre, paraméterekre Piacra vitel Új piaci igények Költségcsökkentés Környezetvédelem stb.

  6. Szegény embert az ág is húzza, azaz: minél gazdagabb egy ország, FAJLAGOSAN IS annál többet fordít kutatásra-fejlesztésre

  7. A műszaki fejlődés a globalizálódást erősítő folyamat

  8. A globalizáció növeli a társadalmi különbségeket, mert Ø      csökkenő szállítási és távközlési költségek: az áruk, szolgáltatások és a termelési tényezők könnyebb áramlása; Ø      Demográfiai okokból a világon nagy és növekvő a túlkínálat alacsony képzettségű munkaerőből; Ø      Az alacsony képzettségű munkaerő piacán a fokozódó összemérhetőség és a verseny még inkább leszorítja béreket; Ø      A képzett és innovatív munkaerőből kínálati korlát van, a kereslet szinte korlátlan, a bérek növekednek; ØSzükségszerűen nő a szociális szakadék, de már nem az egyes országok között, hanem az országokon belül.

  9. Egy évnyi tanulás becsült hozama Magyarországon (vállalati szféra, bruttó keresetek). Forrás: Köllő, 2000.

  10. Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP %-ában

  11. Magyarország néhány innovációs mutatója európai összehasonlításban Forrás: European Innovation Scoreboard, 2003.

  12. A K+F ráfordítások regionális megoszlása (GERD/GDP, %) 2001-es adatok.

  13. De hogy állunk Közép- és Kelet-Európában? A következő néhány ábrán a tagjelölt országokat hasonlítom össze egymással és az EU-15 átlagával az Európai Bizottság 2002. decemberében kiadott Innovation Scoreboard c. kiadványának adatai alapján.

  14. A high-tech iparágakban foglalkoztatottak aránya (%) Forrás: EU Innovation Scoreboard, 2002.

  15. Felnőttképzésben résztvevők aránya a legutóbbi négy hét során (%)

  16. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves korosztályban (%)

  17. A high-tech szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya (%)

  18. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál bejelentett szabadalmak száma1 millió lakosra

  19. Az USA-ban bejelentett szabadalmak 1 millió lakosra

  20. Magyarország néhány innovációs mutatója a csatlakozó és a tagjelölt országokkal összehasonlítva (Innovation Scoreboard, 2003)

  21. Legfontosabb megoldandó problémák: Alacsony K+F ráfordítások, főleg a vállalati ráfordítások területén. Alacsony kutatói létszám, főleg a vállalati kutatóhelyek területén. Regionális egyenlőtlenség, Budapest 60-65%-os súlya az országban. A költségvetési kutatóhelyek K+F infrastruktúrájának helyzete. Alacsony szabadalmi aktivitás belföldön és külföldön. A költségvetési kutatóhelyeken létrehozott tudás és technológia nehezen hasznosul a gazdaságban. A műszaki és természettudományos szakember-utánpótlás nehézségei. Az innovációt segítő jogi környezet hiánya (Innovációs törvény!)

  22. Élő, 2004. januárjában meghirdetett K+F pályázatok: A Nemzeti Fejlesztési Terv (KTK), Gazdasági Versenyképesség Operatív Program „Kutatás, fejlesztés és innováció” prioritás 3 intézkedése: 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 3.Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése

  23. 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása Megvalósítás-közeli kooperatív alkalmazott kutatások (Tematikus Kutatás-fejlesztési Program, AKF) A gazdasági versenyképességet szolgáló kutatások támogatása a korszerűbb, magasabb értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttének érdekében. Új információs és kommunikációs eljárások, eszközök és szolgáltatások fejlesztése és tesztelése, új anyagok, nagy értékű, biotechnológiai termékek, szolgáltatások létrehozása, továbbá a környezeti szennyeződések megelőzését szolgáló, illetve kisebb környezeti terhelést jelentő termékek és technológiák kifejlesztése. A vállalati és kutatási szféra konzorciumainak kutatási projektjei. • Támogatás mértéke: költségvetési kutatóhely esetében 100%-ig, vállalkozás esetében az EU State Aid szabályozása szerint. • Támogatás összege: 10-100 millió Ft. • Keretösszeg 2004-ben: 7000 millió Ft.

  24. 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása • Közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése (KMA) • A felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása (KKK)

  25. 2.1 Közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése (Műszer, KMA) Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése, amely új műszer beszerzését, meglévő K+F eszköz felújítását, korszerűsítését, mérési tevékenység akkreditálását, illetve K+F eszköz kölcsönzését támogatja. Konkrét kutatási projektekben használt K+F műszerek elősegítik a nem nyereségorientált felsőoktatási vagy kutatási intézmények által végzett kutatási, innovációs tevekénység hatékonyságának növelését, ezáltal is támogatva a hazai és nemzetközi közös projektekben való részvételt, illetve a vállalati megrendelések teljesítését, valamint a régiókban működő vállalkozások számára K+F mérési kapacitások biztosítását. Támogatás mértéke: beszerzésre 10-100 millió Ft (max. 90%), korszerűsítésre 1-10 millió Ft (max. 100%), akkreditálás esetén 1-5 millió Ft (max. 100%). Keretösszeg 2004-ben: 3000 millió Ft.

  26. 2.2A felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása (KKK) Magyar felsőoktatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek, egyéb non-profit kutatási intézmények és a vállalati-üzleti innovációs szektor által közösen kidolgozott, hosszú távú (min. 3 év, de lehetőleg 6-9 év) kutatási, képzési, valamint tudás- és technológia-transzferre vonatkozó stratégián alapuló új kutatóközpontok működésének támogatása egyidejűleg folyó több közös kutatási projekt finanszírozásán keresztül, amelyekben megvalósul az oktatási, kutatás-fejlesztési, valamint a tudás- és technológiatranszfer-tevékenységek integrációja.A KKK egy felsőoktatási intézmény, költségvetési- vagy non-profit kutatóintézet szervezetén belüli gazdaságilag önálló, elkülönített finanszírozású egység, amely kizárólagosan részesülhet a K+F tevékenységre vonatkozó támogatásban. Pályázni a KKK létrehozására csak minimum 5, vállalkozói partnerrel együtt lehetséges. A projektjavaslatban demonstrálni kell a Ph.D diákok bevonását a kutatási projektekbe. Támogatás mértéke: 60-400 millió Ft, a projekt 50%-áig (a költségvetési partner hozzájárulásának 100%-áig) Keretösszeg 2004-ben: 3000 millió Ft.

  27. 3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése • Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások (spin-off) létrehozásának és innovációs feladatainak támogatása (TechStart) • Új kutató munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (Infra) • KKV-k ösztönzése K+F megrendelésre és meglévő K+F eredmények hasznosítási jogának megszerzésére (KKV)

  28. 3.1 Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások (spin-off) létrehozásának és innovációs feladatainak támogatása (TechStart) Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kutatási eredményeire alapozott (ún. spin-off) vállalkozások innovációs feladatainak támogatása, ezáltal erősítve a kutatási és az üzleti szféra közötti tudástranszfert. Kizárólag mikrovállalkozások és magánszemélyek pályázhatnak. Támogatás mértéke: 100% (a de minimis határig, kb. 26 millió Ft-ig – ha a partner három év alatt nem kap egyéb állami támogatást) Keretösszeg 2004-ben: 800 millió Ft.

  29. 3.2 Új kutató munkahelyek létrehozásához kötődővállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (INFRA) Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése a vállalati kutatóhelyek számának és minőségének növelésével. Vállalati kutatói-fejlesztői munkahelyekhez szükséges műszer, informatikai eszköz, szoftver, valamint a kizárólag kutatási célra használt gép beszerzésének, üzembe helyezésének támogatása. Támogatás mértéke: legfeljebb 10 millió Ft / fő, támogatási intenzitások az EU állami támogatási szabályai szerint. Keretösszeg 2004-ben: 800 millió Ft.

  30. 3.3 KKV-k ösztönzése K+F megrendelésre és meglévő K+F eredmények hasznosítási jogának megszerzésére (KKV) KKV-k új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységének ösztönzése K+F eredmények adaptálása, hasznosítása és önálló kísérleti fejlesztési tevékenység támogatása révén. Kizárólag KKV-k pályázhatnak. Támogatás mértéke: legfeljebb 50 millió Ft, saját erő mértéke az EU állami támogatási szabályai szerint, ill. a feltételek teljesülése esetén a de minimis elv is alkalmazható) Keretösszeg 2004-ben: 400 millió Ft.

  31. Az NFT GVOP kutatás, fejlesztési és innovációs prioritására 2004-2006-ban összesen mintegy 35 milliárd Ft értékben vállalható kötelezettség, amelyből mintegy 25 milliárd Ft (98 millió EUR) az EU társfinanszírozása. Információ: www.nfh.hu www.gkm.hu www.nkth.gov.hu

More Related