A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 142

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis PowerPoint PPT Presentation


  • 294 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis. FEJ Koponya konfigurációk : - a frontalis síkban keskeny - a frontalis síkban széles - cephalhaematoma externum - csontosodási zavarok, craniosynostosis.

Download Presentation

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása:

- fejlődési rendellenességek

- tumorok

- gyulladás

- trauma

- arthrosis


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

FEJ

Koponya konfigurációk :

- a frontalis síkban keskeny

- a frontalis síkban széles

- cephalhaematoma externum

- csontosodási zavarok, craniosynostosis


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A koponyacsontok és az arckoponya csontjainak csontosodása desmogen úton történik: az előzetesen kifejlődött kollagen szövetes telep közvetlenül csonttá épül át. A desmogen fejlődésű csonttelep a csontosodási magból sugárirányban terjed és csillagszerűen csipkézett szélűvé válik. A csipkézett szélek közelednek, majd fogazatuk egymásba illeszkedik. A továbbiakban a csontnövekedés primer angiogen csontosodással folytatódik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A craniosynostosis a koponyacsontok közötti varratok idő előtti elcsontosodásából származó fejlődési rendellenesség.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Arc- és koponya aszimmetria torticollis ?


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Tartja-e a fejét a csecsemő?


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A fej helyzete és mozgása az emberi test térbeli helyzetének alapja.

A humán testtartás és mozgás egyik fő sajátossága a fej flexibilis és egyensúlyozott kontrollja a vertikálisan elhelyezkedő gerinc tetején.

A fejkontroll alakulása a törzs térbeli helyzetének kialakulásával, valamint a gerinc stabilitásával is összefügg.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Érett újszülöttnél hason fekvő helyzetben a tarkóizom-összehúzódás 1-2 másodpercre felfelé viszi a fejet, de ez még nem spontán fejemelés.

Az első 2 hétben hangingerre a fejét oldalra fordítja, ez később kialszik.

Normálisan hason fekve a fej emelése a 3. héttől észlelhető, ami rendszerint törzs- és végtagmozgásokkal társul.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Hypotonia?

Az axialis izmok működési elégtelensége, csökkent tónusa esetén a fej hátrafüggésben marad, a törzs lordosisban hajlik hátra.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

MELLKASDEFORMITÁSOK

Aetiológia: genetikai meghatározottság (mesenchymalis csíratelep)

Domináns vagy recessiv öröklésmenet

Kóroktanilag a deformitás létrejöttében a bordák túlnövekedése a döntő tényező.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Kísérő deformitások: Marphan sy., vitiumok, scoliosis

(utóbbi elkülönítendő a scoliosis, illetve a gerinc torsioja okozta következményes mellkasdeformitástól! )


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Formái:

A. Pectus excavatum

- centralis szimmetrikus

- aszimmetrikuks

- centralis szimmetrikus + laposhát – szindróma

- aszimmetrikus + laposhát – szindróma

B. Protrusios típusú

- Pectus carinatum (manubrio-gladiolaris típus)

- Pectus arcuatum (chondro-manubrialis típus)

- Pectus deformatum ( hosszanti, egy- vagy kétoldali)


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Torna, úszás?

Légzés:

- ízületi és csontos mechanizmus

- légző izmok

- légzési segédizmok


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A légzési segédizmok: rögzített karok mellett a bordákon eredő thoracohumeralis izmok;

M.pectoralis maior et minor, M.serratus anterior, M.latissimus dorsi.

Mm. Scaleni, M.sternocleidomastoideus


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A konzervatív kezelésre elvben 4 szempont alapján lehet szükség:

1. ha kilátás van regresszióra

2. preoperatívan

3. Postoperatív kezelésként, tartásjavító torna

4. Műtéti kontraindikáció esetén


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

  • A vállak előreesése, kísérő gerinc-deformitás, az elülső mellkasfal paradox mozgása progresszióra enged következtetni.

  • Gyógytorna:

    • légzőtorna

    • tartásjavító-izomerősítő torna


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A légzőtorna akkor eredményes, ha megtanítja és begyakoroltatja a légzés mellkasi és hasi komponensének külön-külön történő tudatos alkalmazását.

Úszás – segíti a helyes és gazdaságos légzéstechnika elsajátítását.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Műtéti indikáció:

- torzító deformitás

- 30% alatti pectus-index

- Cardialis problémák

- Légzésfunkció károsodása


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

„Pectus- index”: a legkisebb belső sternovertebralis távolság (az impresszió punctum maximumán mérve) osztva a mellkasi harántátmérővel (a jobb és a bal mellkasfal belső oldalai közti távolság, a rekesz-sinusoknak megfelelő magasságban mérve) X 100

Normális az index 35% felett, 30-35% közötti érték enyhe térszűkületre utal.

A protrusios deformitások indexei 45-60% között váltakoznak.


Cs p s t rd z leti probl m k csecsem s gyermekkorban

Csípő- és térdízületi problémák csecsemő- és gyermekkorban


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A csípőízület az alsó végtagi kinetikus lánc legproximalisabb tagja.Mechanikai szempontból a csípőízület a legegyszerűbb ízület – gömbízület, ahol az ízfejet a combfej, az ízvápát pedig az acetabulum alkotja.A vápa bemenetének síkja előre-oldalra-lefelé tekint, a sagittalis síkkal 30-35 fokos, a horizontalis síkkal 45-50 fokos szöget zár be.A vápa szélén lévő körkörös rostos porc a fejet annak equatorán túl fogja be, ezzel a vápa tovább mélyül, így a csípőízület valójában dióízület.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Álló helyzetben a testsúly terhelése a két csípőízületre egyenlően oszlik meg. Normális anatómiai viszonyok között a nyomóerő a fej középpontján halad át, és a fej felületére merőleges. A járás során azonban az álló fázisban csak az alátámasztó alsó végtag viseli a test, illetve a törzs súlyát.Pauwels írta le, hogy ilyenkor a test súlya a csípőízülettől medialisan hat. A testsúly erőkarja kb. 3x akkora, mint a teherkar, vagyis az izomerő karja.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Következésképpen a medence vízszintes egyensúlyának megtartásához kb. a testsúly háromszorosának megfelelő izomerő szükséges. Ebből a combfejre ható eredő erő a ható erők vektoriális összege, vagyis a testsúly négyszerese.


A magzati fejl d s sor n a cs p z let a 10 embrion lis h tig kialakul

A magzati fejlődés során a csípőízület a 10. embrionális hétig kialakul.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A vápát alkotó csontok csontmagjai az úgynevezett Y porc formájában születéskor már láthatóak, de a vápa alakja az intrauterin élettől 15-18 éves korig változó.A foetalis élet első kétharmadában félgömb alakú, majd mélysége fokozatosan csökken, és születéskor a magassági átmérő a szélességi átmérőnek csupán kétötöde. Születés után ismét mélyül. A teljesen kifejlődött vápa 170-175 fokos gömbszeletnek felel meg.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A csípőízület fejlődése során változik a collo-diaphysealis szög és a combnyak antetorsiója is.A collo-diaphysealis szög a combnyaknak a frontalis síkban a femur hossztengelyével, míg az anteversio a combnyaknak a frontalis síkban a femur condylusokkal bezárt szöge.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A collo-diaphysealis szög a 9. intrauterin hónapban 120 fok körüli, de születés után fokozatosan valgisalódik. 1 éves korban 150 fok, 9 évesen 140 fok körüli, és csak serdülőkorban éri el a felnőttkori – 125-130 fokos – normálértéket.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Az antetorsio a 3. magzati hónapban még 0 fok, születéskor már 25-40 fok közötti. Innen fokozatosan csökken, 9-12 éves kor körül alakul ki a felnőttre jellemző 15 fok körüli érték.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Az első ízületi probléma, mellyel már csecsemőkorban ortopéd szakvizsgálatra kerül a csecsemő, az a csípő fejlettségének megítélése, vagyis a „csípőszűrés”.A normális csípő esetén a Lorenz abductio 90 fok, az ízület stabil, ultrahanggal I/a.


A cs p ultrahang vizsg lata nem helyettes theti az ortop diai sz r vizsg latot

A csípő ultrahang vizsgálata nem helyettesítheti az ortopédiai szűrővizsgálatot!


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Instabil csípő:- A laza csípő rendszerint csak a tok lazaságát jelenti, de a csípő nem feltétlenül instabil.- Luxálható csípő esetén az ízület lazasága miatt a fej nyomásra - rendszerint hátrafelé - könnyen elhagyja a vápát. (Barlow tünet)Ez a jelenség rendszerint csak az első hónapokban áll fenn.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Dysplasiás csípő:A dysplasia voltaképpen fejletlenséget jelent, ez azonban a csípőízület vonatkozásában nem egyszerűen az ízület fejletlenségét jelenti, hanem egyes elemeinek helytelen irányú fejlődését: Így a vápa sekély, a collodiaphysealis szög fokozott, és fokozott lehet az anteversio is. Klinikailag „kötött”-nek mondjuk a csípőt az észlelhető abductios mozgáskorlátozottság miatt. A dysplasia nem klinikai, hanem radiológiai fogalom.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Csípőficam:Luxatios-repositios jel észlelhető. Ez az Ortolani tünet.A családon belüli hajlam poligénesen öröklődő.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A ráncaszimmetriáknak csak 20%-ában észlelünk veleszületett csípőficamot.Ha az egyik oldali csípő abductios kötöttségéhez az ellenoldal adductios kötöttsége társul, akkor ez lehet méhen belüli ferdetartás következménye is.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Kezelés: - csípőtorna- terpeszpbetét- Pavlik kengyel vagy abductios készülék. ( Pavlikot addig adhatunk, amíg a kicsi fel nem ül) - műtéti repositio


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Csámpás gyerekA fokozott AV berotatio a csípőízület fejlődésével (az anteversios szög változásával) összefüggő, normális jelenség, mely a korral spontán javul. Ha a lábszár berotatioja fokozott, vagyis a bokaízület tengelye - a térdízületi síkhoz viszonyítottan előlről-lateral felől hátra-medial felé irányul - mínuszos variáns, akkor a lábak befelé fordulása olyan méretű lehet, hogy a gyerek a saját lábában esik hasra.Akármelyik formával találkozunk: egyik sem kóros, csak a normális fejlődés egyfajta szélsőséges variációja, teendőt nem igényel.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Sántító gyermekTransitorikus arthritisJellemző tünetei:- hirtelen kezdet, rendszerint reggel egyszerűen nem hajlandó ráállni a lábára- kímélő jellegű sántítás- az érintett csípőben a flexio és a berotatio mérsékelten korlátozott lehet.Rendszerint ágynyugalom, valamint Cataflam cseppek hatására 4-5 nap alatt lezajlik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Arthritis:• vírusos eredet – újszülött korban• gócos eredet• bakteriális – mindig haematogén úton terjedve, a - metaphysisből jut át az ízületig és nem fordítva! Kivétel: septikus csecsemők, koraszülöttek• intermittáló, szubakut – JRA-t ki kell zárni!• transitorikus


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Éjszakai végtagfájdalomNagyon gyakori panasz. Jellemzői:- nem sántít- nincsen objektív mozgáskiesés, szabadok az ízületi mozgások- a fájdalom helyét sem konkrét végtagban, sem azon belül nem lokalizálja


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Perthes kór = osteochondritis deformans juvenilis coxaeLegg – Perthes – Calvé – Waldenström – féle megbetegedés


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A kórkép lényege az asepticus csontnecrosis, vagyis a steril csontelhalás.A növekedés időszakában a növekvő porc steril gyulladása a szervezeten belül bárhol kialakulhat. Ez a csontos növekedés befejeződése, a növekedési zónák lezárulása után csaknem mindig maradványtünetek nélkül gyógyul, kivéve a csípőízületet és a gerincet.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Tünetek:Gyakran panaszmentes sántítás. Az érintett oldalon kezdetben csak a berotatio, később a flexio és az abductio is korlátozott.Három stádiuma van: az első ½-1 évig, a második, degenerációs szakasz 1-2 évig tart. A remodellizáció 2-4 évig is tarthat.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A kezelés alapelve, hogy a fellazult szerkezetű combfejet tehermentesíteni, és fedni kell. (Containment)Konzervatívan: - mankó- Perthes kezelő járógép ( tuber támaszos, csúszókengyeles)- GYÓGYTORNAMűtét inkább csak akkor indokolt, ha a fej már eleve subluxalt. Viszont a keringést rendszerint javítja, így többnyire gyorsítja a betegség lefolyását is.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Gyakran már a fej beroppant stádiumában találkozunk a beteggel!Lehet kétoldali, ilyenkor csak a Perthes kezelő járógép jöhet szóba.A Perthes kór kezelése rendkívül fontos gyógytornászi feladat, még akkor is, ha évekig tart!


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Epiphyseolysis capitis femorisHa egy kövérkés gyerek kifelé rotált végtaggal sántít, és a térdét fájlalja, jusson eszünkbe az epiphyseolysis. A kórkép lényege, hogy a combfej a nyakról hátra és lefelé elcsúszik a nyakon.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Fiúknál gyakoribb (2:1 arányban), náluk 13-16 éves korban, lányoknál rendszerint 11-14 éves kor között fordul elő. Gyakran kétoldali, ha nem is egy időben. Hormonális okokat tételeznek fel: a dystrophia adiposo-genitalias alkatú gyermekeknél a sexual-hormonok termelődése késik, az epiphysis fúga a persistaló növekedési hormonok következtében kiszélesedik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Jellegzetes klinikai tünet a berotatio jelentős korlátozottsága, valamint a Drehmann tünet; a csípő flexioja során fellépő kényszer abductio és kirotatio.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Epiphyseolysis lenta – acutaA klinikai tünetek hetekkel megelőzhetik a radiológiai elváltozás megjelenését.Biztos diagnózis: ap. csípő rtg. és főként a Lauenstein felvétel! (csípő és térd 45-45 fokban flectalt)


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

TérdízületA térdízület az emberi test legnagyobb méretű, egyben legbonyolultabb felépítésű ízülete. Mechanizmusa szerint trochoginglymus, vagyis csukló-forgó ízület, de felépítése szerint inkább tiszta ginglymushoz hasonló.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Állás, járás közben, de hajlítás során – vagyis dinamikus körülmények között - is az ízület stabilitását az oldal- és a keresztszalagok biztosítják.Az oldalszalagok a femur condylusok legnagyobb görbületi sugara mentén hidalják át a térdízületet. Következésképpen a térdízület nyújtott helyzetében maximálisan megfeszülnek, míg hajlításkor a condylusok kisebbedő sugara miatt aránylag lazák.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A keresztszalagok voltaképpen a térdízület „belső oldalszalagjai”, - két párhuzamos állású, közös tengelyű ginglymus! - melyek a lateralis, illetve a medialis condylus fossa intercondylaris felé néző felszínéről erednek előre, illetve hátrafelé. A keresztszalagok a mozgások minden fázisában, azaz a térdízület minden helyzetében feszesek.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A kereszt- és oldalszalagok együttes működése az, ami nem engedi meg a flexiós-extensiós mozgások során a tisztán gördülő mozgást, hanem egyidejű csúszásra kényszerítik az ízületet alkotó csontokat.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Mivel a femur condylusok gördülő felülete négyszer olyan hosszú, mint a tibia plato mozgási pályája, ezért a femur condylusnak a tibián történő 1 mm-nyi gördülését 4 mm-es csúszásnak kell kísérni.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A femur condylusok görbületi sugara mind sagittalis, mind frontalis irányban kisebb, mint a tibia condylusoké, így a két ízfelszín között ék alakú területek maradnak szabadon. Ezt a területet a meniscusok töltik ki. Az ízületi felszínek minden pozícióban való kongruenciáját a rostporcos meniscusok rugalmas működése biztosítja.


A t rd z let form j nak de m k d s nek jellegzetess gei is m r 300 milli ve kialakultak

A térdízület formájának, de működésének jellegzetességei is már 300 millió éve kialakultak.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Gallus domesticus

Homo sapiens


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Két lábon álláskor a test súlypontja a középvonalban van, a két térdízület terhelése szimmetrikus. Braun és Fischer számításai alapján a térdízületek együttesen a teljes testsúly 85,6 azaz egyenként 43%-át viselik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Fél lábon álláskor a test súlya – a teljes testsúly 93%-a – a súlyponton keresztülmenő függőleges mentén hat, így a térdízületet excentrikusan, medialisan éri. Ezzel egyensúlyt a tractus iliotibialis lateralisan ható izomereje tart. A térdízületet e két erő eredője terheli, ami Maquet számításai alapján valamivel több, mint a testsúly kétszerese.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Genu varum esetén a súlyerő hatásvonala a térdízület középvonalától távolabbra kerül. A hosszabb erőkar miatt változatlan egyensúly csak akkor jöhetne létre, ha a lateralisan ható izomerő növekedne. A mérések szerint azonban ez az erő nem, hogy nem nő, de csökken. Ennek eredményeként az eredő súlyerő medial felé tolódik el.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A genua vara csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori jelenség, és rendszerint szimmetrikus.Kísérheti lateralis instabilitás is, de mindig panaszmentes. Terhelésre rendszerint fokozódik, és többnyire spontán javul.


Blount k r a medialis tibia epiphysis lecsorg sa kisz lesed se ritka k rk p de gondolni kell r

Blount- kórA medialis tibia epiphysis „lecsorgása”, kiszélesedése. Ritka kórkép, de gondolni kell rá.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Genua valgaHa az alsó végtagi berotatio a combok területében fokozott, akkor járás során a térdek „szembenéznek”, és a térdek – a frontalis síkra vetítve - kifejezett valgitásban vannak.A sarok tengelye gyakran követi a lábszár vonalát, és szintén fokozott valgus állású lehet.Ilyenkor terheletlenül vizsgálva az AV-i konstrukciós tengelyek fiziológiásak (térdek, bokák összeérnek) tehát ez funkcionális valgitás.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Oldalnézetben álló helyzetben a test súlyvonala a térdízület femur condylusokon harántul átmenő vízszintes mozgástengelyén is áthalad. Ebben a helyzetben a stabilitást, az ízület helyben tartását az agonista és antagonista izmok egyidejű összehúzódása biztosítja.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A patella a térdízület elülső tokjába, de egyben a comb feszítő izmának inába is beleágyazott, nyújtott térd mellett a femur facies patellarisával ízesül.A patella mechanikai szerepe a comb feszítő erejét a tibiára közvetítő csiga, vagyis hypomochlion. Mivel növeli az extensor apparatus és a térd flexiós-extensiós mozgástengelye közti távolságot, ezért az extensiós mozgások során a feszítő erőt 50%-kal növeli.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A 8. gestatios héten a femur condylusok formája a felnőttre jellemző karakterisztikát mutatja, és a quadricepsben megjelenik a patellának megfelelő kondenzáció.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Radiológiailag a patella 4-5 éves korig „láthatatlan”, a csontosodási mag 5 és 11 éves kor között jelenik meg. A felnőttre jellemző forma csak 11 éves kor után látható.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Az ízületi porcfelszín geometriája nem felel meg az alatta lévő csontos felszínnek.A térdízületi flexió növelésével a patella érintkező felülete növekszik, de ugyanakkor változik is.Normális ízületi működés esetén a patella ízfelszínén a contact area lateralisan nagyobb:1,6 : 1,0


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A patella az ízületi tok, retinaculum, szalag – izom - ín alkotta lágyrész-rendszer kereszteződésében, centrálisan helyezkedik el. Transversalis és longitudinalis irányban egyaránt biztosított a helyzete az - aktív- passzívstabilizátorok révén.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A lateralis peripatellaris retinaculum két részből áll:a. superficial oblique retinaculumb. mély transversalis retinaculum: - epicondylo-patellar part ( statikus támaszt ad a patellának)- középső rész (közvetlenül a tractus iliotibialisból)- patello-tibial band ( a patella alsó támasztását biztosítja)


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A patella helybentartásához a medialis és lateralis stabilizáló erők egyensúlya szükséges.A térd flexiója során a statikus lateralis stabilizátorok a patella lateral felé dőlésétés lateral felé történő elcsúszását okozzák, így subluxatiot, vagy lateral pressure synndromát hozva létre.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Q szög - a quadriceps húzási iránya és a ligamentum proprium patellae által bezárt szög.Normális értéke 5-20 fok között van.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A Q szög alakulása összefügg a combnyak anteversiojával, vagyis a femur rotatios helyzetével, valamint a lábtő eversios tartásával, de A Q szög mértéke és a patellofemoralis ízületi panaszok között nincs direkt összefüggés!


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

A patella ízfelszínére jutó nyomás meghatározó tényezői:- a patellofemoralis ízület eredő ereje - az ízületi felszín nagysága - a kontakt felszín nagysága


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Míg a patella a helyzetét és a femurtól való távolságát megtartja, addig a quadriceps feszítő ereje és a lig. patellaeban ébredő erő egyenlő és ellentétes irányú. Ezen erők vektorialis összege a patellofemoralis ízület ízfelszínére merőlegesen ható nyomóerő.Ez az erő a térd hajlításakor nő.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Klinikai tünetek:• fájdalom - pozíció-, gyakrabban aktivitásfüggő• crepitatio – ha van is, nem okoz feltétlenül panaszt!• „giving way” - meniscus sérülés is okozhatja, de az csavarásos, elfordulásos mechanizmussal jön létre. A patellofemoralis eredetű lépcsőzéskor jelentkezik. Okozhatja egyszerűen a quadriceps gyengesége is.• Elakadás – akkor jellemző patellofemoralis elváltozásra, ha transiens• Duzzadás (ízületi folyadék?) – többnyire intermittáló, vagy átmeneti -


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Klinikai vizsgálat:- A patella lateral- rotatioja- Medio – lateral csúszási teszt- Superior-inferior csúszási teszt - crepitatio patellae


Kiment a t rdem

„Kiment a térdem!”

Habituális patella ficam?


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

„Kimegy a térdem!” ez nem feltétlenül az instabilitás jele, gyakran csak a quadriceps gyengeségéé.Jellemzői: a beteg életkora, neme, testalkata/testsúlya, heves szubjektív panaszok, negatív Rtg., ultrahang, és minor klinikai lelet. A térdfájdalom rendszerint aktivitáshoz kötött.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Akut sérülés lehet:- direkt trauma – porcsérülések, contusio- indirekt trauma ( „bagatell trauma” ) - gyakori az osteochondralis sérülés a nyíró erők hatására a patella medialis / femur lateralis condylusán


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Lateralisatio patellae lateral pressure syndromeA patella lateralisatioja esetén megvan a lehetőség a patella „helyes útra” terelésére, míg lateral pressure syndrome esetén a lateralis retinaculum annyira feszes, hogy a patella passzívan sem vihető az anatómiai pozícióba.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Patella subluxatio / translatio /1 . Minor recurrent lateral subluxatio – a patella kismértékben kicsúszik a pályájából, anélkül, hogy érezhetően menne a helyére. Gyakran tünetmentes.2. Maior recurrent lateral subluxatio – a patella csaknem elhagyja a lateralis femur condylust, majd hirtelen és hallhatóan visszaugrik a helyére. Rendszerint a flexio kezdetén következik be, a jelenség rendszertelenül ismétlődik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

3. Persistáló lateralisatio – a patella a flexio során mindvégig subluxalt helyzetben van és marad.A flexio végén tendenciát mutat centrális helyzetébe visszatérni. Persistáló lateralisatio ≠ habitualis patella dislocatio


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

4. Permanens patella dislocatio ( szerzett forma) – 90 fokos térdflexiónál a patella minden esetben spontán elhagyja a helyét, és a lateralis condylus mellé csúszik. Extensiokor visszatér a helyére.5-7 éves korban a leggyakoribb.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Permanens patella dislocatio ≠ a habitualis patella dislocatioHabitualis patella „ficam” helyett a recurrens patella dislocatio a helyes kifejezés.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Luxatio patellae a patella elhagyja a femur lateralis condylusát és a térdízület lateralis felszínén helyezkedik el. Spontán nem reponálódik!


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Patella chondromalatiaFiatalok patella porcában keletkező, az enyhébbtől a középsúlyosig menő fájdalmat, merevséget okozó gyulladásos elváltozás, mely a teherviselő ízfelszíneket nem érinti.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Instabilitás

a patella hirtelen

megbillenése

fájdalom

Fájdalom hirtelen megbicsaklás és éles fájdalom a leragadó, összetapadóízfelszínek instabilitás érzést okoznak


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Jumper’s knee= patella-ín tendinitis – nyomásérzékenység a patella alsó pólusánál Hoffitis– gyakran direkt trauma – térdre esés – következtében alakul ki. Pes anserinus bursitis– A „karcsú-szabó-inas” izmok tapadási helye. Fluctualó terime tapintható. Diff.dg.!


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Morbus Schlatter-OsgoodA tuberositas tibiae osteochondrosisa.Nagyon gyakori. A klinikai tüneteknek fokozatai vannak: az enyhe duzzanattól az erisypelashoz (orbánchoz) hasonlító meleg, piros, fénylően feszülő fájdalmas gyulladásig. A panasz lehet váltakozó, és éveken át vissza-visszatérhet.A diagnózis rtg. nélkül is egyértelmű. Teendő a borogatástól a gipszsínig terjed. Semmi egyéb!Az apophysis elcsontosodásával gyógyul. Malsanatio esetén persistálhat mobilis fragmentum.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Baker cysta? Ganglion !A térdhajlati ganglion gyermekkorban többnyire hirtelen kezdettel, panaszt nem okozva alakul ki a gastrocnemiusok medialis vagy lateralis eredése mentén. Rendszerint spontán eltűnik.


Haemarthros ocd haemarthros kialakulhat ocd n lk l is de az ocd t mindig haemarthros k s ri

Haemarthros, OCDHaemarthros kialakulhat OCD nélkül is, de az OCD-t mindig haemarthros kíséri.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Ahaemarthrosdiagnosztikája egyszerű: jelentős, hirtelen – rendszerint valamilyen trauma hatására – kialakult folyadékgyülem a térdízületben. A punctioval nyert folyadék lehet- sanguis ( egynemű vér)- vér, zsírcseppekkel- véresen festenyzett synovialis folyadékTrauma nélkül haemophilia


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Hogyan kerülhet vér a térdízületbe?„Erezett képlet” sérülése! (Csont, vagy a synovium)A meniscusok külső széle és a keresztszalag is rendelkezik vérellátással, de ezek sérülése lényegesebb kisebb bevérzést okoz a térdízületben.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Ha az rtg. nem mutat törést, de a punctatumban vannak zsírcseppek, akkor a negatív radiológia ellenére is felmerül az OCD lehetősége, mert a vaskos porcréteghez tartozhat olyan kicsi csontos darab is, mely rtg-n nem látható.A dissecalódott darab rendszerint a patella medialis széléről vagy a femur lateralis condylusáról válik le.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

Az ízületek hangjaia. Kattogó, ropogó ízületek:akaratlagosan is kiváltható, redszerint a kis vagy kisebb ízületekben keletkezik. Panaszt nem okoz. A jelenség oka nem ismert, teendőt nem igényel.b. Recsegő-ropogó ízület: hasonlít az előbbihez, csak „zöngésebb” a hang, és többnyire a gerinc területében, rendszerint akaratlagosan jelenik meg. Ez a ropogtatás „jóleső” érzést ad.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

c. A térdízület hangos, éles és mély hangú csattanó hangja: maximalis flexio során keletkezik, és többnyire a discoid meniscus okozza. Dg. MR-rel, többnyire arthroscopia szükséges.d. A pattanó csípő okozta tompa, de hallható, és ugyanakkor látható, vagy egyben tapintható jelenségtől, amikor a tensor fasciae lata a trochanter maior felett átugrik.


A mozgat szervrendszeri megbeteged sek feloszt sa fejlod si rendelleness gek tumorok gyullad s trauma arthro

e. Nagyon hangos, mély és csonthangú a rendszerint iliosacralis roppanás, mely inkább ijesztő, de a beteg számára különösebb panaszt nem okozó jelenség, szintén csípőmozgások során észlelhető, de az ízületi ropogással ellentétben akaratlagosan nem váltható ki.f. Ízületi „nyiszogás”: alig, vagy csak a beteg számára hallható halk hang, ami bármely ízületben előfordulhat, mindig fájdalommal kísért, és az arthrosis jellegzetes kísérő tünete.


  • Login