1 / 17

A „Bologna Piramis” csúcsa – közelről Prof. Dr. Hrubos Ildikó ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu

A „Bologna Piramis” csúcsa – közelről Prof. Dr. Hrubos Ildikó ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu. Előadás a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáján: Konfliktus és társadalmi innováció Budapest, 2010. november 5-7. Az előadás fő kérdései.

basil-quinn
Download Presentation

A „Bologna Piramis” csúcsa – közelről Prof. Dr. Hrubos Ildikó ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A „Bologna Piramis” csúcsa – közelről Prof. Dr.Hrubos Ildikóildiko.hrubos@uni-corvinus.hu Előadás a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáján: Konfliktus és társadalmi innováció Budapest, 2010. november 5-7.

  2. Az előadás fő kérdései • Az európai felsőoktatási reform irányításának csúcsszervei és főszereplői • Az európai szintű menedzsment jellemzői

  3. A piramis • Európai szintű irányító szervezet • Nemzeti oktatási kormányzatok • Intézmények

  4. Az európai szintű irányítás Oktatási (felsőoktatási) miniszterek konferenciája – legfelsőbb stratégia alkotó és döntéshozó testület – két évente ülésezik (nyilatkozatot, kommünikét bocsát ki) Nemzetközi Bologna Csoport – két miniszteri értekezlet között döntéshozó testület: a feladatokat operacionalizálja és a teljesítést követi,előkészíti a következő miniszteri értekezletet (Stocktaking Report sorozat), elfogadja a bolognai folyamat munkaprogramját, megválasztja az elnökséget, létrehozza a hivatalos munkacsoportokat (szavazati joggal rendelkező tagjai: a résztvevő országok oktatási kormányzatának képviselői és az Európai Bizottság; tanácskozási joggal rendelkező tagjai: a érdekhordozók – stakeholderek – képviselői)

  5. Érdekhordozók – a belépés éve Európa Tanács - 1999 Európai Egyetemi Szövetség – 1999 Európai – nem egyetemi – Felsőoktatási Intézmények Szövetsége - 2001 Európai Hallgatói Szövetség - 2001 Európai Minőségbiztosítási Szövetség - 2003 UNESCO Európai Felsőoktatási Központ - 2003 Európai Munkaadók Szövetsége - 2005 Oktatási Internacionálé Páneurópai Szervezete - 2005

  6. A Nemzetköz Bologna Csoport elnöksége Előkészíti a Nemzetközi Bologna Csoport üléseit, megvitatja a dokumentumokat, mielőtt az ülés elé kerülnek Tagjai: a következő miniszteri konferencia vendéglátó országának képviselője, az új. EU „Troika” képviselői, kiválasztott országok képviselői (rotáció szerint), a négy legfontosabb érdekhordozó szervezet képviselői

  7. Bologna Titkárság A következő miniszteri konferenciát vendégül látó országban működik, és ugyanezen ország finanszírozza a működését Ellátja a Nemzetközi Bologna Csoport és az Elnökség adminisztratív és operatív támogatását, kezeli a honlapot és az archívumot, szervezi a rendezvényeket

  8. A csúcsmenedzsment működésének fő eredményei • Kialakult egy közös európai felsőoktatási nyelv – a résztvevő országok közötti erősödő kommunikáció – rendszeres, termények személyes találkozások • Létrejött egy pán-európai felsőoktatási platform – ez segíti a kétoldalú kapcsolatokat is • A felsőoktatás témája minden országban a politikai és társadalmi diskurzus előterébe került.

  9. Erősségek • A sokféleség elfogadása, a nemzeti tradíciókra való építkezés, miáltal hatékonyabban volt bevezethető a reform – de ennek következtében nem lett azonos az új struktúra • A szakértői elem beépült a rendszerbe – ez ellensúlyozza a kormányzati elem dominanciáját • A Stocktaking Report sorozat hatalmas, összehasonlítható adatbázist hozott létre – bár egyesek szerint a kincstári optimizmus és kissé bürokratikus, leegyszerűsített megközelítés jellemzi

  10. Gyengeségek 1. • Néhány témát nem vitattak meg kellőképpen, mivel mindenki másként értelmezte a feladatot (pl. a képesítési keretrendszerek ügye) • Egyesek (a mindenkori „újak”) folyton új témákat vetettek fel, ami lassította a munkát • Mások erőszakosan ragaszkodtak bizonyos témák állandó napirenden tartásához • Egyes országokban a bolognai reformot összekapcsolták más, nemzeti reformokkal, mintegy ürügyül használták azok bevezetéséhez, ami gyengítette az európai reform esélyeit (más viták közé keveredett…)

  11. Gyengeségek 2. • A különböző országok eltérően értelmezték a feladatot (csak a nemzetközi hallgatói mobilitás és a tanulmányok, végzettségek kölcsönös elismerése a feladat, vagy a felsőoktatási rendszerek teljes összehangolását kell megvalósítani) • A felsőoktatási intézmények autonómiáját országonként sokféleképpen értelmezik és gyakorolják – a reform bevezetése során ez problémákat okozott

  12. Nehézségek, akadályok • Kevés a pénzügyi forrás a reform támogatásához (lényegében az EU az egyetlen forrás, miközben Bologna nem EU projekt, a résztvevő országok egy része nem EU tag) • A reform több eleme túlmutat az oktatási (felsőoktatási) miniszterek hatáskörén (vízum, munkavállalási engedély stb.) • Időben eltérő volt a belépés aktusa, ezért ez eredményeket nehéz összehasonlítani – az újak kevés külön támogatást kaptak • Nincs jó módszer a reform bevezetésének értékeléséhez • A reform társadalmi kommunikálása elégtelen volt

  13. Tisztázatlan fundamentális kérdések • a különböző aktorok szerepe és felelőssége • az egyéni mozgástér és a kötelező (elvárt) közös elem egyensúlya (országok és intézmények szintjén) • mi a fő hajtóerő: intézményi, nemzeti célok – individuális politikai vállalkozások – az EU erősítése

  14. A menedzsment működésének jellemzői 1. • Alapvető elem a kormányközi kommunikáció • Minden ország azonos beleszólási jogokkal rendelkezik • Az érdekhordozók erős részvétele – ők adják a dinamikát és hozzák be a nemzeti szempontokat („otthon” ez mozgósította a nemzeti érdekhordozókat is) • Sok az informális elem – egyes országok szerepe erősen függ attól, hogy milyen személyiségeket delegálnak a testületekbe

  15. A menedzsment működésének jellemzői 2. • Összehasonlítva az EU-val: kevésbé bürokratikus, több az innovativitás és a rugalmasság (civil elemek) • Túl nagyok a testületek – nehézkesek az egyeztetési folyamatok • Ami hiányzik: a tényleges professzori elem (a delegáltak mind valamilyen vezető funkciót viselnek otthon)

  16. Strukturális problémák • A Nemzetközi Bologna Csoport és az Elnökség szerepmegosztása nem teljesen világos – az Elnökség néha túlerőt mutat a NBCs-tal szemben • A Titkárság állandó költöztetése nehezíti a folyamos működést – a következő vendéglátó ország befolyásolhatja az eseményeket a Titkárságon keresztül (pl. a kommüniké megfogalmazásában) • Politikailag független Titkárságra lenne szükség

  17. Irodalom Bologna Process. Stocktaking Report 2009. Report from the working groups appointed by the Bologna Follow-up Group to the Ministerial Conference in Leuven-Louvain-la-Neuve 28-29 April http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/conference/documents/Stocktaking_report_2009_FINAL.pdf Sursock, A. – Smidt, H. (2010) Trends 2010: A decade of change in European Higher Education Area. EUA Publications www.eua.be The Bologna Process Independent Assessment (2010) The first decade of working on the European Higher Education Area Vol.1-3. http://ec.europa.eu/education/higher-education/doc1290_en.htm

More Related