A Szolvencia II projekt helyzete

1. A Szolvencia II projekt helyzete Szabó Péter 2009. május 21. Balatonvilágos

2. Kronológia 2008. október 6. A Parlament ECON bizottsága szavaz a Bizottság keretirányelv-javaslatáról, amelyet módosító javaslatokkal elfogad. 2008. december 2. Az ECOFIN Franciaország elnöksége alatt a parlamenti javaslattól eltérő módosított kompromisszumos keretirányelv-szövegtervezetet fogad el (General Approach). 2009. február: A de Larosière-jelentés sürgeti a Szolvencia II elfogadását. 2009. január–március: Háromoldalú egyeztetés (trilogue) a Bizottság, az ECON és az ECOFIN között, mely március végén a nyitva maradt kérdéseket lezáró politikai megállapodással zárul. 2009. április 22. A Parlament plenáris szavazással első olvasatban elfogadja az egyeztetett szövegjavaslatot. 2009. május 5. Az ECOFIN tudomásul veszi (acknowledges) a Parlament jóváhagyó döntését. (Az ECOFIN formális szavazására a keretirányelv szerkesztői és fordítói tisztázása után kerül sor. A keretirányelv azonban gyakorlatilag elfogadottnak tekinthető.) Átültetési határidő:2012. október 31. Első szint – a Szolvencia II. keretirányelv

3. Az első szint vitás kérdéseinek lezárása Rendelkezésre álló szavatolótőke – nyereségrészesedéses alapok többlete (surplus funds) A vita tárgya: Kötelezettségként vagy szavatolótőkeként kell-e figyelembe venni az olyan nem allokált nyereséget, amely diszkrecionális nyereségrészesedés céljára van fenntartva, de amely jövőbeli veszteség esetén visszatartható? Lezárás:Amennyiben a nemzeti szabályozás megengedi, a „surplus funds”-t első szintű (tier 1) rendelkezésre álló szavatolótőkeként kell figyelembe venni, amennyiben veszteségelnyelő képessége az első szintű tőkeelemeknek megfelelő. [Art. 90, 96(1)] Első szint – a Szolvencia II. keretirányelv

4. Az elsőszint vitás kérdéseinek lezárása 2. Minimális tőkeszükséglet (MTSZ) A vita tárgya: Az MTSZ számítása önálló lineáris formulával történjen-e, vagy pedig az MTSZ az SZTSZ egy rögzített hányadával legyen egyenlő? Lezárás:Folyosós kombinált megoldás – a számítás lineáris formulából indul ki, de az MTSZ nem lehet kisebb az SZTSZ 25%-ánál és nem lehet nagyobb az SZTSZ 45%-ánál. A folyosó meghatározásába az add-on beszámítandó. Engedélyezett belső modell esetén a folyosót is a belső modellből kell számítani. A keretirányelv hatálybalépésétől számított 2 éves átmeneti időszakban azonban a felügyelő hatóság a folyosót a standard formulához kötheti. 5 év eltletével a Bizottság jelentést tesz a fenti szabályok alkalmazásának tapasztalatairól. [Art. 127] Első szint – a Szolvencia II. keretirányelv

5. Az első szint vitás kérdéseinek lezárása 3. Részvénykockázat tőkeszükséglete A vita tárgya: A részvénykockázat tőkeszükséglete egyéves időhorizonton számított 99,5% biztonsági szintű Value-at-Risk-nek feleljen-e meg, vagy pedig a hosszú távú részvénybefektetések esetén a tőkeszükséglet mérsékelhető? Lezárás:Tagállami diszkréció alapján a részvénykockázat futamidőtől függő mérséklése alkalmazható az alábbi megszorításokkal [Art. 305b] :  kizárólag elkülönítetten kezelt nyugdíjbiztosításokra legalább 12 év átlagos futamidő esetén felügyeleti engedélyhez kötötten határon átnyúló tevékenység kizárásával Továbbá a standard részvénykockázati modul kontraciklikus tompító faktort (symmetric adjustment aka. “dampener”)tartalmaz. [Art. 105 ter] Első szint – a Szolvencia II. keretirányelv

6. Az első szint vitás kérdéseinek lezárása 4. Csoporttámogatás (group support) A vita tárgya: Az SZTSZ fedezetébe vonható tőkeelemként elismerhető legyen-e az anyavállalat által deklarált csoporttámogatás (amely csoportok részére biztosítaná a tőkeallokáció messzemenő szabadságát, és egyúttal a csoportszinten vélelmezett diverzifikációs hatások tényleges elismerését a tőkekövetelményben)? Lezárás: A keretirányelv a csoporttámogatást nem ismeri el. Központosított kockázatmenedzsmenttel rendelkező csoport kérheti a belépést egy olyan felügyeleti rendszerbe, ahol a leányvállalatok tőkemegfelelését érintő döntésekben az érintett felügyelő hatóságok kötelesek a felügyelői kollégiummal (college of supervisors) konzultálni. [Art. 234–245] Felülvizsgálati záradék: 3 évvel a keretirányelv hatálybalépése után a Bizottság a csoporttámogatás kérdését újra felvetheti. [Art. 246] Első szint – a Szolvencia II. keretirányelv

7. Ütemterv 2009 2010 2011 2012 keretirányelv elfogadott hatályos végrehajtási jogszabályok CEIOPS EC EIOPC EP & CON második szintű hatásvizsgálat QIS 5 harmadik szintű ajánlások CEIOPS Második szintű végrehajtási szabályok tervezett elfogadása:2011. novemberig

8. Kötelezően megalkotandó második szintű jogszabályok – 1. Pillér Tartalékok értékelése:[Art. 85] legjobb becslés aktuáriusi és statisztikai módszerei kockázatmentes hozamgörbe helyettesíthető (“hedgeable”) kockázatok kockázati marzs szegmentálás adatminőségi követelmények viszontbiztosítási hitelkockázat miatti korrekció egyszerűsítések Rendelkezésre álló szavatolótőke:[Art. 92, 97, 99] feltételes tőkeelemek engedélyezése részesedések kezelése tőkeelemek listája a listán nem szereplő tőkeelemek osztályozása limitek kategóriánként* szegregált alapok (ring-fenced funds) miatti kiigazítások* Második szint – végrehajtási jogszabályok

9. Kötelezően megalkotandó második szintű jogszabályok – 1. Pillér 3. SZTSZ standard formula:[Art. 109(1)] magas szintű architektúra piaci kockázati modul a részvénykockázati tompító faktor és a futamidőn alapuló alternatív részvénykockázati modul számítása* részesedések részvénykockázata* partnerkockázati modul életbiztosítási kockázati modul egészségbiztosítási kockázati modul nem-életbiztosítási kockázati modul korrelációs együtthatók kockázatcsökkentés elismerésének kritériumai működési kockázat szegregált alapok (ring-fenced funds) miatti korrekciók* nyereségrészesedéses tartalékok kockázatelnyelő hatása egyedi paraméterek használata egyszerűsítések Második szint – végrehajtási jogszabályok

10. Kötelezően megalkotandó második szintű jogszabályok – 1. Pillér 4. SZTSZ belső modellek:[Art. 112, 125] engedélyezési eljárás részleges belső modellek használati, statisztikai minőségi, validációs, dokumentációs követelmények és külső modellek használata Minimális tőkeszükséglet:[Art. 128] az MTSZ számítása Befektetések: [Art. 133(2)] értékpapírosítás: a kibocsátóra vonatkozó követelmények* értékpapírosítás: a befektető biztosítóra vonatkozó követelmények* Második szint – végrehajtási jogszabályok

11. Kötelezően megalkotandó második szintű jogszabályok – más területek Felügyelő hatóságok átláthatósága és elszámoltathatósága Felügyeleti adatszolgáltatás Többlet tőkekövetelmény (capital add-on) Vállalatirányítás (governance) Közzététel (disclosure) Befolyásoló részesedésszerzés értékelési kritériumai Eszközök és nem biztosítási kötelezettségek értékelése Meghosszabbított tőkemegfelelési határidő rendkívüli körülmények esetén*(“Pillar 2 dampener”) Harmadik országok egyenértékűségének kritériumai* SPV-k engedélyezése Csoportfelügyelet (több részterület) Második szint – végrehajtási jogszabályok

12. Hatásvizsgálat (Level 2 Impact Assessment) A végrehajtási jogszabályok kiemelt nyitott kérdéseinek és alternatíváinak többszempontú, többdimenziós vizsgálata (Bizottság, a CEIOPS és megbízott külső tanácsadó munkája alapján) Második szint – hatásvizsgálat

13. Hatásvizsgálat – várható kérdések Második szint – hatásvizsgálat

14. Hatásvizsgálat – Az 1. pillér magas szintű kérdései (előzetes) Tartalékok: diszkontálás bankközi hozamgörbe állampapírokon alapuló hozamgörbe korrigált bankközi hozamgörbe korrigált állampapírokon alapuló hozamgörbe a fentiek kombinációja Tartalékok: kockázati marzs – a) tőkeköltség-faktor 6% kisebb mint 6% nagyobb mint 6% Tartalékok: kockázati marzs – b) diverzifikáció a referenciaentitás jól diverzifikált a referenciaentitás egyforma az állományt átadó biztosítóval a referenciaentitás üres biztosító Második szint – hatásvizsgálat

15. Hatásvizsgálat – Az 1. pillér magas szintű kérdései (előzetes) Tőkeelemek: limitrendszer SZTSZ: min 1/3 T1 és max 1/3 T3; MTSZ min 1/2 T1 SZTSZ: min 1/2 T1 és max 1/4 T3; MTSZ min 1/2 T1 SZTSZ: min 1/2 T1 és max 1/4 T3; MTSZ 100% T1 Második szint – hatásvizsgálat

16. Hatásvizsgálat – Az aktuáriusi funkcióval kapcsolatos kérdések (előzetes) Aktuáriusi technikai követelmények (technical standards) harmadik szintű szabályozás a CEIOPS ajánlásaiban a szakma által széles körben elfogadott követelmények egy európai többoldalú testület által felállított követelmények második szinten szabályozott követelmények Az aktuáriusi funkció feladatköre az egyes biztosítók által egyedileg megszabott második szinten részben szabályozott Aktuáriusi jelentések éves jelentés a második szinten szabályozott formával és tartalommal éves jelentés a biztosítók által egyedileg meghatározott formában Második szint – hatásvizsgálat

17. 2009. július eleje: a CEIOPS második szintű javaslatai 2. körének konzultációra bocsátása 2009. október: a CEIOPS második szintű javaslatai 3. körének konzultációra bocsátása 2010. augusztus–november: a QIS5 helyszíni szakasza Második szint – fontos időpontok

18. Köszönöm a figyelmet!