Törvényi szabályozás

1. Törvényi szabályozás • Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény • A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó 2009. évi LXXVII. törvény • Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

2. Társasági adó Új adóalany - Egyéni cég - Külföldi szervezet - Ingatlannal rendelkező társaság tagja

3. Egyéni cég • Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (EvTv.) alapján teljesen új tartalmú szervezeti formaként alapítható. • jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, • cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, • kizárólag egy tagja (alapítója lehet), • a Gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. törvény, és a PTK rendelkezéseit • kell megfelelően alkalmaznia, • számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére • kötelezett, • társasági adó törvény hatálya alá tartozik, • korlátolt mögöttes felelőséggel vagy • korlátlan mögöttes felelőséggel jöhet létre, • jogelőd nélkül alakult adózónak minősül.

4. Egyéni cég • Evtv. Alapján kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget • Ha az Evtv. Hatálybalépésekor bejegyzett egyéni cég 6 hónapon • belülköteles működését az Evtv. rendelkezéseivel összhangba • hozni, vagy az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a • cégbíróságon. • A hat hónapos határidő eredménytelen elteltét követően a • cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból.

5. Egyéni cég • A cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra • vagyoni leltárt kell készítenie (készleteiről), • tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, nettó értéken • tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól. • A nyilvántartásban meg kell jelölnie azokat az eszközöket amelyet az egyéni vállalkozó bevisz az egyéni cégbe. • Megszűnő egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadóról vagy az eváról a megszűnés szabályai szerint kell elszámolni.

6. Egyéni cég • Nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia • Az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett és elhatárolt veszteségre • mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott fejlesztési tartalékra, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott kisvállalkozói kedvezményre, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott foglalkoztatási kedvezményre, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), • - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott kisvállalkozói adókedvezményre

7. Külföldi szervezet fogalmaTao. tv. 2. § (4) b) Olyan külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, amelynek székhelye/illetősége szerinti állammalnincs egyezménye Magyarországnak a kettős adóztatás elkerülésére Külföldi szervezet adókötelezettségemeghatározott jövedelemre terjed ki Adóalapja a részére belföldi által fizetett kamat - számvitel jogdíj - Tao. fogalom 4. § 20. pont (pl.: szabadalom, védjegy, kereskedelmi név, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű felhasználási engedélye) szolgáltatás - EU rendeletbesorolása szerintiszolgáltatások közül üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység

8. Külföldi szervezet adókötelezettségeTao. tv. 15. § (1) Adómérték 30% Adókötelezettség teljesítése (Art. 4. mell.) kifizető levonja nem pénzbelinél kifizető megfizeti Kamatként nem kell figyelembe venni: a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, b) hitelintézetnél betétre elhelyezett kamatot, c) késedelmi kamatot. Ha az adóalap nem forintban merül fel – Tao. tv. 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – azt a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.

9. Ingatlannal rendelkező társaság tagjaTao. tv. 4. § 18/a. Ingatlannal rendelkező társaság az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.

10. Ingatlannal rendelkező társaság tagjaTao. tv. 4. § 18/a. Számbavétel évente a beszámoló alapján Tájékoztatás a bevallás esedékességét követő 60 napon belül, ha ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak Adóhatóság szeptember 30-áig közzéteszi a honlapján Kivétel, ha az adózó részvényeit elismert tőzsdén jegyzik

11. Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapjaTao. tv. 15/A. § • A részesedés • Elidegenítéskor az árfolyamnyereség • Kivonáskor a szerzési értéken felül kapott – a szerzéshez, tartáshoz kapcsolódó költségekkel csökkentett - pozitív összeg • Átszámítás • MNB hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényesdevizaárfolyam • tőke leszállításakor az MNB hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyam Elidegenítés– értékesítés, apport, térítés nélküli átadás Ellenérték • eladáskor szerződés szerint, • kapcsolt vállalkozások között és ellenérték nélküli átadásnál a szokásos piaci ár • jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke Adómérték 19 % adóévet követő év nov.20. kell megfizetni Art. 4. mell.

12. Ellenőrzött külföldi társaságTao. tv. 4. § 11. pont • Ellenőrzött külföldi társaság az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), • amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi • jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos • (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, • valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei • többségében magyarországi forrásból származnak, • bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), • adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap • [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel • csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) • bekezdésében előírt mérték kétharmadátvagy • a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak • megfelelő adót, bár eredménye pozitív; • nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az • Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel • a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és • amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír.

13. Ellenőrzött külföldi társaság Valódi gazdasági jelenlétakkor áll fenn, ha a külföldi társaság és az ugyanazon államban lévő kapcsolt vállalkozásai együttesen saját eszközeikkel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből elért bevétel / összes bevétel > 50 %

14. Ellenőrzött külföldi társaság • Az ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel rendelkező belföldi illetőségű adózónak vagya külföldi vállalkozónak adókötelezettségeaz adóalap-módosítás révén a következő esetekben keletkezik: • ha az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 % vagy a Ptk. Szerinti meghatározó befolyással rendelkezik, de tagjai között közvetve sem található belföldi magánszemély, akkor fel nem osztott nyereség részesedésre jutó részeadóalapot növeli, • ha az adóéve utolsó napján nem rendelkezik az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával vagy meghatározó befolyással, vagy rendelkezik ilyen joggal, de tagjai között közvetlenül vagy közvetve belföldi magánszemély tag is van, akkor a kapott osztalék és a kivont részesedésen elért nyereségnem csökkenti az adóalapot, • csökkentő tétela kapott osztalék és a kivont részesedés árfolyamnyereségeannál, aki a fel nem osztott eredmény alapján adózott. • növeli az adóalapot a részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedésre bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráf. az elsz. bev. meghaladó része.

15. Adóalapot módosító tételek • Fejlesztési tartalék (2008-as beszámolóban lekötött tartalékként jogszerűen • kimutatott fejlesztési tartalék feloldására hat adóév áll az adózó • rendelkezésére 29/I. § (5) • behajthatatlan követelésnek minősül a – a számviteli tv.-ben megfogalmazott • mellett – 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 %-a is, a fizetési • határidőt követő egy év után öt adóév alatt levonható az adóalapból, feltéve, • hogy a követelés bekerülési értéke értékvesztésként el lett számolva, • - csökkenthető az adóalap a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, • beszámításakor, az elszámolt bevétellel, módosítás előtt csak a követelés • könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni, • - hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell a növelő • tételt alkalmazni a követelésre elszámolt értékvesztésre, és természetesen a • csökkentő tétel sem érvényesíthető.

16. Adóalapot módosító tételek • A bejelentett részesedés fogalma változik. Az adózó az ugyanazon vállalkozásban szerzett minden további részesedést – mérettől függetlenül – bejelentheti, és bejelentett részesedésnek tekintheti, ha az adott vállalkozásban rendelkezik legalább 30 % bejelentett részesedéssel. • Támogatás, kiemelkedően közhasznú célra vagy tartós adományozási szerződés alapján • - kiemelkedően közhasznú célra a támogatás 50 %-a, legfeljebb az adózás előtti • nyereség (igazolással) • - tartós adományozási szerződéssel a támogatás 20 %-a, legfeljebb az adózás • előtti nyereség (igazolással)

17. Adóalapot módosító tételek • 2010. Január 1-jétől adóalap kedvezmény kizárólag akkor érvényesíthető, ha az • adózó saját tevékenysége körében végez K+F tevékenységet • Képzés költsége (és a közteher) feltétel nélkül elismert költség (munkáltató • kifizető által vállalt képzés költsége függetlenül a képzés céljától és formájától) • Reprezentáció és üzleti ajándék költsége nem minősül a vállalkozási • tevékenység érdekében felmerült költségnek • 2010. január 1-jétől az adózónak csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek • nem minősülő elengedett követelés összegével megnövelnie az adózás előtti • eredményét, ha a követelés kapcsolt vállalkozása részére engedi el.

18. Átmeneti rendelkezéssel megszűnő kedvezmények • képzőművészeti alkotás beszerzési értékének 20 %-a leírható, ha a szerzés • 2009. dec. 31.-éig megtörtént és az adózó a beszerzés adóévében e • rendelkezést alkalmazta • 2009. december 31-ig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kapott • támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel (időbeli elhatárolás • megszüntetése miatt állhat fenn) csökkenthető az adóalap utoljára abban az • adóévben, amelynek utolsó napja 2012. évben van • Kkv-ban 2009. december 31-ig pénzben történő tőkeemelés révén • megszerzett részesedés elidegenítéskori árfolyamnyereségével csökkenthető • az adóalap ha az átruházás napja legkésőbb 2014. dec. 31.

19. Átmeneti előírás nélkül megszűnő adóalap módosítások • Környezetvédelmi céltartalék • Tőkepiaci ügylet nyereségének fele • Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének forgalmazásán elért nyereség fele • Kapcsolt vállalkozások egymásnak fizetett kamata alapján előírt korrekció • Kkv-k szabadalom és mintaoltalom megszerzési költsége • Helyi iparűzési adó

20. Szokásos piaci ár • Kapcsolt vállalkozás fogalom változása • Alkalmazni kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása miattelőírt korrekciókat • az adózó és külföldi telephely is kapcsolt • a közeli hozzátartozókat akkor is egy személynek kell tekinteni, ha külön-külön rendelkeznek többségi befolyással az adózókban Adózás előtti eredmény módosítás • alapításkor is (átalakulással történő alapítást kivéve) alkalmazni kell, ha az alapítás során olyan alapító bocsát rendelkezésre a szokásos piaci ártól eltérő áron nem pénzbeli hozzájárulást, aki az alapítással többségi befolyással rendelkezővé válik • a külföldi vállalkozó és telephelye az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletre is alkalmazni kell 22/2009 (X. 16.) PM rendelet

21. Adómérték, adókedvezmény Adómérték 19 % Tao. tv. 19. § (1) 10 %-os adókulcs • Alkalmazás feltétele, hogy az adózó adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és a megelőző adóévben eléri a jövedelem minimumot (eddig csak az adóalapra vonatkozóan kellett ennek teljesülni) • elérhető megtakarítás 9 %, 4 500 ezer Ft Fejlesztési adókedvezmény új jogcíme 22/B. § (1) j) • Kkv számára - az ország területén bárhol - beruházási feltétel jelenértéken legalább 500 millió Ft Feltétel – a többi nem változó feltétel mellett - • létszámot kisvállalkozásnak 20 fővel, középvállalkozás 50 fővel kell növelnie, vagy • a bérköltségnek kisvállalkozásnál ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóévi évesített adatot

22. Kettős adóztatás elkerülése A módosítás lehetővé teszi, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagja ha külföldön részesedés elidegenítése vagy kivonása alapján adóznia kell, a külföldön megfizetett (fizetendő) adót az egyezmény, egyezmény hiányában a Tao. tv. előírása szerint beszámítsa a magyar adóba. Ha a kapottosztalék belföldön adóköteles, akkor a külföldön levont forrásadót a társasági adóval azonosan lehet figyelembe venni a belföldi adókötelezettség meghatározásakor. Ez azt jelenti, hogy az elszámolt adó növeli az adózás előtti eredményt, majd az alapul szolgáló jövedelem csökkenti az adóalapotvagyaz adó – Tao. tv. előírásait, egyezmény esetén annak rendelkezéseit figyelembe véve – beszámítható a társasági adókötelezettségbe. Adóamneszita 2009. december 31.-ig hatályos

23. Köszönöm a figyelmet!