Az eu 305 2011 eu p t si term k rendelet a jogszab llyal rintett p t si term kek
Download
1 / 92

Az EU 305/2011/EU építési termék rendelet A jogszabállyal érintett építési termékek - PowerPoint PPT Presentation


  • 95 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az EU 305/2011/EU építési termék rendelet A jogszabállyal érintett építési termékek. MÉASZ Konferencia - Construma 2013. Tóth Balázs Tamás értékesítési csoportvezető. Tarta lomjegyzé k :. Az egyik értelmezés Egy másik értelmezés Ismerjük meg a CPR-t CPR tömören Termékkörök

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

Az EU 305/2011/EU építési termék rendelet A jogszabállyal érintett építési termékek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az EU 305/2011/EU ptsi termk rendelet A jogszabllyal rintett ptsi termkek

MASZ Konferencia - Construma 2013

Tth Balzs Tams

rtkestsi csoportvezet


Tartalomjegyzk:

Az egyik rtelmezs

Egy msik rtelmezs

Ismerjk meg a CPR-t

CPR tmren

Termkkrk

Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Az ignyes anyaggyrt rdeke

Ki, mi vdi meg a vsrlt, pttett?

Mszaki rtkel szervek

Az 50 ves MI Nonprofit Kft.

Construma 2013


Mi van mr megint?

Construma 2013


Az egyik rtelmezs

Construma 2013


Egy msik rtelmezs

Szztven vvel ezeltt 1861 s 1865 kztt ldkl polgrhbor dlt az Amerikai Egyeslt llamokban szak s Dl kztt. A polgrhbor ttje az szak-Amerikai Uni megmaradsa s az ebbl kvetkezen egysgess vl piac volt. Tbb mint nyolcszzezer ember letbe kerlt, de a polgrhbor ltrehozta az egysges piacot, akkor indult el az USA a vilguralom fel.

Construma 2013


Egy msik rtelmezs

A flmilli s nyolcvanmilli kztti npessg EU tagllamok kln-kln eslytelenek a vilg nagy, egysges rgiival szemben, egy tbb mint flmillirdos tmb azonban komoly versenytrsa az Egyeslt llamoknak s Knnak, a tbbiekrl nem is beszlve.

Construma 2013


Egy msik rtelmezs

A XIX. de klnskppen a XX. szzadban Eurpnak is kijutott a vres hborkbl, azonban jelenleg a bks utat jrjuk. Tisztelet s hla az Eurpai Uni megalkotinak, mert az amerikai polgrhbor megoldsi vltozathoz kpest egyelre nyolcszzezer emberlet a pozitvum.

Construma 2013


Egy msik rtelmezs

A jl mkd ers gazdasgnak s az egysges piacnak alapfelttele az ruk szabad mozgsa, aminek egyik fontos eszkze az egysges forgalomba hozatali szablyok. Eurpa gy tud s gy akar versenyezni az Egyeslt llamokkal s a hatalmas zsiai gazdasgokkal.

Construma 2013


Ismerjk meg a CPR-t

Construma 2013


Ismerjk meg a CPR-t

Construma 2013


Ismerjk meg a CPR-t

Construma 2013


Az Eurpai Parlament s a Tancs 305/2011/EU rendelete

Construma 2013


AZ EURPAI PARLAMENT S A TANCS 305/2011/EU RENDELETE

(2011. mrcius 9.)

az ptsi termkek forgalmazsra vonatkoz harmonizlt felttelek megllaptsrl s a 89/106/EGK tancsi irnyelv hatlyon kvl helyezsrl


(5) Az ptmnyek alapkvetelmnyeinek val megfelelst szolgl, az egyes ptsi termkek rendeltetst vagy rendeltetseit szablyoz tagllami rendelkezsek adott esetben meghatrozzk azokat az alapvet jellemzket, amelyekre vonatkozan a teljestmnyrl nyilatkozni kell.

Az res teljestmnynyilatkozatok elkerlse rdekben nyilatkozni kell az ptsi termkek azon alapvet jellemzinek legalbb egyikrl, amelyek a tervezett felhasznlsi md(ok) szempontjbl relevnsak.


  • (27) A vllalkozsok, klnsen a kis- s kzpvllalkozsok (kkv-k) anyagi terheinek knnytse rdekben egyszerstett eljrsokrl kell rendelkezni a teljestmnynyilatkozatok killtsa tekintetben.

(24) Az e rendeletben meghatrozott esetek kivtelvel azon ptsi termkhez, amelyet harmonizlt szabvnyok szablyoznak, vagy amely tekintetben eurpai mszaki rtkelst adtak ki, forgalomba hozatalakor a vonatkoz harmonizlt mszaki elrsoknak megfelelen az alapvet jellemzi vonatkozsban nyjtott teljestmnyrl szl nyilatkozatot kell mellkelni.


(31) A CE jells ptsi termken val elhelyezsvel vagy elhelyeztetsvel a gyrtknak az arra vonatkozan vllalt felelssgket kell jeleznik, hogy az adott termk megfelel a teljestmnynyilatkozatban foglaltaknak.


Fogalommeghatrozsok


I. FEJEZET

LTALNOS RENDELKEZSEK

2. cikk Fogalommeghatrozsok

E rendelet alkalmazsban:

4. alapvet jellemzk: az ptsi termk azon jellemzi, amelyek az ptmnyekre vonatkoz alapvet kvetelmnyekkel fggnek ssze;

5. ptsi termk teljestmnye: a termk relevns alapvet jellemzire vonatkoz, szintekkel, osztlyokkal, illetve lerssal kifejezett teljestmnye;


6. szint: az ptsi termk alapvet jellemzi tekintetben vizsglt teljestmnye rtkelsnek szmrtkben kifejezett eredmnye;

7. osztly: az ptsi termkek teljestmnyszintjeinek egy als s egy fels rtk ltal hatrolt tartomnya;

8. kszbszint: az ptsi termk valamely alapvet jellemzje teljestmnynek minimlis vagy maximlis szintje;


Teljestmnynyilatkozat s CE jells


II. FEJEZET

TELJESTMNYNYILATKOZAT S CE JELLS

4. cikk Teljestmnynyilatkozat

(1) Harmonizlt szabvny ltal szablyozott ptsi termk esetben, vagy ha a termk megfelel egy, a termk vonatkozsban kiadott eurpai mszaki rtkelsnek, a gyrtnak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell killtania a termk teljestmnyre vonatkozan.


(3) A teljestmnynyilatkozat elksztsvel a gyrt felelssget vllal azrt, hogy az ptsi termk megfelel a nyilatkozatban rgztett teljestmnynek.

A tagllamok a gyrt ltal killtott teljestmnynyilatkozatot pontosnak s megbzhatnak tekintik, mindaddig, amg fel nem merl ennek ellenkezje.


6. cikk A teljestmnynyilatkozat tartalma

(3) A teljestmnynyilatkozat emellett az albbiakat tartalmazza:

c) az ptsi termk teljestmnye legalbb egy, a nyilatkozatban szerepl egy vagy tbb rendeltets szempontjbl relevns alapvet jellemz tekintetben;


7. cikk Teljestmnynyilatkozat mellkelse

(1) Valamennyi forgalmazott termkhez mellkelni kell a teljestmnynyilatkozat egy pldnyt nyomtatott vagy elektronikus formban.


8. cikk A CE jellsre vonatkoz ltalnos elvek s a CE jells hasznlata

(4) A tagllamok sajt terletkn vagy hatskrkben nem tiltjk meg s nem akadlyozzk a CE jellssel elltott ptsi termkek forgalmazst vagy felhasznlst, amennyiben a teljestmnynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az rintett tagllamban az adott felhasznlsra vonatkozan megllaptott kvetelmnyeknek.


(5) A tagllamok biztostjk, hogy a CE jellssel elltott ptsi termkek hasznlatt sem a kzjogi szervek, sem a kzszolgltatsokat ellt vllalkozsknt, illetve monopolhelyzet vagy kzmegbzs alapjn kzjogi szervknt mkd magnjogi szervek ltal bevezetett szablyok vagy felttelek nem akadlyozzk, amennyiben a teljestmnynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az rintett tagllamban az adott felhasznlsra vonatkozan megllaptott kvetelmnyeknek.


A gyrtk ktelezettsgei


III. FEJEZET

A GAZDASGI SZEREPLK KTELEZETTSGEI

11. cikk A gyrtk ktelezettsgei

(1) A gyrtk a 4. s 6. cikknek megfelelen killtjk a teljestmnynyilatkozatot, valamint a 8. s 9. cikknek megfelelen elhelyezik a CE jellst.

A gyrtk a teljestmnynyilatkozat alapjaknt elksztik a teljestmny llandsgra vonatkoz elrs szerinti rtkelsi s ellenrzsi rendszerrel kapcsolatos valamennyi relevns elemet feltntet mszaki dokumentcit.


(3) A gyrtk megfelel eljrsokrl gondoskodnak annak biztostsra, hogy a sorozatgyrts sorn fenntartsk a nyilatkozatban szerepl teljestmnyt. A termktpus s az alkalmazand harmonizlt mszaki elrsok vltozsait a megfelel mdon figyelembe veszik.

(6) A gyrtk az ptsi termkek forgalmazsa sorn gondoskodnak arrl, hogy a termkhez az rintett tagllam nyelvn/nyelvein a felhasznlk ltal knnyen rthet hasznlati utastst s biztonsgi tjkoztatt mellkeljenek.


(7) Azok a gyrtk, amelyek gy tlik meg, illetve okuk van felttelezni, hogy az ltaluk forgalomba hozott ptsi termk nem felel meg a teljestmnynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szerepl ms alkalmazand kvetelmnyeknek, azonnal meghozzk a szksges kiigazt intzkedseket a szban forg ptsi termk megfelelsgnek biztostsa rdekben, adott esetben pedig kivonjk a forgalombl vagy visszahvjk azt.


Tovbb, amennyiben a termk veszlyt jelent, a gyrtk errl haladktalanul tjkoztatjk azoknak a tagllamoknak az illetkes nemzeti hatsgait, amelyeknek piacn az ptsi termket forgalomba hoztk, s rszletes tjkoztatst adnak klnsen az elrsok megsrtsrl s a megtett kiigazt intzkedsekrl.


(8) A gyrtk valamely illetkes nemzeti hatsg indokolt krsre rendelkezsre bocstjk az ptsi termk teljestmnynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szerepl ms alkalmazand kvetelmnyeknek val megfelelsgnek igazolshoz szksges minden informcit s dokumentcit, az e hatsg szmra knnyen rthet nyelven. Az emltett hatsg felkrse alapjn az importrk az ltaluk forgalomba hozott ptsi termkekbl ered kockzatok kikszblsre szolgl minden intzkedsben egyttmkdnek a hatsggal.


Zr rendelkezsek


IX. FEJEZET

ZR RENDELKEZSEK

65. cikk Hatlyon kvl helyezs

(1) A 89/106/EGK irnyelv hatlyt veszti.

(2) A hatlyon kvl helyezett irnyelvre trtn hivatkozsokat erre a rendeletre trtn hivatkozsknt kell rtelmezni.


66. cikk tmeneti rendelkezsek

(1) A 2013. jlius 1. eltt a 89/106/EGK irnyelv szerint forgalomba hozott ptsi termkek ennek a rendeletnek megfelel termkeknek tekintendk.

(2) A gyrtk teljestmnynyilatkozatot tehetnek a 2013. jlius 1. eltt a 89/106/EGK irnyelv szerint kiadott megfelelsgi tanstvny vagy megfelelsgi nyilatkozat alapjn.


(3) Azokat az eurpai mszaki engedlyre vonatkoz irnymutatsokat, amelyeket 2013. jlius 1. eltt a 89/106/EGK irnyelv 11. cikknek megfelelen tettek kzz, eurpai rtkelsi dokumentumknt lehet hasznlni.

(4) Azokat az eurpai mszaki engedlyeket, amelyeket 2013. jlius 1. eltt a 89/106/EGK irnyelv 9. cikknek megfelelen adtak ki, a gyrtk s importrk az engedlyek rvnyessgi ideje alatt eurpai mszaki rtkelsknt hasznlhatjk.


Az ptmnyekre vonatkoz

alapvet kvetelmnyek


I. MELLKLET

AZ PTMNYEKRE VONATKOZ ALAPVET KVETELMNYEK

Az ptmnyeknek mind egszkben, mind klnll rszeikben meg kell felelnik a rendeltets szerinti hasznlhatsg kritriumainak, kiemelten figyelembe vve az ptmnyek teljes letciklusa sorn rintett szemlyek egszsgt s biztonsgt. Az ptmnyek szoksos karbantarts mellett gazdasgilag sszer lettartamon t teljestik ezeket az ptmnyekre vonatkoz alapvet kvetelmnyeket.


1. Mechanikai szilrdsg s llkonysg

Az ptmnyeket gy kell tervezni s megvalstani, hogy a megvalsts s a hasznlat sorn vrhatan fellp terhek ne eredmnyezzk a kvetkez jelensgek egyikt sem:

a) az egsz ptmnynek vagy az ptmny egy rsznek sszeomlsa;

b) megengedhetetlen mrtk, jelents deformci;

c) az ptmny ms rszeinek, illetve szerelvnyeinek vagy beptett berendezseinek krosodsa az plet teherhord szerkezetnek jelents deformcija miatt;

d) a kivlt okhoz kpest tlzott mrtk krosods.


Eurocode s Nemzeti Mellkletei


2. Tzbiztonsg

Az ptmnyeket gy kell megtervezni s kivitelezni, hogy tz esetn:

a) a szerkezet megrizze teherhord kpessgt egy meghatrozott ideig;

b) az ptmnyben a tz s fst keletkezse s terjedse csak korltozottan legyen lehetsges;

c) a tz szomszdos ptmnyekre val tterjedse csak korltozottan legyen lehetsges;

d) az ptmnyben lvk el tudjk hagyni az ptmnyt, vagy kimentsk ms mdon biztostott legyen;

e) figyelembe vegyk a mentegysgek biztonsgt.


28/2011 (IX.6.) BM rendelet - OTSZ


3. Higinia, egszsg s krnyezetvdelem

Az ptmnyeket gy kell megtervezni s kivitelezni, hogy letciklusuk alatt higiniai, egszsgi s biztonsgi szempontbl ne jelentsenek veszlyt sem az azt ptkre, sem a lakkra, sem a szomszdokra, s ptsk, hasznlatuk s lebontsuk kzben teljes letciklusuk alatt ne gyakoroljanak tlzott hatst sem a krnyezet minsgre, sem az ghajlatra klnsen a kvetkezk ltal:


3. Higinia, egszsg s krnyezetvdelem

a) mrgez gzok kibocstsa;

b) veszlyes anyagok, illkony szerves vegyletek, veghzhatst okoz gzok vagy veszlyes rszecskk kibocstsa a beltri vagy kltri levegbe;

c) veszlyes sugrzs kibocstsa;

d) veszlyes anyagok kibocstsa talaj- vagy tengervzbe, felszni vizekbe vagy a talajba;


3. Higinia, egszsg s krnyezetvdelem

e) az ivvzre ms mdon kros hats veszlyes anyag vagy anyagok ivvzbe trtn kibocstsa;

f) nem szakszer szennyvzelvezets, fstgz-kibocsts, a szilrd vagy folykony hulladk nem szakszer rtalmatlantsa;

g) nedveseds az ptmnyek egyes rszeiben vagy az ptmnyek bels felletein.


4. Biztonsgos hasznlat s akadlymentessg

Az ptmnyeket gy kell megtervezni s kivitelezni, hogy hasznlatuk vagy zemelsk sorn ne lljon fenn elfogadhatatlan baleset, illetve kr kockzata, mint pldul megcsszs, lezuhans, tkzs, gs, ramts, robbans miatti srlsek s betrsek. Az ptmnyek tervezsnl s kivitelezsnl figyelembe kell venni a fogyatkkal l szemlyek ltali hasznlatot, s biztostani kell az akadlymentessget.


5. Zajvdelem

Az ptmnyeket gy kell megtervezni s kivitelezni, hogy az azt hasznl vagy a kzelben tartzkod szemlyek ltal szlelt zajszint ne legyen kros hatssal egszsgkre, s lehetv tegye szmukra a megfelel krlmnyek kztti alvst, pihenst, valamint munkavgzst.


6. Energiatakarkossg s hvdelem

Az ptmnyeket, valamint ft-, ht-, vilgt- s szellzberendezseiket gy kell megtervezni s kivitelezni, hogy a hasznlatukhoz szksges energia mennyisge a ltestmny hasznlinak hignyhez s a helyszn ghajlati adottsgaihoz mrten alacsony maradjon. Az ptmnyeknek energiahatkonyaknak is kell lennik; felptsk s sztszerelsk sorn a lehet legkevesebb energit szabad csak felhasznlniuk.


7/2006 (V.24.) TNM rendelet


7. A termszeti erforrsok fenntarthat hasznlata

Az ptmnyeket gy kell megtervezni, kivitelezni s lebontani, hogy biztostott legyen a termszeti erforrsok fenntarthat hasznlata, s biztostva legyenek klnsen a kvetkezk:

a) az ptmnyek, a felhasznlt anyagok s rszek bonts utn jrafelhasznlhatk vagy jrahasznosthatk;

b) az ptmnyek tartsak;

c) az ptmnyekben krnyezetbart nyersanyagokat s msodlagos nyersanyagokat hasznlnak.


Pldk kvetelmnyek elfordulsra

Eurpai szint jogszably(pl. veszlyes anyagok)

Hazai jogszably(pl. OTSZ, energetika rendelet)

Hazai alkalmazsi szabvny(pl. MSZ 9333:2011 Ablakok s kls bejrati ajtk alkalmazsi elrsai)

Hazai mszaki elrsok (pl. tgyiMszaki elrsok)

Gyrti szvetsgek irnyelvei(pl. MSZ tetszigetelsi irnyelvek)


CPR tmren

Construma 2013


CPR tmren

Tisztul a kp?

Construma 2013


CPR tmren

Construma 2013


CPR tmren

Construma 2013


CPR tmren

  • A CPR filozfija szerint a megfelelsg igazolst felvltja a teljestmny nyilatkozat

  • A CE jells a CPR szerint nem azt jelenti, hogy egy adott termk megfelel egy szabvny kvetelmnyeinek, hanem hogy a termk meghatrozott teljestmnye lland

  • A teljestmny rtkre a szabvnyokban nem lesznek kvetelmnyek, a szabvny csak meghatrozza a teljestmny rtk meghatrozsnak a mdjt (vizsglati, rtkelsi mdszer, stb.)

  • A CPR szerint elegend, ha a gyrt csak egy alapvet termkjellemzre ad meg teljestmny rtket, ezzel a gyrt elhelyezheti a CE jellst s forgalmazhatja termkt az EU piacn

  • Az egyes ptsi termkek alapveti jellemzinek rtke kzvetlenl vagy kzvetett mdon befolysolja a bellk sszelltott ptmnyek teljestmnyt (pl. egy hvezetsi tnyez rtk befolysolja a teljes fal htbocstsi tnyezjt).

  • Az ptmnyekre vonatkoz alapvet kvetelmny rtkek tekintetben az EU-n bell nincs harmonizcis trekvs, azok meghatrozsa minden tagorszg sajt feladata.

Construma 2013


Termkkrk


01ELREGYRTOTT NORML/KNNYSLY/AUTOKLVOZOTT PRUSBETON TERMKEK

02AJTK, ABLAKOK, ABLAKTBLK, KAPUK S A HOZZJUK TARTOZ VASALATOK

03MEMBRNOK, BELERTVE A FOLYADKKNT FELHORDOTTAKAT S A KSZLETEKET IS (VZ0 S/VAGY VZGZ0SZIGETELSI CLRA)

04HSZIGETEL ANYAGOK TBBRTEG SZIGETEL KSZLETEK/RENDSZEREK

05SZERKEZETI TEHERHORD ELEMEK SZERKEZETI ILLESZTSEKNL HASZNLT CSAPOK


06KMNYEK, FSTGZVEZETKEK S SPECILIS TERMKEK

07GIPSZTERMKEK

08GEOTEXTLIK, GEOMEMBRNOK S KAPCSOLD TERMKEK

09FGGNYFALAK/KLS FALBURKOLAT/SZERKEZETLEZR VEGEZSI RENDSZEREK

10RGZTETT TZOLT KSZLKEK (TZJELZ0 S RZKEL RENDSZ., RGZTETT TZOLT KSZ., TZ0 S FSTRZKEL S ROBBANSELFOJT TERM.)


11SZANITEREK

12FORGALMI KELLKEK; KZTI BERENDEZSEK

13SZERKEZETI FAANYAGOK/ELEMEK S SEGDANYAGAIK

14FAALAP PANELEK S ELEMEK

15CEMENT, PTSI MSZ S EGYB HIDRAULIKUS KTANYAGOK

BETONHOZ ALKALMAZOTT BETONACL S FESZTETT ACL (S SEGDANYAGAIK) UTFESZT RENDSZEREK

17FALAZAT S EZZEL KAPCSOLATOS TERMKEK FALAZEGYSGEK, VAKOLHABARCSOK, SEGDANYAGOK


18SZENNYVZELVEZETSI S KEZELSI TERMKEK

19PADLBURKOLATOK

20FMBL KSZLT SZERKEZETI ANYAGOK S SEGDANYAGOK

21BELSFAL, KLSFAL S MENNYEZETBURKOLATOK, BELS VLASZFALRENDSZEREK

22TETBURKOLATOK, TETFELLVILGTK, TETABLAKOK S SEGDTERMKEK TETSZERKEZETEK


23TPTSI TERMKEK

24ADALKANYAGOK

25PTIPARI RAGASZTANYAGOK

26BETONNAL, VAKOL0 S FALAZHABARCCSAL KAPCSOLATOS TERMKEK

27LGFT BERENDEZSEK

28EMBERI FOGYASZTSRA SZNT VZZEL NEM RINTKEZ CSVEK, TARTLYOK

29EMBERI FOGYASZTSRA SZNT VZZEL RINTKEZ PTSI TERMKEK

30SKVEG0, PROFILVEG S VEGTGLA TERMKEK


32TMTANYAGOK CSATLAKOZSOKHOZ

33RGZTANYAGOK

34PLETSZERKEZETEK, PLETELEMEK, ELRE GYRTOTT ELEMEK

35TZGTL, TZTERJEDST GTL S TZVDELMI TERMKEK, TZKSLELTET TERMKEK


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

  • Munkacsoportok ltrehozsa a CPR IV. mellklete szerinti 35 termkkr alapjn (2011. sz)

  • A munkacsoportok alapvet feladata a harmonizlt szabvnyok ttekintse s a hazai gyakorlati alkalmazshoz szksges feladatok feltrsa

  • Feldolgozand harmonizlt szabvnyok szma a munka kezdetn: 461 db

  • Az egyes termktpusokon bell azon alapvet termkjellemzk meghatrozsa, amelyek egy adott felhasznlsi terlethez lnyegesek

  • Az elkszlt munkaanyag tadsa jogalkotk fel (2013. janur)

Construma 2013


Az MI s a MASZ szervezsben vgzett elkszt tevkenysg

Construma 2013


Az ignyes anyaggyrt rdeke

  • Az ignyes anyaggyrtnak rdeke a minsg

  • Az ignyes anyaggyrtnak rdeke a szigorsg

  • Az ignyes anyaggyrtnak rdeke a bvli kizrsa

  • Az ignyes anyaggyrtnak szksge van arra, hogy meg tudja klnbztetni magt a piacon

Construma 2013


Ki s mi vdi meg a vsrlt, pttett?

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • Az ETA a jvben nem mszaki elrs (specifikci), az eurpai rtkelsi dokumentum (EAD) a harmonizlt mszaki elrs

  • Gyrt s a mszaki rtkel szerv (TAB) megllapodik azokrl a felhasznls szempontjbl lnyeges alapvet jellemzkrl, amelyekre az rtkels kiterjed

  • A mszaki rtkel szerv az ETA-ban meghatrozza- a teljestmnynyilatkozatba foglaland alapvet jellemzket szintek, osztlyok vagy lers megadsval,- a teljestmny llandsgnak rtkelsre s ellenrzsre szolgl rendszer vgrehajtshoz szksges sszes mszaki rszletet

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • Minden ETA eurpai rtkelsi dokumentum alapjn (vagy EAD-knt hasznlhat ETAG)kerl kiadsra

  • A 2013. jlius 1. eltt kiadott Eurpai Mszaki Engedlyek lejratukig rvnyesek s alkalmazhatk teljestmnynyilatkozat kiadsra

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • Magyarorszgon a mszaki rtkel szerveket a Magyar Kereskedelmi Engedlyezsi Hivatal (MKEH) jelli ki

  • ptsi Trvny (1997. vi LXXVIII. trvny)41. (3) bekezdsAz ptsi termkek teljestmnyllandsgnak rtkelsre s ellenrzsre, valamint a mszaki rtkel szervezetek kijellsre, bejelentsre s tevkenysgre a megfelelsgrtkel szervezetek tevkenysgrl szl trvny elrsait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt elrsokkal egytt.

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • 320/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet 15. ka) pontja szerint az MKEH ltja el a mszaki rtkelst vgz szervek kijellsvel s bejelentsvel kapcsolatos feladatokat.

  • A mszaki rtkel szervek bejelentst az MKEH vgzi az Eurpai Bizottsg fel, miutn a Bizottsg rvnyesti a bejelentst, a bejelentett szerv felkerl a NANDO-CPR internetes rendszerbe

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • 305/2011/EU rendelet IV. mellklete alapjn

  • az rdekelt felektl s minden klnrdektl fggetlen

  • felkszlt szemlyzet, amelyre jellemz

    • objektivts s megbzhat mszaki tlkpessg

    • jogszablyi elrsok pontos ismerete

    • mszaki szaktuds s az ptsi gyakorlat ltalnos ismerete

    • az ptsi folyamattal jr egyes kockzatok s folyamatok mszaki szempontjainak pontos ismerete

    • meglev harmonizlt szabvnyok s vizsglati mdszerek pontos ismerete

    • megfelel nyelvi ismeretek

Construma 2013


Mszaki rtkel szervek

  • a szemlyzet javadalmazsa nem fgg az elvgzett vizsglatok szmtl vagy eredmnytl

  • a szemlyzet megfelel ismeretekkel rendelkezik a gyrtsi eljrs s a termkjellemzk kztti sszefggsrl az zemi gyrtsellenrzs szempontjbl

  • hozzfrs az ptsi termkek teljestmnynek alapvet jellemzik tekintetben vgzett rtkelshez szksges eszkzkhz s felszerelsekhez

  • a mszaki rtkel szervek megfelel gyvitellel rendelkeznek a kvetkezetessg, megbzhatsg, objektivits s nyomonkvethetsg biztostsra

  • a kijellst a 305/2011/EU rendelet IV. mellklete szerinti 35 termkkrre lehet krni

Construma 2013


Hol lehet ilyet ltni?

Construma 2013


Kvz

Construma 2013


Az 50 ves MI Nonprofit Kft.

8 telephely

Orszgos hlzat: Budapest, Szentendre s 6 vidki vros

Mszaki s Tudomnyos, Termelsi s rtkestsi,Gazdasgi s zemeltetsi

3 Igazgatsg

Anyagtudomnyi, Szerkezettudomnyi s Energetikai, Nukleris Ltestmnyek, Tzvdelmi, Felgyeleti, Mlyptsi s Regionlis,

6 Divzi

15 Laboratrium

9 Budapesten, 6 vidken

200 alkalmazott

7 doktori fokozat, 98 mrnk

Alaptva 1963, 100% llami tulajdon, tbb mint 2 mrd ves rbevtel

Construma 2013


MI stratgia

Fenntarthatv vlni

Kielgteni a megbzk ignyt

A magyar ptipar minsgnek javtsa

Construma 2013


Az MI tevkenysge s szolgltatsai I.

  • ptsi termkek megfelelsgnek igazolsa

  • Alkalmassgi vizsglatok:

    • EOTA tagknt Eurpai Mszaki Engedlyek (ETA) kibocstsa,

    • ptipari Mszaki engedlyek (ME) kibocstsa.

  • Jogszablyi elrsokon alapul vizsglatok:

    • Nukleris ptmnyek engedlyezst s kivitelezst rint feladatok,

    • Felvonk s mozglpcsk engedlyezse, mkdsnek ellenrzse

Construma 2013


Az MI tevkenysge s szolgltatsai II.

  • Tzvdelmi eszkzk vizsglata, ellenrzse s tanstsa.

  • Mszaki szablyozs:

    • Korszer szabvnyok, felhasznlsai s alkalmazstechnikai tmutatk ksztse.

  • Kutats-fejleszts:

    • Irnymutat termk- s technolgia fejleszts,

    • Korszer vizsglati minsgszablyozsi mdszerek kidolgozsa,

    • j ksrleti vizsglatok s mrsek.

  • Construma 2013


    Az MI tevkenysge s szolgltatsai III.

    • Szakrti vizsglatok:

      • Korszer ptsi termkek vizsglata,

      • Szerkezet- s anyagvizsglatok,

      • pts kivitelezs,

      • Nukleris ptmnyek vizsglata.

    Construma 2013


    Az MI tevkenysge s szolgltatsai IV.

    • Mrnki szakrts s szaktancsads:

      • ptsi anyagok, szerkezetek s technolgik,

      • ptsi-kivitelezsi hibk,

      • Tervezsi megoldsok,

      • Termkek alkalmazstechnikai krdsei,

      • pletdiagnosztika,

      • Minsgszablyozs,

      • Nukleris ptmnyek anyagai, szerkezetei.

    Construma 2013


    MI Akadmia

    Construma 2013


    MI papr

    • Komplex rtkels Magyarorszgi alkalmazsra, beptsre.

    • A Magyarorszgon hatlyos kvetelmnyek teljestsnek mrtkt igazol, az ptsi termkek, szerkezetek meghatrozott vizsglatain s/vagy rtkelsn alapul dokumentum, ami egy termk hazai alkalmazhatsgt igazolja.

    • A klfldrl rkez termkek kontrolllsra is alkalmas.

    • Tjkoztatst nyjt arrl, hogy melyik termk biztonsgos.

    Construma 2013


    sszefoglals

    • Az EU clja a makrogazdasg mkdtetse, ebben igen kicsi szegmens az pts

    • Rszletekkel s tagllami specialitsokkal kis mrtkben foglalkoznak

    • A cl a gazdasg nvekedse s az ruk szabad ramlsa = CE jells

    • Az ezt akadlyoz jogszablyi s egyb akadlyokat akarjk felszmolni

    • Mszaki szempontbl j irny a CPR

    • Eddig flrevezet volt a rendszer, mert a megfelelsg nem a feladatra val megfelelsget, hanem egy okiratnak val megfelelst jelentett

    Construma 2013


    sszefoglals

    • A teljestmnynyilatkozat egzaktabb

    • Nagyobb a mszakiak felelssge

    • Orszgonknt eltr hagyomnyok, piac, mszaki lehetsgek s kultra

    • Vigyzni kell az orszgonknti specialitsokra

    • Tjkoztatni, segteni s orientlni kell az ptsi folyamat rsztvevit

    • Egyttmkds szksges a gyrtk, a tervezk s az llam kztt

    Construma 2013


    sszefoglals

    A msok irnti elengedhetetlen megbecslssel tiszteljk azokat, akiknek gyermekkorukban a Monopoly volt a kedvenc jtkuk, m mi azok kz tartozunk, akik akkoriban inkbb fakockkbl vrakat ptettek vagy a fiatalabbak Legoval jtszottak. Ezrt tudjuk s valljuk, hogy pteni kell, mert pts nlkl nem fejldhet az orszg, pteni kell, mgpedig jt s jl, hiszen pontosan ez az pt szakma feladata.

    Construma 2013


    Ksznm a figyelmket!

    Tth Balzs Tams

    okl. ptszmrnk

    csoportvezet

    MI ptsgyi Minsgellenrz

    Innovcis Nonprofit Kft.

    rtkestsi Csoport

    H-1113 Budapest, Diszegi t 37.

    Telefon: +36 1 372-6580

    Fax: +36 1386 8794

    Mobil: +36 30401 2715

    E-mail: ttoth@emi.hu

    Internet: www.emi.hu


    ad
  • Login