Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

1. Agrárgazdaságtan IV. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

2. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban • Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége • A munka elsőrendű termelési tényező, minden érték teremtője • A munkaerő speciális termelési tényező mert élőrendszer, érzései vannak, és fontos a társadalmi funkciója, ezért kereslete kínálata eltér más termelési tényezőkétől. • Minél fejlettebb egy társadalom, a munka (humán tőke) mint termelési tényező, a annál fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaság jövedelem termelésében. • Kereslete, kínálata nem csökkenhet egy bizonyos szint alá, mert a társadalom működésképtelen lesz, „a mikro szereplők pedig éheznek”.

3. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban • A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők: • Népesség nagysága • Munkaerő bázis • Korösszetétel • Munkaerő minőségi összetétele • Technológiai színvonal • Ágazat jellemzők • Migrációs folyamatok • Reálbér nagysága • Vásárlóérték • Törvények

4. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Munkanélküli: Az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, de aki munkát keres. A munka kínálat meghaladja a munka keresletet. Fajtái: átmeneti, ciklikus, strukturális Mérése: munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. A mezőgazdaságban az élőmunkának speciális tulajdonságai vannak.

5. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Speciális sajátságok: • Területi regionális tagoltság , helyhez kötöttség • Családi gazdaság speciális, sajátos hatása • Munkaerő képzettségi eltérése • Munkaerőpiac hatásának késése és gyengülése • A falu és a város között lévő kulturális különbség hatása a munkaerőpiacra • A fizikai munka felhasználásának folyamatos foglalkoztatásának problémái

6. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban XIX. század közepe: • Lakosság fele mezőgazdasági népesség • Kvalitása a korszak technológiai színvonalának megfelelő (parasztgazdaságok, nagy bírtokok vezetőinél) • Napszámosok cselédek alacsony képzettség (analfabétizmus) • 1930-tól mezőgazdasági továbbképzés (arany, ezüstkalász) kis és közepes parasztgazdaságok esetén • Munkaerő túlkínálat • Földosztás után 4.5 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban • Korszerűsítéssel párhuzamosan csökken a mezőgazdaságban dolgozók aránya

7. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban 1970-1980: • Termelés technológia, gépesítés aránya nő. • Árutermelés aránya nő. • A mezőgazdaságban alkalmazottak száma csökken. • A csökkenés mértéke évenként 1970-ig 50-60 ezer fő átlagosan, 1970-től 8-10 ezer főre csökken, 76-77 létszámcsökkenés stagnál. • A magyar mezőgazdaságban a régi önellátó gazdálkodás elemeinek a jelentősége csökken. • A mezőgazdasági és ipari munkaerő szétválása.

8. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Okai: • Munkaidőalap csökken • Melléküzemágak (ipar) fejlődése • Társadalmi megbecsülése nő • Társadalmi juttatások kiegyenlítődnek: Az ipari foglalkoztatottak átlagkeresetének a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete 91-96 %-a • Javulnak a munkakörülmények

9. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

10. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Csökkenés oka: • Megszűnnek a mellékiparágak • Termelékenység nő • Technológiai fejlődés • Nyugdíjpolitika • Gyengül a mezőgazdaság jövedelempozíciója

11. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagkeresete (KSH) Egy főre jutó bruttó termelési érték (folyó áron) KSH

12. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Kistermelés munkaerő ráfordítása: • 1.5 millió háztartásban folyik kistermelés (ország lakosságának 42%-a • Családtagok 70%-a vesz részt a családi termelésben (kb. 3 millió 150 ezer ember) • 2.7 milliárd munkaóra = 1.2 millió dolgozó éves munkaideje • Háztartásonként napi 4.9 munkaóra + 1.5 óra házkörüli munka • 75 %-kal meghaladja az állami gazdaságok és a szövetkezetek szektorának együttes munkaidő alapját • Termelékenysége nagyon alacsony

14. A magyar gazdaság munkaerő-mérlege 1990 - 2004

15. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

16. A reálkereset évenkénti változásának mértéke az 1990. és a megelőző évhez képest

17. A nettó átlagkeresetek és az inflációs ráta alakulása 1997 és 2004 között

18. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban • 2001-ben az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdaságban 2,2-szerese a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva, • a középfokú végzettségűek terén a mezőgazdaság lemaradása átlagosan 12 % (KSH, 2002). • A foglalkoztatottak 25 %-a 50 éven felüli, a 14-29 éves korosztály aránya 17,9 %, amely az ágazatok között a legalacsonyabb szinten van. • Alkalmazottként kevesen szeretnének a mezőgazdaságban elhelyezkedni • A mezőgazdasági munka elismertsége minimális