Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT

1. 12. tétel Büky Béla: AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT 1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői 2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél

2. A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői • Hangérzékelés Pauka K. alapján: • Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre • határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket • alkotva ezzel • így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak • Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma) • a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba • a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.

3. A mássalhangzók megkülönböztetéséhez a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget. Magánhangzók megkülönböztetése: 1, fonémaazonosítással 2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok meghatározása alapján különböztetjük meg a magas és mély hangokat (formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt  magas hang keletkezik (pl.: óő, úű)

4. A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel. Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni tud. Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter megállapításában van: nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot. Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfül-hallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges különbségek lehetnek az észlelésben.

5. Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése) Ez mindamellett az aktív szó-kincs. A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen nagyobb.

6. A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye (hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne elhangzó szavakat), illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje. (A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés stb.) Általában azokat a grammatikai összefüggéseket, amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is érti.

7. A szupraszegmentális elemek érzékelése igen korán megkezdődik. Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség nyolchónapos korra alakul ki. Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív tényezőkön múlik. ,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs (zenei) jelentéstudat ráépülhet”

8. A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni. A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen más funkciójú, mint a korai gyermekkorban. Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.

9. Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük – igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az alkalmazott szóanyag figyelése alapján. Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.

10. Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést. „nem minden hang válik egyformán könnyen önálló létezővé”

11. MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c, Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd a zárhangok csoportja. MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”, különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik (p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a különválasztásukat.

12. Vekerdi javaslataihanghallás fejlesztésére: – hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a vonat/gőzmozdony utánzása) – hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása) – hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok felismerése) – hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal) – szójelentés felismerő játék – a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)

13. Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására: – a gyermekek maguk alkossanak mondókákat – kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben megadott hangok feltűnnek Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása: – a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét

14. Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba): A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)  megállapításából következik, hogy különösen mondat első főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az óvodákban gyakoroltatni. A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag, bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne kezdődnie.

15. Vizsgálni lehetne: – a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor? – optimális intonációs forma megkeresése a felszólító mondatoknál is A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban is értékesíthetők.

16. Köszönjük a figyelmet! Kucsera Zsanett Borsos Daniella