1 / 37

Normális eloszlású, ismert szórású sokaság.

Normális eloszlású, ismert szórású sokaság. Példa: A kávékivonatot automata tölti az üvegekbe. Előző adatfelvételekből ismeretes, hogy a gép által töltött tömeg normális eloszlású valószínűségi változónak tekinthető, 1 g szórással.

amalia
Download Presentation

Normális eloszlású, ismert szórású sokaság.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Normális eloszlású, ismert szórású sokaság. Példa: A kávékivonatot automata tölti az üvegekbe. Előző adatfelvételekből ismeretes, hogy a gép által töltött tömeg normális eloszlású valószínűségi változónak tekinthető, 1 g szórással. A gép pontosságának ellenőrzésére vett 16 elemű mintában (FAE-minta) az üvegekben lévő kávé-granulátum tömege (gramm): 55, 54, 54, 56, 57, 56, 55, 57, 54, 56, 55, 54, 57, 54, 56, 50. Készítsen 95%-os megbízhatósággal intervallumbecslést az átlagos töltőtömegre a megadott feltételek alapján. 1. lépés mintaátlag: 2. lépés: szórás: 3. lépés standard hiba:

  2. 4. lépés Z értéke az I. Táblázatból 95%-nál:1,96 5. lépés a hibahatár: 6. lépés a konfidencia intervallum: azaz {54,51; 55,49} Tehát 95%-os megbízhatósággal az átlagos töltőtömeg 54,51 és 55,49 gramm közé esik.

  3. Normális eloszlású, ismeretlen szórású sokaság, nagy minta. Példa: 1250 elemű sokaságból 125 elemű EV mintát veszünk az alma piaci árának megfigyelésére. N = 1250 n = 125 1. lépés mintaátlag:

  4. 2. lépés szórás:

  5. 3. lépés standard hiba:

  6. 4. lépés Z értéke az I. Táblázatból 95%-nál:1,96 5. lépés hibahatár: 6. lépés konfidencia intervallum: azaz {38,977; 41,023}

  7. Normális eloszlású, ismeretlen szórás és kis minta. Példa: A félliteres zacskós tej töltési mennyiségének ellenőrzésére 10 elemű FAE mintát veszünk. A sokaság szórását nem ismerjük. Milyen intervallumba esik az átlagos töltősúly 95%-os valószínűség mellett? 1. lépés mintaátlag: 2. lépés szórás:

  8. 3. lépés standard hiba: 4. lépés „t” kikeresése, (fordítva kell keresni, mint a „z” esetében), a 0,95-höz tartozó értéket keressük a III. Táblázat megfelelő szabadságfokú sorában. szabadságfok v = n-1 = 9 t = 2,2622 5. lépés hibahatár: 6. lépés a konfidencia intervallum: {490,47; 503,53}

  9. Ismeretlen eloszlás, ismert szórás (kis minta). (Csebisev egyenlőtlenség) A korai paradicsom ármegfigyelésére kiválasztottak 225 árusítóhelyet. A kiválasztott mintában a paradicsom átlagára 180 Ft/kg volt. A mintaátlagok eloszlásáról nincs információnk. A minta szórása 45 Ft/kg. Határozzuk meg a paradicsom piaci átlagárának konfidencia intervallumát 95%-os megbízhatósággal, a Csebisev-féle egyenlőtlenség felhasználásával! s = 45; n = 225; 1-α = 0,95; α = 0,05; 1. lépés mintaátlag: s = 45 2. lépés szórás: 3. lépés a standard hiba: 4. lépés a standard hiba szorzószáma "k".

  10. 5. lépés a hibahatár: 6. lépés a konfidencia intervallum: 180 ± 13,416 azaz [166,6; 193,4]

  11. Szimmetrikus eloszlás, ismert szórás.(GAUSS-féle egyenlőtlenség) • Az előző példából csak a standard hiba szorzószáma változik: • A konfidencia intervallum: • 180 ±8,944 = 188,9;171

  12. Értékösszeg becslés. Az átlagra kapott becslést, illetve a konfidencia intervallum alsó és felső értékét megszorozzuk a sokaság elemszámával. Példa: A magyarországi kocsmai verekedések vizsgálatára véletlenszerűen, visszatevéses módszerrel, 100 kocsmát választottak ki az ország területén. Egy adott napon megfigyelt eredményeket a következő táblázat tartalmazza: Tegyük fel, hogy a sokasági szórás 1,7. Feladat: Összesen hány ember verekedett kocsmákban az adott napon 95%-os meg-bízhatósággal, ha Magyarországon 85 000 kocsma található? 1. lépés mintaátlag:

  13. 2. lépés szórás: 3. lépés standard hiba: 4. lépés Z értéke az I. Táblázatból 95%-nál: 1,96 5. lépés a hibahatár: 6. lépés a konfidencia intervallum az átlagra: azaz {3,37; 4,03} 7. lépés a konfidencia intervallum az értékösszegre: képlet alapján 85 000 x 3,37 = 286 450 fő 85 000 x 4,03 = 342 550 fő

  14. Sokasági arány becslése. Példa: Egy 9000 lakosú városban közvélemény kutatást végeztek az inflációs várakozásokról. Az 1800 megkérdezett közül 630-an számítanak a tervezettnél nagyobb áremelkedésre. Határozza meg, hogy 95%-os valószínűséggel milyen határok közé esik a tervezettnél nagyobb áremelkedésre számítók aránya. N = 9000 n = 1800 a kedvező esetek száma= k = 630 1. lépés arány a mintában: 1-p = 0,65 2. lépés szórás a mintából: 3. lépés a standard hiba: (EV)

  15. 4. lépés a "z" meghatározása a táblázatból: 95%-os valószínűségnél z = 1,96; 5. lépés a hibahatár megállapítása: 6. lépés a konfidencia intervallum: p ± Δ = 0,35 ± 0,0196 [0,3304; 0,3696]

  16. A minta nagyságának meghatározása. Példa: Mekkora nagyságú EV mintát kell venni egy 12500 elemszámú sokaságból a sokaság várható értékének becsléséhez, hogy 95%-os valószínűség mellett a hiba ne haladja meg az 1,08 hibahatárt, ha az alapsokaság szórása 6,16. N= 12500; σ= 6,16; Δ= 1,08; z= 1,96

  17. Becslés rétegzett mintából. Példa: Egy vállalat dolgozóinak kereseti adatai. Határozzuk meg 95%-os valószínűséggel a sokaság átlagbérének konfidencia intervallumát. Ha "j" számú réteg van, akkor Nj = a j-edik réteg elemszáma nj = a j-edik réteg elemszáma a mintában σj = a j-edik réteg szórása 1. lépés a mintából számított átlag:

  18. 2. lépés a standard hiba: 3. lépés a "z" meghatározása a táblázatból: 95%-os valószínűségnél z = 1,96 4. lépés a hibahatár: 5. lépés a konfidencia intervallum: [63,44; 66,16]

  19. Hipotézisvizsgálat. • A sokaságból vett minta alapján azt vizsgáljuk, hogy helyes-e a sokaságra vonatkozó feltételezésünk. • A tesztelni kívánt feltételezés: a null-hipotézis. • A szemben álló hipotézis: az alternatív hipotézis. • A null-hipotézisünk helyességének megállapításáhozpróbafüggvénythasználunk. A próbafüggvénynek a mintából számított értéke alapján hozzuk meg a döntésünket.

  20. A függvény értékkészletét kettéválasztjuk: • A nullhipotézis helyessége esetén a próbafüggvény értéke adott valószínűséggel az elfogadási tartományba esik. • A nullhipotézis helytelensége esetén a próbafüggvény értéke a visszautasítási tartományba esik. Döntésünket adott valószínűség mellett hozzuk. Ez a megbízhatósági szint (1-α, pl. 95%). Annak a valószínűsége, hogy helyes nullhipotézis esetén a próbafüggvény értékea visszautasítási tartományba esik, az a szignifikancia szint (α, pl. 5%). Elsőfajú hiba: elvetjük a null-hipotézist, noha megfelel a valóságnak. Másodfajú hiba: elfogadjuk a null-hipotézist, noha az nem felel meg a valóságnak.

  21. Egymintás „Z” próba. (Ismert szórású normális eloszlás) Egy ellenőrző vizsgálatnál a 100 dkg-osnak feltüntetett csomagokból választottak egy 50 elemű FAE mintát. A minta átlag 98 dkg volt. Az alapsokaság szórása előzetes vizsgálatokból ismert 3 dkg. 95%-os megbízhatósági szinten vélelmezhetjük-e, hogy az alapsokaságban az átlagsúly 100 dkg? n = 50  = 3 = 98 1. lépésA nullhipotézis felállítása: μ = 100 (kétoldalú próba) 2. lépésA próbafüggvény értékének a kiszámítása a mintából: (191. képlet)

  22. 3. lépésaz elfogadási tartomány megállapítása. Ez kétoldalú próba, a 95%-os valószínűséghez az I. táblázatban z=1,96 érték tartozik, tehát az elfogadási tartomány (-1,96; +1,96). A kapott érték ezen kívül esik: - 4,71 < - 1,96, így elvetjük a null-hipotézist. Nem tekinthetjük 100 dkg-osnak a sokaságban az átlagsúlyt.

  23. 95%-os megbízhatósági szinten vélelmezhetjük-e, hogyaz alapsokaságban az átlagsúly legalább 100 dkg? a nullhipotézis: (baloldali próba) a próbafüggvény értéke: Egyoldalú próba a II. táblázatban a 95%-os valószínűséghez z =1,64 érték tartozik. Az elfogadási tartomány A kapott érték ezen kívül esik, nem fogadjuk el a nullhipotézist. 1. lépés 2. lépés 3. lépés

  24. Egymintás „t” próba. (Ismeretlen szórású normális eloszlás, kis minta.) A félliteres zacskós tej töltési mennyiségének ellenőrzésére 10 elemű FAE mintát veszünk. A sokaság szórását nem ismerjük. Az a hipotézisünk, hogy 95%-os valószínűséggel állítható, hogy az alapsokaságban az átlagos töltősúly 500 gramm. 1.) A null-hipotézis: = 500 (kétoldalú próba)

  25. 2.)Az átlag a mintából: 3.) A szórás a mintából: 4.) A próbafüggvény „t” próba esetén: 5.) 95%-os valószínűség és v = n-1 = 9 szabadságfok mellett kikeressük „t” értékét a III. táblázatból t = 2,2622, az elfogadási tartomány (-2,2622; 2,2622). A próbafüggvény értéke (-1,038) az elfogadási tartományba esik, tehát elfogadjuk azt a null-hipotézisünket, hogy a félliteres zacskós tej átlagos töltősúlya 500 gramm.

  26. Sokasági arányra irányuló próba. • Egy biztosítótársaság feltevése szerint a vállalati igazgatók egynegyedének van életbiztosítása. A hipotézis ellenőrzésére kiválasztottak 1000 vállalatot. A mintában szereplő igazgatók közül 226-nak volt életbiztosítása. • Állapítsuk meg 5%-os szignifikancia szinten a feltevés helyességét. • lépés • A null-hipotézis: P0 = 0,25 • Az alternatív hipotézis: P0 0,25, tehát két oldalú próba.

  27. 2. lépés A próbafüggvény: n = 1000; k = 226; 3. lépés A 95%-os megbízhatósági szinthez tartozó „z” érték 1,96. Az elfogadási tartomány: - 1,96, 1,96 között van. A próbafüggvény értéke az elfogadási tartományba esik, tehát elfogadjuk azt a hipotézist, hogy az igazgatók egynegyedének van életbiztosítása. 4. lépés

  28. Kétmintás „Z” próba. Az a feltételezésünk, hogy a téli alma átlagára a szegedi és a miskolci piacon megegyezik. Ennek ellenőrzésére a szegedi piacokon 100 elemű, a miskolci piacokon 144 elemű mintát vettünk. A mintabeli átlagárak: Az árak szórása: Szegeden = 90 Ft Szegeden σ1=15 Ft Miskolcon = 85 Ft Miskolcon σ2=12 Ft Igaz-e a feltételezésünk 5%-os szignifikancia szint mellett?

  29. 1. lépés A nullhipotézis: 2. lépés A próbafüggvény: 3. lépés Az 5%-os szignifikancia szinthez a Z= 1,96 tartozik, az elfogadási tartomány +1,96 és –1,96 „z” értékek között van. 2,78 > 1,96 tehát elutasítjuk a null-hipotézist, azaz szignifikáns eltérés van az alma átlagárában a két városban.

  30. Függetlenségvizsgálat: χ² próba. (Alkalmazási feltétele: a kombinációs tábla minden cellájában több, mint 10 elem.) A tanulók megoszlása lakóhely és tanintézet szerint. (fij) j=1 i=1 1. lépés Nullhipotézis:a tanulók lakóhely, és tanintézeti megoszlása független egymástól. Szignifikancia szint : 1%

  31. Megoszlás függetlenség esetén. (fij*) például

  32. Munkatábla a χ² kiszámításához:

  33. 2. lépés a próbafüggvény: 3. lépés a szabadságfok: v = (r-1) (c-1) = (3-1) (4-1) = 6 Jobboldali próba eseténaz V. táblázatban az oszlopban, v = 6 sorban szereplő értéket keressük. Ez 16,812; 20,71 > 16,812, tehát elutasítjuk a null-hipotézist. (r = a sorok száma; c = az oszlopok száma) 4. lépés

  34. Több mintás próbák. F-próba (variancia analízis). Több normális eloszlású és hasonló szórásnégyzetű részsokaság átlagának egyezőségét teszteljük. A null-hipotézis: a részsokaságok várható értéke (átlaga) azonos. μ1= μ2=μ3= ……….= μM ahol a részsokaságok száma j= 1, 2, ......M Minden részsokaságból mintát veszünk. Egy adott részminta elemszáma: nj A teljes minta elemszáma: Σnj = n

  35. Példa. Tizenöt napon keresztül megfigyelték négy dolgozó átlagos teljesítményét. A teljesítményeket az alábbi táblázat mutatja. Ellenőrizzük 95%-os megbízhatósággal azt a hipotézist, hogy nincs szignifikáns eltérés a négy dolgozó átlagos teljesítménye között. A részsokaságok: a négy dolgozó napi teljesítményei (M=4) A részsokaságokból vett minták (nj): négy dolgozó napi teljesítményei 15 napon keresztül Az egyes minták elemszáma: j = 1,2,…..15 A teljes minta (n): Σ nj = n = 60

  36. 1.) 2.) Belső eltérés négyzetösszegSSB = 3.) Külső eltérés négyzetösszegSSK =

  37. 4.) A próbafüggvény: 5.) (202) képlet Szabadságfok: v1= M –1 = 4 - 1 = 3 (a részsokaságok száma mínusz 1) v2= n – M=60-4=56(a teljes minta elemszáma mínusz a részsokaságok száma) 6.) Ilyen szabadságfok mellett az F függvény VI. táblabeli értéke 95%-os megbízhatósági szinten F=2,79. Miután jobboldali próba az elfogadási tartomány (0; 2,79). A próbafüggvény tapasztalati értéke az elfogadási tartományba esik. Tehát nincs szignifikáns eltérés a négy dolgozó átlagos teljesítménye között.

More Related