A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2012. évi ellenőrzési tapasztalatai

1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2012. évi ellenőrzési tapasztalatai 2012.10.18. Eger Heidl Beáta

2. Jogszabályi alapok az NRSZH ellenőrzéseinél 1. • 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Hivatal (NRSZH) ellenőrizheti, hogy a fenntartó a szociális szolgáltatót, intézményt a jogszabályoknak megfelelően működteti-e? • A Hivatal a miniszter felkérésére ellenőrzést végez. • A 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése is kötelezi Hivatalunkat a finanszírozott ellátások leellenőrzésére minden finanszírozási időszakban legalább egy alkalommal. • A 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet alapján a támogatási időszakban a szociális foglalkoztatást egy alkalommal legalább.

3. Jogszabályi alapok az NRSZH ellenőrzéseinél 2. • 2012. június 30-ig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 6. § a) pontja, • 2012. július 1. napjától a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valaminta szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdés a), c), d) pontjai.

4. SZGYH, NRSZH együttműködés alapjai A két szervezet között szükségszerű és indokolt az együttműködés, amely kapcsán több évre visszatekintve kialakultak a szakmai kapcsolatok. Az ellenőrzésről készült dokumentumok megküldési kötelezettsége az SZGYH, MÁK felé. Ha az NRSZH teljes körűen leellenőrzi az intézményt, az SZGYH-nak a soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított 2 éven belül kell lefolytatnia. (szociális foglalkoztatásnál nem!)

5. NRSZH 2012. éves ellenőrzési programját meghatározó tények 1. A 281 városi jegyző helyett 2011. július 1-től az SZGYH feladatköre bővül: valamennyi szociális szolgáltatás működési engedélyezésében és ellenőrzésében első fokon eljárnak. Az SZGYH legkésőbb 2012. december 31-éig ellenőrzi az átvett szolgáltatókat, intézményeket. A KENYSZI beindulása miatt ezt 2012. június 30-ig kellett jelentős nagyságrendben elvégezni. Következmény: SZGYH-k leterheltsége jelentősen megnövekedett!

6. NRSZH 2012. éves ellenőrzési programját meghatározó tények 2. A KENYSZI beindulása kapcsán szükségessé vált oktatásokat a Szociális Főosztály ellenőrei 2012. I. negyedévében tartották meg. 2012. márciusában az ellenőrök egyeztetést folytattak az illetékességi területükön működő SZGYH-k kollegáival a 2012. évi terv véglegesítése érdekében.

7. 2012. évi NRSZH ellenőrzési célok Szolgáltató-barát, segítő ellenőrzés attitűdjének megtartása Ellenőrzések összehangolásával az intézményi/szolgáltatói terhek csökkentése Komplex ellenőrzések előtérbe helyezése (amely következtében kiválthatóak az SZGYH ellenőrzései) SZGYH, NRSZH ellenőrzési eljárásainak összehangolása a közös ellenőrzések jogszerű lefolytatása érdekében

8. 2012. évi NRSZH ellenőrzési területek SZGYH ellenőrzési feladataiban tehermentesítés, átvett ellenőrzések. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális foglalkoztatás 3 éves finanszírozási időszaka 2012-ben lejár, valamennyi – eddig le nem ellenőrzött – szolgáltatás vizsgálata. Összesen: 763 ellenőrzés tervezetten.

9. Ellenőrzési szempontok NRSZH A hatályos joganyagnak megfelelően valamennyi ellátási formában elkészültek az ellenőrzési szempontsorok (15 db), amelyek az intézményi önellenőrzést elősegítendő az eddigieknek megfelelően publikusak. Megküldésre kerülnek az ellenőrzésben érintett intézményekbe. Felépítés továbbra is: alapadatok, engedélyek, jelentési kötelezettség, tárgyi feltételek, személyi feltételek, dokumentumelemzés (intézményi, ellátotti), pénzügyi feltételek, szakmai munka, ellátotti jogok, ellátotti interjúk.

10. Szempontsorok célja Az elvárások kiszámíthatóak legyenek, az egész országban egységesen kerüljön sor az ellenőrzések lefolytatására. Az ellenőrzés során az ellenőr köteles a szempontsor alapján lefolytatni a vizsgálatot. Az ellenőrzési szempontsorok a hatósági ellenőrzés során készült jegyzőkönyvek mellékletét képezik. Az ellenőrzési szempontsorok elérhetőek a www.nrszh.kormahy.hu internetes oldalon a szociális és gyermekvédelem fül alatt, illetve minden ellenőrzés lefolytatása előtt minimum 10 nappal elektronikus úton megküldésre kerül az ellenőrzött intézménynek.

11. ELLENŐRZÉSEK SZÁMADATAI 2012.09.30-ig

13. ELJÁRÁS 1. 1. Éves ütemterv alapján havi ütemterv minden hónap 18-ig. Egyeztetés az érintettekkel: Szükség esetén: SZGYH, Minden esetben: Fenntartó, Intézmény 2. Kiértesítő végzés minden hó 20-ig Értesülnek: Fenntartó, Intézmény, SZGYH (+ elektronikus formában szempontsorok, kitöltendő mellékletek)

14. Alkalmazott ellenőrzési módszerek • Dokumentumelemzés (intézményi, ellátotti) • Helyszíni szemle és bejárás • Ellátotti/igénybevevői elégedettségi felmérést szolgáló interjú • Elektronikus adatbázisból adatnyerés • Regiszter • Kenyszi

15. ELJÁRÁS 2. Helyszíni jegyzőkönyv átadása: - a helyszíni ellenőrzés napján személyesen, vagy - az ellenőrzés befejezésétől számított 10 napon belül. Értesülnek: Fenntartó, Intézmény, SZGYH, MÁK MÁK: a pályázati úton finanszírozott ellátások esetében a folyósító és ellenőrző igazgatóság, egyéb esetekben az ellenőrző igazgatóság.

16. ELJÁRÁS 3. Kötelező végzés: postára adás határideje: a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra tett fenntartói észrevételtől, vagy az észrevétel megtételére adott határidő lejártától számított 8 napon belül. Lezáró végzés: a jegyzőkönyv ellenőrzés résztvevői általi aláírását, kötelezettséget előíró végzés esetén az előírtak teljesülését követően. Értesülnek: Fenntartó, Intézmény, SZGYH, MÁK (Pályázati úton finanszírozott ellátások esetében a folyósító és ellenőrző igazgatóság, egyéb esetekben az ellenőrző igazgatóság).

17. Tapasztalatok/ dokumentumok 1. munkaruha juttatás A Szakmai rendelet 6. § (11) bekezdése szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha juttatást valamennyi olyan foglalkoztatott esetében szükséges meghatározni, akik személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat látnak el az intézményben. Probléma, ha • a fenntartó a munkaruha juttatást nem szabályozza, • a szabályozás nem felel meg a gyakorlatnak, • nagyon alacsony szintű a juttatás mértéke.

18. Tapasztalatok/ dokumentumok 2. Ellátotti nyilvántartás Probléma: - a nyilvántartás nem tartalmazza az előírt adatokat (Szt. 20.§), • az előírtnál több adatot tartalmaz pl. a hozzátartozó/ törvényes képviselő anyja születési nevét, születési helyét, idejét…katonakönyv adatai, stb., • az elektronikus nyilvántartás nem hiteles (menteni kell, pl. pdf formátumban).

19. Tapasztalatok/ dokumentumok 3. kérelem Korábbi szabályozás: A,B,C lap. Jelenlegi szabályozás: • Kérelmet szóban is elő lehet terjeszteni, de ekkor is nyilván kell tartani, • I. egészségi állapotra vonatkozó igazolás (szükség szerint mellékletekkel) • II. Jövedelemnyilatkozat (mellékletekkel)

20. Tapasztalatok/ dokumentumok 4. jövedelemnyilatkozat A mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj vállalása rovat kitöltése még önmagában nem minősül tényleges vállalásnak! Külön nyilatkozat szükséges! Ekkor nem kell jövedelemvizsgálat!

21. Tapasztalatok/ dokumentumok 5. sablonosság Probléma: • Sablonos előgondozás, nem szakképzett személy végzi el, így kevés szakmai tartalommal bír! • Sablonos szabályzatok, az intézményi gyakorlattól eltérő szabályozások.

22. Tapasztalatok/ dokumentumok 6. megállapodás Probléma: • Nem a megfelelő személy írja alá • Állami fenntartó: intézmény, szolgálatvezető, • Nem állami, egyházi: fenntartó, vagy az általa megbízott személy!!! • Fenntartóváltásnál nem kerül módosításra! • Kötelező elemek hiánya! • Nem megfelelő személy írja alá: cselekvőképesség kérdése, annak igazolása (ki a törvényes képviselő).

23. Tapasztalatok/ dokumentumok 7. foglalkoztatás dokumentumai Probléma: Gyakorlat és dokumentumok nincsenek összhangban (munkaköri leírás, munkaszerződés, feladatok). Tartási, életjáradéki, öröklési szerződés megismertetésének hiánya. Alkalmi munkavállalás (egyszerűsített foglalkoztatás) kérdése…

24. Tapasztalatok/ dokumentumok 8. térítési díj/1. Problémák: • Integrált intézménynél nem szolgáltatásonként kerül meghatározásra. • Közös költségelemeket nem a szolgáltatások közvetlen költségeinek arányában osztják meg. • A személyi térítési díj nem konkrét összegben kerül megállapításra. • A személyi térítési díjról nem történik tájékoztatás, vagy az nem tartalmaz jogorvoslatról szóló tájékoztatást. (állami: fenntartó felé, nem állami, egyházi: bíróság felé.)

25. Tapasztalatok/ dokumentumok 9.térítési díj/2. Probléma: • A személyi térítési díj meghaladja az intézményi térítési díj összegét. (Ha az intézményi tér. díj számítás nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege: 0. kell, hogy legyen.) • A személyi térítési díj felülvizsgálatakor megállapított új díj visszamenőlegesen alkalmazott. • Önköltség nem a tárgyévre tervezett adatok alapján kerül kiszámításra.

26. Tapasztalatok/ dokumentumok 10. térítési díj/3. Probléma: • Az intézményi térítési díj nem kerül megállapításra: • Csak számított díj van, valamint a terhelhetőség mértéke. • A jogszabály által meghatározott térítésmentes szolgáltatásokon (falug, családs., közösségi, utcai, hajléktalan nappali, éjjeli m.) túli szolgáltatásokra nem kerül kiszámításra, mert a fenntartó térítésmentesen nyújtja.

27. Regiszter Probléma: • Nem jelent a fenntartó (kinek kell jelentenie) • Adatok, elérhetőségek nem aktualizáltak • Nem menti el a rögzített jelentést: nem látható a publikus felületen.

28. Egyéb problémák • Nem áll rendelkezésre az intézményben a működési engedély, a finanszírozási, támogatási szerződés. • A fenti dokumentumok adatai pontatlanok, már nem aktuálisak, azt nem kéri módosítani a fenntartó. • Szolgáltatási ütközések: étkezés versus pl. szenvedélybeteg-fogyatékos-pszichiátriai nappali intézmény.

29. Nappali ellátás Idősek nappali ellátásának nem része az étkeztetés!!! Egyéb nappalinak része, amennyiben az ellátott igényli biztosítani szükséges! Térítési díjat meg kell határozni (Tr. 15.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében) a napközbeni tartózkodást és az ott étkezést igénybe vevőkre, valamint a csak napközbeni tartózkodást igénylőkre.

30. Igénybevétel- megállapodás Eset: Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet és a megállapodást az ellátott helyett hozzátartozója írta alá. Az Szt. 94/C.§ (1) bekezdés b) pontja alapján „az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az egyházi és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó, vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt”. NRSZH : Az ellátott vagy írásképtelensége esetén az ellátott által - két tanú jelenlétében - meghatalmazott személy által aláírt megállapodás megkötése szükséges. Amennyiben az ellátást igénybevevő cselekvőképtelen (ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik) jognyilatkozatának megtételére a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései irányadóak.

31. Intézményvezető szakképzettsége Eset: Az intézményvezető képesítése nem felel meg a Szakmai rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott képesítési előírásnak. A Szakmai rendelet 6. § (5) bekezdés alapján” „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítések alól- ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű személyeket- a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb 5 évre felmentést adhat, ha…..”, mely értelében az intézményvezető nem menthető fel a képesítési követelmények alól. NRSZH: ha intézményvezető képesítése nem felel meg a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak, a Szakmai rendelet 3. sz. mellékletében rögzített képesítéssel rendelkező intézményvezető alkalmazásának szükséges!

32. Szakmai létszám (egyszerűsített foglalkoztatás, önkéntes segítő) Eset: 18 fő főállású munkavállaló áll alkalmazásban (melyből két munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik), e mellett 5 fő egyszerűsített foglalkoztatás keretében és 1 fő önkéntes segítőként vesz részt ápoló-gondozó munkakör feladatok ellátásában.

33. Egyszerűsített foglalkoztatás 1. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg a) főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

34. Egyszerűsített foglalkoztatás 2. A munkáltató és a munkavállaló között • a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és • b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és • c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

35. Önkéntes segítő Az önkéntes segítő a szakmai létszám tekintetébe nem vehető figyelembe a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés értelmében! „A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban, illetve hatósági határozatban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek”.

36. Házi segítségnyújtás 1. Eset:A házi gondozók étkezetés kiszállítást végeznek, a gondozási naplóba bejegyzett, az ellátott otthonában végzett gondozási tevékenységre fordított idő napi 5 perc. A gondozási napló tartalma alapján az ellátottak egy részénél a legalább 1 órás gondozási idő havi összesítésben adódik össze. NRSZH: A gondozási szükséglet felülvizsgálata , illetve a megállapított gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban történő szolgáltatásnyújtás biztosítása szükséges az Szt. 63. § (7) bekezdés alapján: „ A házi segítség nyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani”. Az Ir.19.§-a értelmében „ Ha a szolgáltatást igénybevevő nem igényli a gondozási szükségletéről kiállított igazolás szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani”. NRSZH: a gondozási szükségletben jelölt gondozási igény és ténylegesen végzett tevékenység közötti megfelelőséget vizsgálja.

37. Házi segítségnyújtás 2. Eset: Az ellátottak által fizetendő személyi térítési díj alapjául szolgáló gondozási idő 30 percre történő kerekítéssel kerül meghatározásra ( pl. 4 óra 20 percet 4 óra 30 percre kerül kerekítésre). NRSZH: A tényleges gondozási idő alapján szükséges a megállapítani a személyi térítési díjat!

38. Házi segítségnyújtás 3. Eset: Az intézmény által szolgáltatott adatok alapján a házi segítségnyújtás keretében foglalkoztatott gondozónők és az egy gondozónőre jutó ellátottak száma meghaladja a 9 főt. A szakmai rendelet 2. melléklet 2. a) pontjában meghatározottak alapján a házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint ( 9 ellátottra vetítve) 1 fő. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 3. melléklet 11. d) pontja értelmében „ A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A hozzájárulás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja”.

39. Integrált intézményben történő elhelyezés Eset: B.B.Z. ellátott idősek otthona ellátására nyújtott be kérelmet 2011.06.06. dátummal. A határozatlan idejű megállapodása idősek otthona ellátásra vonatkozik (kelt: 2012.06.19.), azonban az idősek gondozóháza címét tartalmazza. A vizsgálat időpontjában az ellátott az idősek gondozóházában tartózkodott e szerint került megállapításra a személyi térítési díj. NRSZH: A székhelyre vonatkozó működési engedély tartalmazza az idősek otthona, a telephelyre vonatkozó működési engedély tartalmazza az idősek gondozóháza ellátási formát, ezért az ellátás helye és a tényleges ellátási helyért fizetendő térítési díj összege ellátotti jogsérelmet okoz!

40. Bentlakásos intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelem és mellékletei Eset: Hajléktalanokat ellátó ápolást gondozást nyújtó otthona esetén a szóban előterjesztett kérelem mellékletei nem kerülnek benyújtásra. Az Ir. 3.§ (1) bekezdés értelmében „ a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. sz. melléklet I. része szerinti orvosi igazolást”, továbbá a II. sz. melléklet szerint „… a térítésmenetesen biztosítandó szolgáltatások kivételével , valamennyi személyes gondoskodási forma esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelem nyilatkozatot”.

42. Szociális foglalkoztatás Problémák: • Tényleges foglalkoztatás hiánya • Engedély nélküli foglalkoztatás • Díjkifizetés elmaradása • Szakvéleménytől eltérő foglalkoztatási forma, tevékenység és idő • Nappali ellátásnál 6 hónapon belüli foglalkoztatás

43. SPECIÁLIS ELLENŐRZÉSEK 1. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletben meghatározott fenntartói határidős feladatok teljesítésének elmaradása, a fenntartók igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása miatt 19 fenntartó felkeresése.

44. SPECIÁLIS ELLENŐRZÉSEK 2. Célellenőrzések: • Panaszbejelentésre egy nagyfenntartónál, ahol a finanszírozás csökkenése miatt több ellátott intézményi jogviszonyának megszüntetését. • A vizsgálat megállapította, hogy az ellátás megszüntetése/szüneteltetése nem jogszerűen történt.

46. Köszönöm a figyelmet!