Explicit s implicit eml kezet
Download
1 / 45

Explicit és implicit emlékezet - PowerPoint PPT Presentation


  • 128 Views
  • Uploaded on

Explicit és implicit emlékezet. Racsmány Mihály Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport MTA-BME Pszichológia tanszék, Megismeréstudományi Csoport Szegedi Tudományegyetem. A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2005. Ebbinghaus (1885): a reproduktív emlékezet koncepciója. GEV ZUM DAG

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Explicit és implicit emlékezet' - albina


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Explicit s implicit eml kezet

Explicit és implicit emlékezet

Racsmány Mihály

Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport

MTA-BME

Pszichológia tanszék, Megismeréstudományi Csoport

Szegedi Tudományegyetem

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

2005



Main de biran 1804
Main de Biran(1804)

  • Három különböző emlékezet típus létezik:

  • 1) Mechanikus emlékezet: mozgások vezérlik

  • 2) Szenzitív emlékezet: tudattalan érzések formálják

  • 3) Reprezentatív: a gondolatok és emlékek tudatos felidézése


Henri bergson 1911
Henri Bergson(1911)

  • A múlt kétféle formában él tovább:

  • 1) Motoros mechanizmusokban: szokások, készségek elsajátítása, amely nem von maga után nyílt utalást a múlt eseményeire, nem utal semmi múltbeli eredetére, az a jelen része.

  • 2) Visszaemlékezésben: Emlék-képekre való emlékezés, az egyén múltjának eseményeit rögzítik.


Korszakov 1888 clapar de 1911
Korszakov (1888) & Claparède (1911)

  • A páciens nincs tudatában annak, hogy megőrzi az őt ért benyomásokat, ezen nyomok azonban valószínűleg léteznek és ilyen vagy olyan módon hatnak a gondolataira.

  • A betegeknek próbáról próbára kevesebb információra van szüksége ahhoz, hogy töredékes képeket azonosítsanak.


Sigmund freud 1924
Sigmund Freud(1924)

„Ha valaki arra hajlana, hogy túlbecsülje jelenlegi ismereteinket a lelki életről, csak az emlékezet működésére kellene figyelmeztetnünk, hogy szerénységre késztessük. Egyetlen lélektani elmélet sem volt még képes arra, hogy az emlékezés és felejtés alapvető jelenségeiről összefüggéseiben számot adjon…Ma már talán fontosabb számunkra az elfelejtés, mint az emlékezés.”

A mindennapi élet pszichopatológiája, 111.o.

Az elfojtás… lényege csupán a tudattól való elutasítás és távoltartás.

Az elfojtás. 1915/1997. 66.old.


Brenda milner 1954
Brenda Milner(1954)

  • H.M. kétoldali hippokampusz eltávolítás. Az epizodikus emlékek teljes elvesztése. Készség tanulás megőrzött.


Explicit vs implicit eml kezet
Explicit vs. implicit emlékezet

  • Warrington & McCarthy (1974) Amnéziás vizsgálatok

  • szabad felidézéstöredékszó kiegészítés

  • kutya k a

  • asztal asz

  • csizma i a


Daniel schacter 1987 az implicit eml kezet koncepci ja
Daniel Schacter (1987)Az implicit emlékezet koncepciója

  • Az implicit emlékezet koncepciója a korábban feldolgozott információ viselkedésmódosító hatására utal, amely - szemben az akaratlagos, emlékezési élményt okozó explicit emlékezési folyamatokkal - nem szándékos, vagyis a korábban felvett információ úgy facilitálja az egyén viselkedését, hogy az nincs tisztában a folyamat emlékezet-jellegével.


J idegtudom nyi keret az implicit eml kezethez larry squire eric kandel
Új idegtudományi keretaz implicit emlékezethezLarry Squire & Eric Kandel

Hosszú távú emlékezet

Procedurális (Implicit)

Deklaratív (Explicit)

Tények

Epizódok

Készségek, szokások

Klasszikus kondícionálás

Nem asszociatív tanulás

Priming

Mediális temporális lebeny

Köztiagy

Striatum

Neocortex

Amygdala, Cerebellum

Reflexes pályák


Henry roediger 2003
Henry Roediger (2003)

  • A női reproduktív rendszer implicit emlékezeti teljesítménye: az első gyerek megszületése megkönnyíti a későbbi gyerekek szülését.

  • A szülésnek két fázisa van:

  • 1) a méhnyak tágulása

  • 2) a méh leszállása.

  • Mindkét idő jelentősen lerövidül a később született gyerekek esetében (Friedman, 1978, idézi Roediger, 2004).

  • Átlagosan 2,9 óra priming, ami 10 440 000 msec(!)

  • Amnéziásoknál épen marad…


Endel tulving s a t bbsz r s eml kezet koncepci ja
Endel Tulving és a többszörös emlékezet koncepciója

  • „Az epizodikus emlékezet olyan rendszer, amely az időileg szerveződő események vagy epizódok feldolgozását és tárolását végzi, téri-idői asszociációkat képezve ezek részei között.”

  • (Tulving, 1983, pp. 21.)


Klasszikus eml kezetkutat si k rd sek h nyf le eml kezet l tezik
Klasszikus emlékezetkutatási kérdések: Hányféle emlékezet létezik?


Mennyiben k l nb zik egym st l a szemantikus s az epizodikus inform ci k dol sa
Mennyiben különbözik egymástól a szemantikus és az epizodikus információ kódolása?

  • Tulving (1995) Az epizodikus emlékekbe csak a szemantikailag sikeresen feldolgozott információk épülhetnek be.

  • Ennek ellentmond Graham et al. 1997 eredménye szemantikus demenciában szenvedő betegek, akik nem voltak képesek jelentés alapú reprezentációkat kiépíteni képesek voltak felismerni egy adott tárgy perceptuális jellemzőit.

  • A szemantikus emlékezet deficitje mellett is kiépülhet egy adott epizód téri-idői kontextusa. Bár a szemantikai interpretáció kétségkívül segíti az epizód-komponensek kiépítését, összekötését.


Vargha khadem et al 1997
Vargha-Khadem et al., 1997 epizodikus információ kódolása?

A három beteg azonnali és késleltetett teljesítménye (A) történet, (B) geometriai ábrák, (C) szólista felidézési feladatokban


Vargha khadem et al 19971
Vargha-Khadem et al., 1997 epizodikus információ kódolása?


Az explicit s az implicit eml kezet disszociat v s r l se ra ban
Az explicit és az implicit emlékezet disszociatív sérülése RA-ban

  • Az utóbbi években felmerült annak lehetősége, hogy az AA-hoz hasonlóan RA-ban is lenne megőrzött implicit emlékezés a távoli emlékekre.

  • McCarthy & Warrington, 1992. 54 éves betege bitemporális sérült (jobb inkább) betege károsodott önéletrajzi, híres esemény, ember teljesítmény. Ezeket az információkat azonban előhívja szótőkiegészítéses helyzetben. Kettős út modell: a szemantikus tények implicit és explicit epizodikus elérése.

  • Kopelman et al., 1999. Hasonló eredmények több beteggel.


Az autonoetikus tudatoss g mint az epizodikus eml kezet krit riuma tulving s gardiner
Az autonoetikus tudatosság, mint az epizodikus emlékezet kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • Emlékszem - a múlt személyes élménye, mentálisan újraéljük az eseményeket, mentális időutazás.

  • Tudom - tudatában vagyunk, hogy valamilyen tudás birtokában vagyunk, de tudásunk mentes a személyességtől. Magában foglalja az ismerősség általános érzését.


Az eml kszem s a tudom v laszok k s rleti disszoci ci ja
Az kritériuma (Tulving és Gardiner)„Emlékszem” () és a „Tudom” ()válaszok kísérleti disszociációja

  • Mély vs. Felszínes kódolás 

  • Figyelem megosztása 

  • Azonos vs. Eltérő tanulási és teszt modalitás 

  • Több fenntartó ismétlés 

  • Nemszó vs. Szó bemutatás 

  • Tömeges vs. Elosztott tanulás 


A felismer s sszetev i a k t folyamat elm let
A felismerés összetevői kritériuma (Tulving és Gardiner)A két-folyamat elmélet

  • A felismerési teljesítmény két különböző folyamat eredményét tükrözi:

  • 1. Ismerősségi hatás: pusztán az emlékezeti szignál „erősségén” alapul.

  • 2. Előhívás (recollection): viszonylag lassú folyamat, a korábbi epizóddal kapcsolatos kvalitatív, kontextuális információk elérése.


Terminol gi k
Terminológiák kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • Pszichogén amnézia (Kopelman, 2002)

  • Disszociatív amnézia (DSM IV kategória)

  • Hisztériás amnézia: nem tudatos vs. szándékos, eltúlzott amnézia

  • Funkcionális amnézia


F unkcion lis amn zia
F kritériuma (Tulving és Gardiner)UNKCIONÁLIS AMNÉZIA

  • Időleges emlékezetvesztés bármilyen detektálható agykárosodás nélkül. Szinte mindig súlyos stressz vagy extrém trauma (pl. bántalmazás vagy nemi erőszak) előzi meg.

  • 1. Globális forma:az önéletrajzi emlékek, a szelf és identitás hirtelen és teljes elvesztése.

  • 2. Esetspecifikus amnézia:időszakos amnézia egy jól körülírható időszak specifikus emlékeire.


Pszichog n amn zia eset specifikus form k
Pszichogén amnézia kritériuma (Tulving és Gardiner)eset-specifikus formák

  • Támadással kapcsolatos amnéziás epizód

  • PTSD: Stressz vagy trauma hatására detektálható idegrendszeri károsodás nélkül fokális vagy globális emlékezetzavar.

  • Gyermekkori szexuális zaklatás


Val di amn zia vagy szimul ci
Valódi amnézia vagy szimuláció? kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • Hopwood & Snell (1993) 100 törvényszéki esetet vizsgáltak meg, valamennyinél amnéziát jelentettek: 78% valódi, 14% csalás, 8% kétséges.

  • Miért valószínű?:

  • Az elkövetők a leggyakrabban nem próbálnak meg elmenekülni, elismerik a tettüket, és a jog az amnéziát nem tekinti felmentő körülménynek.

  • Nagyon hasonló tünetekről számolnak be az elkövetők, beszámolóik fenomenológiailag hasonlóak a fuga állapotban leírtakhoz, és a szemtanúk amnéziájához (Kopelman & Morton, 2001)


Pszichog n amn zia glob lis form k
Pszichogén amnézia kritériuma (Tulving és Gardiner)globális formák

  • Disszociatív (pszichogén) fuga

  • Pszichogén fokális retrográd amnézia

  • Disszociatív identitás zavar (multiplex személyiségzavar)


Dsm iv disszociat v amn zia
DSM IV kritériuma (Tulving és Gardiner)Disszociatív amnézia

  • A vezető zavar egy vagy több olyan epizód, amelyet valamilyen fontos – általában traumatikus vagy stresszel járó – személyes információra való visszaemlékezés képtelensége jellemez, és ez a szokásos feledékenységgel nem magyarázható.

  • A zavar nem kizárólag disszociatív identitászavar , disszociatív fuga, possztraumás stressz zavar, akut stressz zavar lefolyása során fordul elő, és nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának vagy neurológiai vagy más általános egészségi állapotnak (pl. koponyatrauma miatti amnesztikus zavar).


Disszociat v fuga dsm iv
Disszociatív fuga kritériuma (Tulving és Gardiner)DSM IV

  • A vezető zavar hirtelen, váratlan elutazás otthonról vagy a megszokott környezetből, a múltra való emlékezés képtelenségével.

  • Bizonytalanság a személyes identitással kapcsolatban, vagy részlegesen /teljesen új identitás felvétele.

  • A zavar nem kizárólag disszociatív identitászavar lefolyása során fordul elő, és nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának vagy neurológiai vagy más általános egészségi állapotnak


Nn esete markowitsch et al 1997
NN kritériuma (Tulving és Gardiner) eseteMarkowitsch et al., 1997

  • Fuga-állapotot követően tartós, súlyos retrográd amnézia. Állapota több, mint 8 hónapig változatlan maradt.

  • Az MRI és EEG vizsgálatok semmilyen agyi elváltozást nem mutattak.

  • Kísérleti PET analízis abnormális aktivitás-mintázatot tárt fel önéletrajzi emlékek előhívása alatt (csökkent jobb féltekei aktivitás).


Disszociat v fuga
Disszociatív fuga kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • A szemantikai ismeretek többnyire érintetlenek: idegen nyelv ismeretek, utca nevek ismerete stb. IQ érintetlen.

  • Verbális, készség tanulás jó.

  • Kihlstrom & Schacter (1995) vannak esetek, ahol az ÖE implicit tudása megmarad, de a rekollektív felidézés hiányzik.


Bjork s az el h v si g tl s koncepci ja
Bjork és az előhívási gátlás koncepciója kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • A korábban releváns, de az adott célok szempontjából irreleváns emlékezeti elemek gátlás alá kerülnek.

  • Vagyis korlátozott lesz a hozzáférésük, anélkül, hogy ez befolyásolná a rendelkezésre állásukat.

  • A gátlás aktív szupressziót jelent, vagyis a gátlás nem automatikus következménye más kapcsolatok megerősödésének.


Ir ny tott felejt s bjork et al 1968 1970 1996
IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS kritériuma (Tulving és Gardiner)(Bjork et al., 1968, 1970, 1996)

Első lista

“Emlékezési” instrukció

“Felejtési” instrukció

Második lista

Felidézés


Ir ny tott felejt s felid z si teljes tm ny bjork 1989
IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS kritériuma (Tulving és Gardiner)Felidézési teljesítmény (Bjork,1989)


IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS - kritériuma (Tulving és Gardiner)FELISMERÉSI TELJESÍTMÉNY (Bjork, 1989)


Irányított felejtés reakcióidő feladatokban kritériuma (Tulving és Gardiner)(Racsmány & Conway, Journal of Experimental Psychology: LM & C, in press)

  • 1. lista tanulása, instrukció (emlékezés vagy felejtés), 2. lista tanulása

    KÉSLELTETÉS

  • Első felidézés

  • Lexikális döntési feladat, amelyben a célelemek: 1. lista szavai;

    2. lista szavai; új, korábban nem tanult szavak; értelmetlen szavak

  • Második felidézés


Els felid z s
Első felidézés kritériuma (Tulving és Gardiner)

p < .01


Lexik lis d nt s
Lexikális döntés kritériuma (Tulving és Gardiner)


M sodik felid z s lexik lis d nt si feladat ut n
Második felidézés (lexikális döntési feladat után) kritériuma (Tulving és Gardiner)

p < .01


Ir ny tott felejt s eml kszem v laszok racsm ny conway nagym th el k sz letben
Irányított felejtés: emlékszem válaszok kritériuma (Tulving és Gardiner)Racsmány, Conway, & Nagymáthé, előkészületben

Insrukció X Lista F= 15.4, p<.001

Insrukció X Lista F= 15.4, p<.001


Ir ny tott felejt s tudom v laszok racsm ny conway nagym th el k sz letben
Irányított felejtés: tudom válaszok kritériuma (Tulving és Gardiner)Racsmány, Conway, & Nagymáthé, előkészületben


A v grehajt funkci k m k d s re van sz ks g burgess 1997
A végrehajtó funkciók működésére van szükség kritériuma (Tulving és Gardiner)(Burgess, 1997)

  • A tervezést és döntést igényelő feladatoknál.

  • A hibák felismeréséhez és kijavításához.

  • Azokban a helyzetekben, ahol teljesen új vagy nem túltanult viselkedést kell produkálni.

  • Veszélyes vagy a kivitelezés szempontjából nehéz helyzetekben.

  • Olyan helyzetekben, ahol a már kialakult szokások ellenében kell cselekedni.


Mi is az a végrehajtó rendszer? kritériuma (Tulving és Gardiner)Pszichometriai modell

Miyake et al., 2000. Cog.Psych.


Miyake s mtsainak 2000 kateg ri inak defin ci i
Miyake és mtsainak (2000) kategóriáinak definíciói kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • Shifting (váltás):

    Az irreleváns feladat-szettről történő leválás és az adott célok szempontjából releváns szettre történő átváltás képessége.

  • Updating (frissítés):

    A munkamemória tartalmának frissítése és dinamikus manipulációja.

  • Inhibition (gátlás)

    A domináns, automatikus vagy prepotens válaszok, reprezentációk gátlása.


Konkl zi
Konklúzió kritériuma (Tulving és Gardiner)

  • A legtöbb végrehajtó funkció teszt nagyon erősen korrelál a RA teljesítménnyel, de nem jár együtt az AA memóriával.

  • Az AA és RA emlékezeti tesztek mutatói nem járnak együtt.

  • A nem tudatos emlékezési folyamatok megértéséhez a kutatás fókuszának a készségtanulási folyamatokról a végrehajtó kontrollnak az emlékezeti előhívásban betöltött szerepére; tehát a kódolási formákról az előhívási folyamatokra kell áthelyeződni.


ad