1 / 22

A BENELUX államok turizmus földrajza

A BENELUX államok turizmus földrajza. Hollandia. Luxemburg. Belgium. Természeti alapok. „A világot Isten teremtette, de Hollandiát a hollandok” Mélyföld jellegű fekvés küzdelem a tenger ellen Nagy Zárógát, IJsell-tó (rekreációs központ) „dam”=gát (Amszterdam, Rotterdam)

albin
Download Presentation

A BENELUX államok turizmus földrajza

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A BENELUX államok turizmus földrajza

  2. Hollandia

  3. Luxemburg Belgium

  4. Természeti alapok • „A világot Isten teremtette, de Hollandiát a hollandok” • Mélyföld jellegű fekvés küzdelem a tenger ellen • Nagy Zárógát, IJsell-tó (rekreációs központ) • „dam”=gát (Amszterdam, Rotterdam) • Watt-tenger, Nyugati-Fríz-szigetek • Zeeland=deltavidék, Nyugati-Schelde, Keleti-Schelde, Rajna (kettős gátrendszer)

  5. Természeti alapok Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

  6. A holland wattok a Nyugat-Fríz-szigetekkel Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

  7. A tenger elleni küzdelem Hollandiában • Batáv (hollandok őse) közmondás: „a tengert az Isten, a partokat a batávok teremtették meg” • Az elmúlt évezredben súlyos katasztrófák történtek: • a 12. századtól kezdve írásos emlékek is tanúskodnak a nagyobb vihardagályok okozta tragédiákról. • 1170-ben – a rómaiak idejében – a még beltóként létező tó gátja átszakadt, a beltavat elöntötte a tenger, s létrejött a Zuidersee-öböl (más néven Déli-tenger-öböl). • 1277-ben a karácsonyi ár következményeként alakult ki a mai Dollart-öböl. • 1570-ben a Mindenszenteki ár Scheldétől egészen Dániáig tönkretette a partokat. • 1574-ben a vihardagály idején 400.000 ember halt meg.

  8. A 20. században a korszerű technika ellenére több katasztrófa is történt; 1916-ban például Amszterdamtól északra 15.000 ha területet hódított meg a tenger. • 1953-ban az Ignác napi ár Zeelandon 62 gátszakadást, 2000 halottat és 60.000 hajléktalant hagyott maga után.

  9. A területhódító munkák elsősorban a gátak építésére, víztelenítésre, illetve zsilipek építésére irányultak. • 1927-1932 között a Zuidersee-program, amely mintegy 2 milliárd m3 víz felszámolását, illetve az északkeleti polderek kialakítását jelentette. (Ma Amszterdam egy része ezekre a kazettákra épült.) • A Delta-terv a Rajna egykori deltatorkolatának (ma Zeeland) átalakítására irányult, s hármas célja volt: • Egyrészt a partvédelem: a szigetek külső partvonalán gátrendszert hoztak létre, amelynek csak két kijárata van – a Rajna és a Schelde folyók tudnak így eljutni az Északi-tengerig. • Második cél a talaj elsózódásának megakadályozása. • A harmadik cél az üdülőkörzetek kialakítása volt. (A polderesítés víztelenítést, a talaj sótalanítását, illetve annak termővé tételét jelenti.) • A poldereken többnyire szántók, rétek találhatók; rajtuk gátakat, (hajózható) csatornákat építettek.

  10. Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

  11. Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

  12. Belgium, Luxemburg • Magasabb fekvés: Ardennek-hegység (3-500 m) • bakancsos turizmus • Alacsony Belgium Magas Belgium • Folyók • Meuse, Schelde

  13. Kis területű országok, rövid távolságok

  14. Tengerpart, tenger: • Alacsony strandok, öblök: • Nyugati-Fríz-szigetek • Watt-tenger • Északi-tenger homokos strandjai • Kiépült turistafogadás, tengerparti rekreációs terek kialakítása • Alacsony térszínek: • Kerékpározás • Sűrű csatorna hálózat: sétahajókázás

  15. Ember alkotta vonzerők • Gazdaság • A világ legfejlettebb államai • Szoros gazdasági kapcsolatok egymással • Kereskedő nemzetek (gyémántcsiszolás, Hanza kereskedelem - Hanza városok) • Kultúra • Hollandia: Gyarmati kultúrák olvasztótégelye • Holland nyitottság, szabadelvűség • „Coffee shopok”

  16. Coffee shops, corner shops • Szoft drogok helybeni fogyasztása engedélyezett (tovább árulni már nem lehet) • Egy ember 5 g-nál többet nem vehet; • Kemény drogokat nem árulhatnak; • A drogokat nem lehet reklámozni; • Kiskorúakat nem lehet kiszolgálni.

  17. Belgium: • Etnikai kettősség: • Flamandok-vallonok • Városok: • Amszterdam • Amstel-folyó, dam=gát • Észak Velencéje (90 szigeten épült) • Sűrű csatornahálózat (60 csatorna, több száz híd) • Piros lámpás negyed • Modern város hagyományok

  18. Kultúra, művészet: Holland festők (Van Gogh, Rembrandt, Jan Vermeer, • Rijksmuseum • Királyi palota, Új Templom, Öreg Templom • Hága (‘s-Gravenhage) • Főváros, királyi székhely • Delft: a fajansz városa • Leiden: ősi egyetemi város • Gouda, Edam: a sajt városai (holland sajtpiac) • Haarlem: virágvárosok egyike • Fríz városok: legelők és tavak vidéke

  19. Belgium • városi turizmus • Brüsszel (főváros, EU központ, csipke, idegenforgalom) • Brugge • Gent • Antwerpen • Oostende • Leuven • Waterloo • Namur • Genk

  20. Luxemburg • Középkori várai az Ardennek völgyeiben különleges látványt jelentenek. • EU-intézményekkel kapcsolatos konferenciaturizmus jelenti a legnagyobb bevételeket. • A szelíd dombokon, lankákon, alacsonyhegységi területeken a falusi turizmusnak is jók az adottságai. • A Moselle-völgyében a borturizmus prosperál. • A főváros Luxemburgban emelkedett a 19. században Európa egyik legnagyobb kiterjedésű erődrendszere. A felszín alatti, megmaradt kazamatái Luxemburg egyik leglátogatottabb nevezetessége.

More Related