1 / 30

Dr. Pácsa Szilvia, Varga Róbert

„Szervezett egészségfejlesztés múltja és jövője Hódmezővásárhelyen” szakmai konferencia. Egy szociális és egészségügyi alapellátáshoz integrált egészségfejlesztési program bemutatkozása Egészségfejlesztéssel a Tapolcai kistérség lakosságáért TAMOP 6.1.2-11/3-2012-0009.

aira
Download Presentation

Dr. Pácsa Szilvia, Varga Róbert

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Szervezett egészségfejlesztés múltja és jövője Hódmezővásárhelyen” szakmai konferencia Egy szociális és egészségügyi alapellátáshoz integrált egészségfejlesztési programbemutatkozásaEgészségfejlesztéssel a Tapolcai kistérség lakosságáértTAMOP 6.1.2-11/3-2012-0009 Dr. Pácsa Szilvia, Varga Róbert 2013. Szeptember 12. Hódmezővásárhely

  2. A bemutatkozás tartalma • Hogyan alakítottuk ki a kistérség egészségfejlesztési programját? • Milyen eredményeket értünk el a pályázat benyújtása és a megvalósítás megkezdése közötti időszakban? • Milyen célokat tűztünk ki magunk elé a projekt megvalósításával? • Mit sikerült megvalósítani eddig?

  3. Háttér: a Tapolcai kistérség • 37 ezer fős kistérség • Jó gazdasági mutatók • Alapellátás (betöltött praxisok) • Kórház + RI • Háttér infrastruktúra (közlekedési, települési) • Átlagos vagy annál jobb egészségbeli mutatók (nyugati országrész) • Jelentős projekt tapasztalat (óvoda, iskola, települési, munkahelyi színterek)

  4. A pályázati kiírás iránymutatásai Kórházi, szakrendelői háttér priorizálása • Stabilitás (méret, ismertség, bizalom) • Egészségügyi rendszer kapacitásainak kihasználása • Fenntarthatóság biztosítása Partnerségek kialakítása • Alapellátás • Önkormányzatok, települések • ÁNTSZ, OEFI • Civilek • Egyházak

  5. Nehézségek az előkészítés során • A lakosság és a lehetséges partnerek bevonásával kapcsolatos nehézségek • Az emberek általános elégedettségi szintje a saját életminőségüket illetően alacsony • A lakosság és a dolgozók frusztrációjáról és érdektelenségéről számolnak be az intézmények • Kistérségenként egy nyertes pályázat lehet, annak pedig az egész kistérségre ki kell terjednie • Szinte mindenki ért az egészségfejlesztéshez (TKT, vállalkozások, intézmények, civilek, ÁNTSZ, tanácsadók), • de mindenki önmagában csinálja azt; • kistérségben nincs hivatásos egészségfejlesztő; • Számos próbálkozás ellenére nem tudjuk, hogy mi volt hatásos illetve hatékony (főként szubjektív vélemények)

  6. Kérdésfelvetés

  7. Útkeresés? • Projektfejlesztésben járatos, független szereplő kiválasztása - koordináció • Érdekeltek, érintettek összehívása – workshop Aki részt akar venni a programban, annak ki kell nyilvánítania a véleményét! • Kérdőív (vélemények, tapasztalatok) – nevesítve és anonim módon • Személyes, kiscsoportos megbeszélés a javaslatokat adókkal • Kistérségi Programterv nyílt kommunikációja, véleményezése, megvitatása • Közös döntés a pályázó személyéről • Erőteljes intézményi támogatás mindvégig (polgármesterek, Császár László)

  8. Partnerek véleménye 1. • A prevenciós és egészségmegőrzési programokon főként azok vesznek részt, akik mindig vigyáztak magukra, vagy már betegek ugyan, de meg akarnak gyógyulni, tovább akarnak élni. A legtöbb általános (magasvérnyomás-, cukorbetegség) szűrés eddigi haszna, hogya már korábban felfedezett, de közben eltűnt betegek visszakerülését segítette a rendszerbe. • A legtöbb hirtelen, megelőzhető halálozás az orvoshoz nem fordulók között van. A programnak legyen célja, hogyfelfedezi az ellátáshoz nem jutók között a betegeket, a veszélyeztetetteket. Ehhez közel kell hozzájuk menni.

  9. Partnerek véleménye 2. • A nem dohányzó, nem alkoholizáló, fogyókúrázó háziorvosok, egészségügyi dolgozók mellett a „jó útra lépett” betegtársak, híres emberek szava sokat jelent. • A háziorvos és a szakorvos hiába mondja el százszor, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni, hogy hogyan kellene élni. A legtöbb páciens viszont azt hiszi, hogy az egészséges élet drága luxuscikk, a cigaretta és az alkohol viszont megfizethető és relaxál. Nem mondani kell a helyes módszert, hanem megmutatni és csinálni vele együtt! • A változatos, nemcsak előadást vagy vizsgálatot, hanem főzést, bemutatót is tartalmazó programokon nagyon fontos a stabil, megbízható szereplők jelenléte, ami a településeken leginkább a háziorvos. • A névtelenséget biztosító tömegrendezvényeken, szűréseken túl alkalmat adni személyes beszélgetés lebonyolítására, tapasztalatom alapján nagy igény van rá.

  10. Partnerek véleménye 3. • Mindenképpen a munkaidőt nem érintő szűrések bizonyultak hasznosnak a beteg megjelenés szempontjából. • Itt van a sok óvodai és iskolai program, okítás a helyes életmódról. De ha a szülő más példát mutat, akkor a gyerek azt követi. Össze kellene kapcsolni a programokat, hiszen a résztvevők közösek! • A felnőtt akkor igazán fogékony, ha a gyerekét veszélyezteti valami. Akár az ő egészségén, betegségén keresztül. Ezért a család egységében kell kezelni az egészéggel és betegséggel kapcsolatos kérdéseket, problémákat. • A tudás átadható, megszerezhető. Az egészségükkel nem törődőknél az érdektelenség leküzdése az igazi feladat. Ehhez minél több úton és minél változatosabb módon kell megszólítani az egyént, saját környezetében (családjában, munkahelyén). • Egy-egy akción túl a sikeres, megismételhető, fenntartható eredmények érdekében mindenképpen fontos a helyi közösségi ház vezetők, polgármesterek bevonása, van ahol a védőnő a legjobb ember, különösen, ha helyben lakik.

  11. Partnerek véleménye 4. • A megelőzési programokon sikeresen kiszűrt és meggyógyított emberek nagy része szívesen válik szponzorrá. A munkáját, a személyes tapasztalatát, akár a pénzügyi támogatását is adja hálából, a többiek érdekében. • A bélyegszakkört az szervezi, aki maga is gyűjt bélyeget. A betegklubokat és önsegítő csoportok is akkor működnek tartósan, ha az érintettek csinálják azt és helyben. A segítség persze mindenhol elkél… • Tudomásul kellett vennünk, hogy a siker feltétele a megfelelő, időben történő tájékoztatás volt (meghívók, reklám, brossúrák, filmek). • Az eddigi szakmai tevékenységek (szűrés, felvilágosítás) eredményessége sokban múlt azon, milyen volt a programok sikeres propagálása: tájékoztató, szóróanyagok, reklámok, poszterek minél szélesebb körben történő terjesztésével. • Ha a csapból is a helyes életmód folyik, akkor majd mindenki azt issza, nem az alkoholt!

  12. Következtetések: Siker kritériumok • Lakosság közeli, alapellátásra épülő program • Egészségügyi + szociális + oktatási terület együttműködése • Vállalkozások, munkahelyek tudatos bevonása • A program medikalizációja nem előnyös. De példamutató és aktív szereplők! • Intenzív kommunikáció • Változatos aktivitások + változatos szereplők + erőteljes koordináció Pályázó Tapolca Város települési és kistérségi feladatokat egyaránt ellátó Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézete

  13. Közös eredmények pályázaton kívül • 4 település, 14 egészségfejlesztést is tartalmazó TAMOP projekt • Cukorbeteg klub – új erőre kapott - CIVIL • Anoním Alkoholisták és családtagjaikat segítő klubok - CIVIL • Szívbetegek klubja – megalakulás alatt – CIVIL • Az együttműködésben elkötelezett partnerek száma duplájára nőtt (háziorvosok, települések)

  14. A projekt bemutatása EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL A TAPOLCAI KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉÉRT

  15. A projekt helyszíne

  16. A projekt helyszíne

  17. A projekt helyszíne

  18. A projekt helyszíne

  19. A projekt helyszíne

  20. A projekt helyszíne

  21. Projekt helyszíne

  22. Cél

  23. Célcsoportok • A kistérség felnőtt lakossága, kb. 30.000 fő • A kistérség krónikus betegségekben szenvedő lakosság kb. 20.000 fő • Életmódjuk miatt kockázattal terhelt felnőtt lakosság kb. 25.000 fő • Hátrányos helyzetű felnőtt lakosság kb. 8.000 fő • Kistérség egészségügyi szolgáltatóinál dolgozó szakemberek, kb. 300 fő

  24. A projekt főbb adatai • Támogatás: 115.869.659 Ft • 24 hónap, 2013.07.01 – 2015.06.30 • Előkészítés: 11 háziorvos (61%), 27 település (82%) • A programokba bevont személyek száma: 13.450 fő • Tartós életmód változás: 1.200 fő

  25. Szűrés Mozgás EFI Életmód váltás Stresszoldás Klubok Tanácsadás Egészséges életmód mappa

  26. Alapellátás: háziorvosok, védőnők, fogorvosok Egyéb eü. és szociális szolgáltatók Kórház, Rendelőintézet Célcsoportok elérése Civil szervezetek, lakossági kezdeményezések Rendezvények Kommunikáció, PR

  27. A megvalósító csapat • Menedzsment • Szakmai munkatársak • Szaktanácsadók

  28. Hol tartunk most? • Támogatási szerződés • Megvalósító csapat • Eszközbeszerzések • Közbeszerzési eljárás • Adatbázis építés, egyeztetések • Módszertanok, szakmai anyagok kidolgozása • Iroda indulásának előkészítése

  29. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related