Versenykultúra felmérés 2010

1. Versenykultúra felmérés 2010 Eredmények, tanulságok 2010. november

2. A kutatás háttere Magánszektor: kulcsszerep a korrupció elleni fellépésben Etikus üzleti magatartás hiánya

3. A kutatás célja • Versenykultúra színvonalának feltérképezése (online kérdőív) • Fogyasztói kultúra fejlesztése • Versenypolitika hatékonyabbá tétele • Tisztességes verseny elősegítése • Versenyszabályokra vonatkozó tájékozottság növelése

4. A kutatás módszertana

5. A kutatás eredményei

6. Válaszadási hajlandóság • Alacsony • Nem reprezentatív • 628 megkérdezett cégből 155 válaszadó • Válaszadók közül (összesre vetítve): • Teljesen: 43% (11%) • Részlegesen: 60% (15%)

7. A felmérésben szereplő szektorok jellegzetességei • 58% rendelkezik megfogalmazott versenyetikai elvárásokkal (39% leírt formában) • 58% szerint nem érezhető kialakult versenyetika a versenytársak között • 37% rendelkezik leírt cselekvési tervvel a versenytársak viselkedésének lereagálására • Versenyetikai kérdésekben a hivataloktól nem várnak jelentősebb előrelépést, inkább jellemző a közvetlen rendezés • A tendereken nagyrészt ugyanazok a cégek vesznek részt • Átlagosan 3-4 céggel találkoznak • 12,1% egyáltalán nem jellemző • 10,5% nagyon jellemző • 3,2% egyáltalán nem jellemző • 48,4% nagyon jellemző

8. Versenyjog-sértő üzleti gyakorlat miatt kiszabott szankciók

9. Versenysérelmek magánjogi érvényesítése

10. Versenyjogi tájékozottság • Versenyellenes magatartások besorolása • Versenykorlátozó megállapodások rangsora

11. Versenyjogi tájékozottság • Mit jelent az engedékenység? • Engedékenységi kérelemhez 29% folyamodna, 62% nem tudja, 6% nem folyamodna és 3% kivárna. • A megtorlástól több mint 42% tart, de vallja, hogy jobb, ha a piac tisztul és javulnak a versenyfeltételek. 15% tart a megtorlástól mert sok lehet a veszíteni valója. 15% nem tart a megtorlástól, mert úgy gondolja, hogy védik az engedékenységi garanciák. 12% nem tart a megtorlástól, mert nincs veszteni valója.

12. Büntetőjogi szankciók alkalmazásának értékelése

13. Összegzés • Érdeklődés a versenykultúra iránt (tájékozódás igénye) • Felismerik a versenyellenes magatartásokat • A versenyt intenzívnek ítélik • Tájékozottság alacsony szintje • Tájékoztatás nem prioritás • Nem lépnek fel a versenyellenes magatartással szemben • Engedékenységi politikát nem ismerik • Szektoronkénti jellemző különbségek: • IT a legversenyzőbb • EÜ a legtájékozottabb versenykultúra terén (fellépnek ellene) • A kórházak nagyon elzárkózottan kezelik a versenyt, a legkevésbé tájékozottak • Válaszadási hajlandóság nagyon alacsony, leginkább elzárkózó verseny szempontjából az építőipar és a logisztikai szektor

14. Következtetés • A magyarországi üzleti kultúra nem a tiszta versenyt helyezi a középpontba • Etikus üzleti magatartás hosszú távú profittermelő és kockázatcsökkentő hatását felismerik, gyakran relevánsnak tartják a működés szempontjából, de a versenyellenes magatartást nem szankcionálják, nem ismerik ennek módjait. • Szektoronként jellemző különbségek nagyok

15. A TI ajánlásai (1) • Üzleti élet szereplői felé: • Tájékoztatás, figyelemfelkeltő akciókba történő befektetés a verseny tisztasága és hatékonysága érdekében • Corporate policy részeként: versenykultúra célok meghatározása, jelentési rendszer kialakítása a munkatársak felé • Aktív fellépés a tisztességtelen magatartással szemben: hivatalos eljárás indítása • Versenyjoggal kapcsolatos ismeretek bővítése, alapvető fogalmak, cselekvési keretek (pl. engedékenységi politika, informátori díj, közbeszerzési szankciók, pályázatból történő kizárás) • Partnerekkel az üzleti kondíciók mellett: tisztességességi követelmények megfogalmazása a keret-megállapodásokban

16. A TI ajánlásai (2) • Közszféra felé: Üzleti szektor szereplői felé tájékoztató anyagok, közlemények, publikációk (eljárás rövid, egyszerű ismertetése határidők feltüntetésével) Eredményesen zárult ügyek ismertetése (a cégek elutasító viszonyulását enyhítendő) Együttműködési, jelzési, jelentési kötelezettségek tisztességtelen ügyekben (pl. bírósághoz fordulás, eljárás kezdeményezése hatáskörrel rendelkező szervnél) Eljárási határidők minél hatékonyabb kihasználása Közbeszerzésekkel összefüggésben büntetőjogi eljárások megindítása Gazdasági Versenyhivatal: Versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos további tájékoztatások, egyes magatartások között elhatárolások tisztázása Engedékenységi politika, ezen alapuló ügyek megismertetése

17. A TI ajánlásai (3) • Civil szektor felé: • Tisztességes / tisztességtelenség ellen fellépő cégek támogatása • Tájékozódást és eszmecserét elősegítő rendezvények tartása • Anonimitást választó cégek korrupcióval és tisztességtelenséggel szembeni fellépési szándékait becsatornázva eljárások indítása • Szakmai tömörülések, versenykultúra témájú események szervezése • közös fellépés • Tagsági feltételek: csak a tisztességesen tevékenykedő cégek csatlakozhatnak egy adott szerződéshez, szervezethez • Tagsági és etikai szabályok következetes betartatása, szankciók érvényesítése