Az Európai Unió intézményrendszere

1. Az Európai Unió intézményrendszere

2. Az intézményrendszer jellege egyedülálló; sem nem nemzetközi szervezet; sem nem nemzetállam; keveredik a kormányközi és szupranacionális jelleg;

3. Az Európai Unió intézményei Fő szervek Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az EK Bírósága Az Európai Számvevőszék Egyéb intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Közp. B Az Európai Ombudsman

4. Elnevezések elhatárolása: • Európa Tanács (1949 EU-n kívüli szerv) • Európai Unió Tanácsa (a Tanács 1993.11.08-i döntése értelmében használatos elnevezés) • Európai Tanács (csúcs) • „Állam- és Kormányfőkkel kibővített Tanács” !

5. Az Európai Unió Tanácsa Council of the European Union a Tanács; Miniszterek Tanácsa; kormányközi jelleg; elsődleges, legfőbb, de nem kizárólagos döntéshozó, jogalkotó szerv; tagjai a tagállamok miniszterei; a Tanácsban minden miniszternek jogában áll saját kormánya nevében állást foglalni; székhelye: Brüsszel; évente 2-6 alkalommal ülésezik;

6. A Tanács volt, hogy huszonegy féle, jelenleg összesen kilenc féle összetételben működhet: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (“ECOFIN”) Igazságügyi és Belügyi Tanács Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Eü. és Fogy. Véd. Versenyképesség (belső piac, ipar és kutatás) Szállítás, Telekommunikáció és Energia Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Fiatalság és Kulturális Tanács Ennek ellenére a Tanács egyetlen intézmény marad.

7. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács feladatai és hatáskörei: 1.Jogalkotási hatáskör 2. Kezdeményezési jogkör 3. Ellenőrzési jogkör 4. Költségvetés meghatározása EP-vel együtt 5. Az EU közös Kül- és biztonságpolitikájának kidolgozása 6. Nk. megállapodások megkötése 7. „Munkáltatói” jellegű jogkörök 8. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása 9. „Önigazgatás” joga

8. COREPER Állandó Képviselők Bizottsága Tagjai: a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei, ill. helyettesei hetente ülésezik; feladatai: 1. előkészíti a Tanács döntéseit; 2. álláspontok közelítése és egyeztetés; 3. kormányok és az EU intézményei közötti kapcsolattartás; a Tanács és a COREPER munkáját 180, témák szerint elhatárolt munkacsoport segíti; évente 2500 ülés; Ha a COREPER megegyezik = Tanács vita nélkül dönt

9. Tanács Szavazási formák A Tanács eljárása: írásbeli és szóbeli eljárás Szavazási eljárások: EKSZ 205. cikk Egyszerű szótöbbség eljárási kérdésekben Minősített többség az esetek nagy részében Egyhangú a legjelentősebb kérdésekben

11. Az Európai Unió Tanácsa Szavazati súlyok 2007. január 1-től: • Litvánia 7 • Luxemburg 4 • Magyarország 12 • Málta 3 • Hollandia 13 • Ausztria 10 • Lengyelország 27 • Portugália 12 • Románia 14 • Szlovénia 4 • Szlovákia 7 • Finnország 7 • Svédország 10 • Egyesült Királyság 29

12. Tanács Nizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.) 1. 27 tag össz. szavazat 345 minősített 255 szavazat 2. tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam 3. 62%-os népességi küszöb (15 és 27 tag között a csatlakozási szerződés rögzíti a minősített többséghez szükséges szavazatokat)

13. Soros elnökség intézménye: • nem intézmény, nem testület, hanem funkció, • félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam, • aki egyben az EU-t képviseli; • Soros elnök szerepe: • 1. Összehívja a Tanácsot; • 2. Elnököl: • az Európai Tanácsban, • a Tanácsban, • a COREPERBEN, • a munkacsoportokban.

14. Az elnökség • Az elnökség feladatai • Képviseleti funkciók • Kezdeményezési jogkör • 6 hónapos rotációs rendszer • MSZ 203. cikk 2. bek.: EFTA-csatlakozás után lett módosítva (jelenleg a Tanács egyhangú döntése szükséges a sorrend meghatározásához)

15. A soros elnökséget betöltő tagállamok:

16. Az Európai Tanács EiT (European Council) („Bölcsek Tanácsa” a „Csúcs”) Tagok: állam- és kormányfők; Székhelye: Brüsszel; Szerepe: stratégiai döntések, a fejlődés általános politikai irányvonalának kijelölése; Ülései: évente két rendes (június és december) annak az országnak a területén, mely a soros elnökséget adja + lehet két rendkívüli ülés; Ülések előkészítés a soros elnökség fa.; „tour de capitales” során egyeztetés; Ülésein jelen vannak: Bizottság elnöke és egy tagja, külügyminiszterek

17. Az Európai Tanács • Létrejötte: • Alapító szerződésekben nem volt ilyen intézmény • 1974. párizsi sajtókommünikében jelenik meg • 1977. Londoni Nyilatkozat • 1983. Stuttgarti deklaráció az EU-ról • EEO 1986. elnevezése megjelenik a primer jogban • MSZ 1992/93: feladatkörökkel is felruházzák • Jelenleg: MSZ 4. cikk

18. Az Európai Tanács • Az Európai Tanács jellege: • hagyományos értelemben nem intézmény , de legfőbb politikai szervként határozza meg az EU működését, • az EU általános célkitűzéseinek meghatározása, ösztönzés, „impulzus” adása • ennek egyik oka: a tagállamokban legitimitással bíró képviselőkből áll • szerepe fokozatosan nő, mert tagjai kompetensek „package deal” keretében kompromisszumos döntést hozni • a végrehajtás nem az EiT feladata

19. EiT • Jogforrást általában nem alkot; • Kivétel: a II. pillérben az un. közös stratégiákat • (alapelv és iránymutatás); • Maastricht óta az EU legfőbb szerve; • Mindhárom pillérben stratégiai szerepe miatt • meghatározó. • Az Európai Tanács feladatkörei: 1.) Általános feladatkörök: • „problémás” ügyek megoldása • a MSZ szerinti politikák koordinálása • közösségi jelleg, többségi döntéshozatal,

20. EiT • Az Európai Tanács feladatkörei: 2.) Közös- kül és biztonságpolitika területén • alapvonalait meghatározza • közös stratégia (pl. 1999. Köln az orosz-EU kapcsolatokról common strategy) • egyfajta „fellebbviteli fórum” • közös védelmi politika előkészítése, • alapvetően kormányközi jelleg, • 3.) III. pillér • vitafeloldó feladatokat lát el, • alapvetően kormányközi jelleg,

21. Tevékenységi körök és működés • Kapcsolat az Európai Parlamenttel Az Európai Tanács elnöke beszámol a parlamenti • képviselőknek hat hónapos elnöki tevékenységéről, • és vitát kezdeményez a képviselőkkel. • Minden csúcstalálkozó az EP elnökének • nyilatkozatával kezdődik. • Kapcsolat az Európai Bizottsággal Az EiT ülésein részt vesz az EB elnöke. • A csúcstalálkozók végén az EiT összegzést készít • az EB számára.

22. Kapcsolat az Európai Unió Tanácsával • Az Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa készíti elő • az EiT üléseit, törvénytervezeteket fogad el, • amelyek a kormányfők és az államfők döntéseit • konkrét cselekvésekként fogalmazzák meg. • Reformtervezet • legalább 2 és fél évre állandó elnök, aki nem • rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, • egyszer újraválasztható, • fa.: csúcstalálkozók előkészítése, elnöklése, kifele • az EU képviselete,

23. Európai Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő szupranacionális szerv; Közösségi érdekek megtestesítője; EU mindennapi munkáját végzi = EU kormánya;

24. Az EB helye az intézményrendszerben • a korábbi három Közösség összevonásával jön létre az egységes Bizottság • hivatalosan: „Európai Közösségek Bizottsága” • 27 biztos testülete, de jelenti a 20 ezer fős apparátust is • Szupranacionális szerv, „az integráció motorja” • Döntéselőkészítés – kezdeményezési monopólium - végrehajtás

25. A Bizottság tagjai Nizzaelőtt 20 biztosból álló testület (5 nagy tagállam 2-2 fő, többi 1-1 fő); Nizza után tagállamonként 1 tag = 25/27 biztos Magyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelős 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése a kevesebb létszámról és a rotációról (egyenlőség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján); Reformtervezet: 2014-ig „1 biztos – 1 tagállam” elve 2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlő rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok

26. A Bizottság létrejötte Elnök: A Tanács minősített többséggel jelöli a Biz. elnökét; Parlament jóváhagyja; Tagok: A Tanács (a tagállami javaslatoknak megfelelően) minősített többséggel jelöli a Biz. tagjait az elnökkel egyetértésben, Parlament meghallgatja a Bizottság tagjait, A tagok vállalják, hogy nemzeti kormányaiktól és a Tanácstól függetlenül a Közösség érdekeiben tevékenykednek.

27. Testület egészéről: a teljes Bizottságról az Európai Parlament dönt (egyes biztosokat nem szavazhat le, csak a teljes Bizottságot!) a Bizottság kollektíven felel az Európai Parlamentnek  Visszahívható A Tanács minősített többséggel kinevezi a Bizottságot.

28. A Bizottság visszahívása • Ez idáig még nem került sor, igaz bizalmat- • lansági indítvány már többször is (DE: Santer- • Bizottság 1999-es lemondása) • A jelenlévő képviselők 2/3-a és az összes képviselő többsége gyakorolhatja a bizalmatlansági indítványt

29. A Bizottság feladata és hatásköre 1. Kizárólagos kezdeményezési jog a jogalkotási javaslatok beterjesztésében a Tanács felé az első pillérben. 2. Szűk körben jogszabály alkotó. 3. Végrehajtó hatalom. 4. A „szerződések őre”. 5. Költségvetés előkészítése, végrehajtása. 6. Külső képviselet ellátása.

30. A Bizottság felépítése • Elnök (jelenleg: José Manuel Durao Barroso) • Munkáját 6 fős kabinet segíti • Biztosok • Főigazgatóságok és Szolgálatok • (Directorates-General – Services) •  Kvázi miniszteriális rendszer • Hivatali szervezete • 36 szervezeti egység; • benne: 24 Főigazgatóság; pl. Mg., Közlekedési; • 12 egyéb szervezeti egység, • pl. Fordítói szolgálat; Közös Kutatóközpont; • Tolmács- és Konferencia Szolgálat; • Az egységeket a Bizottság biztosai felügyelik;

31. Az Európai Bizottság

32. Az Európai Bizottság elnöke José Manuel Durao Barroso Portugália (2004 novembertől)

33. Európai Parlament

34. Az EP szervezete Szervezete „határokon átnyúló” jellegű: • Strassbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye, • Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és az eseti plenáris ülések helyszíne, • Luxemburg: a főtitkárság székhelye

35. Kettős hatás • országonkénti érdekek; • pártjaik, politikai hovatartozásuk szerinti • együttműködés,

36. Európai Parlament (European Parliament) • fejlődése: • Montánunió Közgyűlése = delegált képviselők vitafóruma; • Római Szerződés – EGK, EURATOM Közgyűlése ua., delegált képviselők, szerepe csak tanácsadó; • 1962-től Közgyűlés Európai Parlament • 1970-től a Parlament elfogadja a költségvetést; • 1979-től a Parlament tagjainak közvetlen választása; • 1987-től fokozatosan társjogalkotói, döntéshozói hatáskör az EU Tanácsa mellett, az esetek többségében már nem lehet nélküle dönteni.

37. Az EP helye az intézményrendszerben • az EU egyetlen közvetlenül választott szerve • Nélkülözhetetlen része az EU döntéshozatali háromszögnek (EP, EB, Tanács) • A közösségi jogszabályok több mint 80 százaléka nem születhet meg egyetértése nélkül

38. Parlament jogköre • 1. Politikai ellenőrzés • jóváhagyja a Bizottság elnökének, majd az egész • Bizottságnak a kinevezését. (ASz); • vizsgálóbizottság felállítása; • bizalmatlansági indítvány a Bizottság egésze tekintetében (jelenlévők 2/3-os többsége); • jelentés, tájékoztatás kérése a közösség intézményeinek működéséről; • felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenysége felett, • hozzájárul új tagok felvételéhez, társulási és ker. szerződések kötéséhez tagállamok és külső államok között;

39. Parlament jogköre 2. Költségvetés elfogadása, végrehajtás ellenőrzése; a Parlament elnöke hirdeti ki; nem kötelező kiadásoknál a Tanács indítványait elutasíthatja; az egész javaslatot elvetheti. 3. Társjogalkotó, társdöntéshozó (Maastricht, Amszterdam) 4. Politikai kezdeményező Többségi szavazással a Bizottság felkérése jogalkotás, döntés kezdeményezésére.

40. 14 19 9 13 14 13 13 27 78 54 99 24 24 14 18 24 78 7 78 54 24 24 Képviselői helyek száma országonként

41. Az EP-választások részvételi arányai

42. EP-választások – 2004. június 13.

43. EP-választások – 2004. június 13.

44. Képviselőhelyek változásai: 2004-ben 732 képviselő (25 tagállam), 2007-ben ideiglenesen 785 főre bővült: Románia 35 fő, Bulgária 18 fő, Reformszerződés szerint: 750 fő

45. Képviselői helyek száma országonként a 2009-es választástól kezdődően: 750 fő

46. Az EP szervezete • Elnök (2 és fél év) és alelnökök (►Parlamenti iroda) • Kvesztorok (a parlamenti iroda tanácsadói) • Bizottságok • Képviselőcsoportok • Elnökök Konferenciája (az EP elnöke és a politikai frakciók vezetői) • Főtitkárság (főtitkár, 3-4 ezer tisztviselő segíti az EP munkáját)

47. Az EP szervezete • Bizottságok: • állandó bizottság, albizottságok, ideiglenes bizottságok, vizsgálóbizottságok működnek • a szakbizottságok feladatai: • Plenáris ülések elé kerülő jogalkotási javaslatok előkészítése, megvitatása, véleményezése • Saját kezdeményezésű javaslatok megalkotása • Témafelelős képviselő kijelölése

48. Az EP szervezete • Állandó bizottságok (2004-2009) • Költségvetési Bizottság • Költségvetési Ellenőrző Bizottság • Gazdasági és Monetáris Bizottság • Foglalkoztatási és Szociális Bizottság • Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság • Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság • Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság • Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság • Regionális Fejlesztési Bizottság • Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság • Halászati Bizottság

49. Állandó bizottságok (2004-2009) 12. Kulturális és Oktatási Bizottság 13. Jogi Bizottság 14. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 15. Alkotmányügyi Bizottság 16. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 17. Petíciós Bizottság 18. Külügyi Bizottság 19. Fejlesztési Bizottság 20. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

50. Képviselőcsoportok • A képviselők nem országuk, hanem politikai frakcióik szerint foglalnak helyet a parlamentben • A politikai csoportok döntenek: • a fontos tisztségekről (pl.: elnök, alelnökök) • a testületek összetételéről (szakbizottságok tagjai, vezetői) • fontos kérdések témafelelőseiről („raportőr”) • a felszólalási idő kiosztásáról • Frakciók alakítása: 23 fő 2 ország esetén; 18 fő 3 ország, 14 fő 4 ország;