Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 31

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? PowerPoint PPT Presentation


  • 83 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?. Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek)

Download Presentation

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

Szerk.: Sikos T. Tamás

MTA Regionális Kutatások Közp., 1995

Beluszky Pál: A mát formáló múlt

Tiner Tibor: A város gazdasága

Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek)

Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán

Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán

Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város

Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS

VÁLTOZÓ FALVAINK

A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak

- agrárszerepkör túlsúlya

- lakó- és munkahelyek egybeesése

- izoláció

- szerény infrastruktúra

1948 – a „fordulat éve”

- agrárkeresők aránya folyamatosan csökken

- elvándorlás

- ingázás

- a faluállomány differenciálódása

1989 -1990 - rendszerváltozás


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai

  • a falvak is kiléptek a „települések” piacára

  • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak

  • növekedett a községek autonómiája

  • felgyorsult a várossá nyilvánítás

  • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki

    (bezárt bányák, ipari üzemek)

  • megjelent a munkanélküliség

  • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai

  • a falvak is kiléptek a „települések” piacára

  • normatív központi ellátás az önkormányzatoknak

  • növekedett a községek autonómiája

  • felgyorsult a várossá nyilvánítás

  • erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki

    (bezárt bányák, ipari üzemek)

  • megjelent a munkanélküliség

  • a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult

  • változott az alapfokú intézményhálózat szerepe

  • változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTIPIZÁLÁS


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTIPIZÁLÁS

FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer

27 alapmutató:

  • Földhasznosítás, természeti erőforrások

  • A falvak helye a településszerkezetben

  • A falvak gazdasági szerepköre

  • A falvak forgalmi helyzete

  • A falvak alapellátottsága

  • A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok

  • A településfejlődés üteme, iránya


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTIPIZÁLÁS

FAKTORANALÍZIS eredménye:

Adatbázis alapja: 2875 vizsgált község

27 mutató

A módszer kiválasztásának szempontjai:

  • minimális információ-veszteség

  • területileg jól értelmezhető, homogén faktorok

  • kevés magas információtartalmú faktor


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTIPIZÁLÁS

F1 FAKTOR

a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora

A faktor mutatói:

  • Az aktív keresők aránya

  • Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma

  • Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma

  • A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya

  • A regisztrált munkanélküliek aránya

  • A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya

  • A kereskedelem és szolgáltatás terén működő

    vállalkozások száma 1000 lakosra

  • A 10.000 lakosra jutó társas vállalkozások száma

  • Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTÍPUSOK


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTÍPUSOK

I-III. típus

kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn

I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül

I.1. altípus

  • megnövekedett lakosság

  • aktív keresők aránya magas

  • szellemi foglalkozásúak

  • kétharmaduk ingázó

    I.2. altípus

  • kisebb lélekszám

  • hasonló folyamatok és állapot


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTÍPUSOK

II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül

  • az agglomeráció külső övezete

  • népesedési folyamatuk eltérő

  • társadalmuk kevésbé urbánus

    III. típus

    III.1. altípus - lakófunkciójú falvak

    - Dunántúl, Nógrád és Heves megye

    III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak

    • saját munkahelyek

    • mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas

    • Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTÍPUSOK

IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek

  • Változatos munkaalkalmat nyújt

  • Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít

  • Zamárdi, Szántód, Tihany

    V. típus – „hagyományos” falu

    V.1. altípus

    - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban

    - rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony

    V.1. altípus – tanyás községek

    - magas külterületi népességarány

    - kizárólag a Duna-Tisza közén


Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

FALUTÍPUSOK

VI. típus – apró- és kisfalvak

VI.1. altípus

  • jó munkaerőpiac

  • stabil társadalom, magas életnívó

  • többségük ingázó

  • Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye)

    VI.2. altípus

  • Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak

    VII. típus

  • hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak

  • Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus


  • Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

    „…minden falu megismételhetetlen egyéniség…”

    „Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban,

    hanem ezerféle.”


    Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

    FALUTÁJAK

    I. Nyugat-Magyarország

    (kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely)

    II. Duna mente, Mezőföld

    III. Somogy-baranyai falutáj

    IV. Tolna-bácskai falutáj

    V. A budapesti agglomeráció

    VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye

    VII. Észak Tiszántúl

    VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye

    IX. Északi-középhegység déli lába


    Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

    FALUTÁJAK


    Kazinbarcika zs kutca vagy tel gaz s

    Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának,

    hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.


  • Login