1 / 33

Szeged

Szeged. Idegenvezetés modul 2008. Vedres István tervei alapján épült 1799-1805 A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján emeletet húztak rá Eklektikus neobarokk stílusban gondolták újra. Városháza. A velencei híd mintájára készült Ferenc József tiszteletére létesült

abla
Download Presentation

Szeged

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szeged Idegenvezetés modul 2008

  2. Vedres István tervei alapján épült 1799-1805 A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján emeletet húztak rá Eklektikus neobarokk stílusban gondolták újra Városháza

  3. A velencei híd mintájára készült Ferenc József tiszteletére létesült Az árvíz után újjászületett Szegedet meglátogató uralkodó így közvetlenül átjuthatott a Városházára a szomszédos Bérházból Sóhajok hídja

  4. Klasszicista stílusú palota Névadója Zsótér János gazdag gabonakereskedő és hajótulajdonos Ebben a házban szállt meg Mikszáth Kálmán, aki a Szegedi Napló főmunkatársa volt A nagy árvíz éjjelén is itt tartózkodott Ő volt a tragédia első krónikása Híres mondata: „A hajnal nem találta meg többé Szegedet…” Zsótér-ház

  5. Pásztor János munkája -1930 A romboló Tiszát pontyon száguldó haragos férfiú jelképezi, aki egy fiatal anyát ragad magával A nyugvó vizet kecsegén lovagló najádok ( vizeket őrző antik istennők) személyesítik meg Az áldást hozó és A romboló Tisza

  6. Melocco Miklós alkotása -2000 A mészkőből készült szokatlan megformálású emlékmű elüt a tér többi egészalakos szobrától A szobor „testét” szellemi értékek megteremtésében bővelkedő életműve formálja meg Klebelsberg Kunó szobra

  7. Kligl Sándor műve -1996 A hatalmi harcok súlya alatt megtörtnek látszó király minden jellemző kelléket magán visel: korona, országalma, jogar, palást , kard Gizella bájos fiatalasszonyként tűnik fel, kezében kereszttel díszített rózsafüzért tart Szent István és Boldog Gizella szobra

  8. Eklektikus stílusú palota A város legrégibb szállodája Nevét Tisza Kálmán miniszterelnökről kapta Nagyterme a város legszebb koncertterme A szálló kávéházában törzsvendég volt Babits Mihály és Juhász Gyula Tisza Szálló

  9. Zala György alkotása -1914 Neobarokk pátosza jellemzi Az emlékmű alakja mögött a „nemzet testét” jelképező fatörzs látható újrasarjadó hajtásokkal A sziklaszirten a politikus jellemző mondata olvasható: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.” Deák Ferenc szobra

  10. Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső műve -1904 Tisza Lajos volt az árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa Kora legjobb műszaki és városrendezési terveit valósította meg Tisza Lajos szobra a folyó rakodópartjáról szemléli, ahogy lejjebb a munkások egy hatalmas követ illesztenek a helyére Tisza Lajos szobra

  11. A mérnökszobor Mátrai Lajos alkotása – 1905 Vásárhelyit egy védgát tetején ábrázolja, amint parancsolóan mutatva a védelmet irányítja A mellékalakokat Pásztor János készítette A koszorúba bújtatott pálmaág a jó munkának állít emléket A búzakévén ülő parasztasszony gyermekkel a szabályozás által megteremtett jólétet szimbolizálja Balról egy felfordított talicska mellett pihenő kubikos, hátul egy árvédelmi ladik látható A talpazaton elhelyezett emléktábla a Tisza eddigi legmagasabb vízállását mutatja: 2006-ban 1009 cm-en tetőzött a folyó Vásárhelyi Pál szobra

  12. Stróbl Alajos -1914 Márványból faragta A legnagyobb magyart díszmagyarban, kezében süvegét tartva ábrázolja A talpazaton rakodópark részletei láthatók kikötőbójára tekeredő hajókötéllel A szürkemárvány dombormű Széchenyi sokrétű munkásságának állít emléket Széchenyi István szobra

  13. Párkányi Raab Péter alkotásai – 2000 A reneszánsz karneváli jelmezbe öltöztetett bronz emberpár zászlóval a kezében üdvözli a sétálóutcába lépőt Köszöntőszobrok

  14. Kligl Sándor alkotása -2001 A szoborpáros egyik tagja a hegedűjét pengető vándormuzsikus, akit csinos fiatalasszony és mackóját szorongató kislánya hallgat Utcai zene

  15. Róna József alkotása -1902 Kossuth születésének 100. évfordulóján leplezték le Talpazatára szegedi toborzóbeszédének kezdő sorait vésték: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” A szobrász Kossuthot a szónoklás hevében ábrázolta A talpazaton Kossuth-szakállas, harcsabajuszú parasztgazda ül, vállán kiegyenesített kaszával. Tekintetét Kossuthra szegezi. Szemben ünnepi öltözetű honleány virágot nyújt át a szónoknak Kossuth Lajos szobra

  16. A tér legszebb műemléke Klasszicista stílusban épült 1845-ben Kőkonzolos erkélyének kovácsoltvas rácsa iparművészeti remekmű Itt szállt meg Kossuth 1849. július 11-én, és mondta el majd hatvanezres tömeg előtt utolsó magyarországi beszédét Kárász-ház

  17. Tóbiás Klára alkotása – 2000 A medence közepén négy vízköpő szárnyas oroszlán tartja az országalmát. A négy szkíta oroszlán mindegyike gondolatot közvetít: a hit, a becsület, a bátorság, a fény üzenetét A művész szándéka szerint a kút vizével a test, magasztos eszmeiségével pedig a lélek szomjúságát csillapítja Millenniumi díszkút

  18. Magyar Ede tervei alapján emelték -1911 Szegeden itt alkalmaztak először vasbetont lakóház építéséhez Az épület az eklektikához visszatérő szecesszió formajegyeit mutatja Saroktornya korának egyik legszebb alkotása a rajta körben egymásba kapaszkodó pléhhölgyekkel Ungár-Mayer -palota

  19. Mayer Ferdinánd vaskereskedő számára épült Az angol gótika szellemében Nevét korábbi sötétszürke színéről kapta Figyelemre méltó tudoríves kapuja, zárt sarokerkélye Ma a Móra Ferenc Múzeum új- és legújabb kori kiállításainak ad otthont Fekete-ház

  20. Magyar Ede munkája – 1907 Reök Iván vízügyi mérnök ( Munkácsy Mihály unoklaöccse) számára készült Az épület formálása egyedülálló Hasonlít Gaudí barcelonai házaira, de felfedezhetők rajta a párizsi metróállomások és Victor Horta brüsszeli házainak hatása A homlokzaton alkalmazott növeényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg pucér vízitündéreket ábrázoló seccók díszítették, amelyeket azonban a család kérésére eltávolítottak Reök-palota

  21. Varga Imre alkotása -1964 A hatvanas évek elejének elnagyolt mintázási modorában készült Nem olyannak ábrázolja a költő alakját, amilyennek az emberek képzeletében él Alakjának dacos kiállása jól illeszkedik eltanácsolására írt híres válaszverséhez: „Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!” (Születésnapomra, 1937) József Attila szobra

  22. A nagy árvíz századik évfordulójára készült Tarnai István alkotása -1979 A 2008-ban felújított térdísz új vízjátéka 12 méter magasra nyúlik fel. A kút 1200 köbméter vizet spriccel szét óránként, és 100 dallamot játszik le. A medence szegélyén Juhász Gyula Szonett Szegedhez című versének sorai olvashatók: „Állj boldogan és büszkén, ősi városSimulj szerelmes szívvel a Tiszához.” Zenélő szökőkút

  23. Izsó Miklós alkotása, amit a művész korai halála után tanítványa Huszár Adolf fejezett be 1876-ban Szeged első nem egyházi jellegű köztéri szobra Dugonics András az első magyar regény , az Etelka írója, matematika professzor Matematikai műszavai közül ma is használatos a derékszög, az egyenlet, a gömb, hasáb, tétel stb. Dugonics András szobra

  24. Ifj. Vastagh György műve -1912 A neves állatszobrász a lovat egy csataménről, Rákóczit egy daliás bajszú szegediről készítette A talapzaton 1703-as kiáltványának sorai olvashatók latinul Cum Deo pro patria et libertate –”Istennel a hazáért és a szabadságért” II. Rákóczi Ferenc lovas szobra

  25. Városkapunak épült a vasúton érkezők számára 1936-ban Az első világháborúban meghalt 12 ezer szegedi emlékére kapta a nevét A homlokzat honvédszobrai – az élő és a halott katona – Lőte Éva alkotása A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos hatalmas freskói díszítik. Három témát jelenítenek meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós Szegedről való elindulását A freskót 1949-ben levakolták. A monumentális művet 2000-ben állították helyre Hősök kapuja

  26. A magyar gótikus szobrászat egyik legjelentősebb alkotásának másolata Eredetijét a Kolozsvári testvérek készítették 1373-ban A szobor a keresztesek, lovagok védőszentjét ábrázolja, aki 303-ban vértanúságot szenvedett Az ősi monda szerint egy sárkány egy várost sanyargatott mérges leheletével. A város polgárai engesztelésül sorra feláldozták előbb juhaikat, majd gyermekeiket. Már a király leányát is kisorsolták, amikor György lovag egyetlen lándzsadöfésével leterítette a fenevadat. Sárkányölő Szent György szobra

  27. Melocco Miklós – 1997 E szokatlan emlékmű azt ábrázolja amint a szabadság lepkéjét 19 ember hordozza a vállán, és igyekszik azt repülésre bírni A művész igazi portrékat faragott, amellyel azt kívánta hangsúlyozni, hogy a valóságos emberek valódi események részesei voltak Az 1956-os forradalom emlékműve

  28. Építését az újabb árvizektől való menekülésért fogadalomból határozták el Helyén a Demeter-templom volt Terveit Schulek Frigyes és Foerk Ernő készítette Az építkezés 1913-ban kezdődött, amelyet az első világháború félbeszakított. Végül 1930-ban szentelték fel A Dóm hazánk 4. legnagyobb temploma Neoromán stílusú Fogadalmi templom

  29. A város legrégibb műemléke A Demeter templom bontásakor találták meg Alsó része román, felső része kora gótikus stílusú A szegediek többsége le akarta bontatni, többek között Móra Ferencnek köszönhető, hogy megmaradt 1931-ben falába ajtót vágtak, és keresztelőkápolnává képezték ki Az ajtó bélletébe beillesztették a város legrégibb szobrászati emlékét, a Kőbárányt. Dömötör-torony

  30. Baumhorn Lipót tervei alapján emelték -1900-1903 Hazánk második legnagyobb zsidó temploma A mór-szecessziós stílusú építményen valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja. Új zsinagóga

  31. Az Alföld egyik legjelentősebb középkori emléke Alsó része a középkorban, sisakja 1827-ben készült el. A templom berendezése Szeged barokk kori művészetének legragyogóbb teljesítménye Alsóvárosi ferences templom

  32. Klasszicizáló, késő eklektikus stílusban épült A múzeum –közművelődési palota tekintélyét több nagynevű vezetője – Móra Ferenc, Tömörkény István alapozta meg Móra Ferenc Múzeum

  33. A 2. században a Vár utca sarkán egy római őrállás lehetett. A népvándorlás során elpusztult épület helyén földvárat emeltek a honfoglaló magyarok. Miután ezt a tatárok pusztították el, helyébe IV. Béla építtetett hatalmas téglavárat A maradvány mellett létesített kőtárban kaptak helyet a vár bontása során előkerült román, gótikus, reneszánsz és barokk faragványok Vár

More Related