1 / 88

Deviancia

Deviancia. Normaszegő magatartásformák. Alapfogalmak. A normaszegést nevezik devianciának , a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek .

zenobia
Download Presentation

Deviancia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Deviancia Normaszegő magatartásformák

  2. Alapfogalmak • A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. • Deviáns viselkedésnekazokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól, ilyenek a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek.

  3. Társadalmi szerepek • a társadalmi pozíciókhoz kötődő elvárások halmaza, vezérlik az adott pozíciót betöltő egyén viselkedését, és előrejelzik a másik személy attitűdjeit • Az elvárások egy része kötelező jellegű, be nem tartásuk esetén a csoport szankcionálja viselkedésünket

  4. Dahrendorf: szerepelvárások • Kann típusú elvárások: illem és jómodor szabályai, megszegésük csekély szankcióval jár. • Soll típusú elvárások: megszegésük kiközösítést, elkerülést, deviáns megbélyegzést von maga után. • Muss típusú elvárások: megszegésük büntetőjogi felelősségre vonást eredményez.

  5. Szerepelvárások

  6. Konformitás • Egy személy viselkedésének vagy véleményének változása egy másik egyén vagy csoport vélt vagy valós nyomása következtében • Asch-effektus X A B C

  7. A deviánsnak minősített viselkedések relatívak • Történelmileg • Társadalmanként • Szituációnként • A résztvevő aktorok státusától függően

  8. A deviancia univerzális • minden kultúrában és minden időben bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek

  9. A deviancia univerzális

  10. Történelmileg eltérő

  11. Társadalmanként eltérőMagyarország

  12. Társadalmanként eltérőHollandia

  13. Társadalmanként eltérőMagyarország

  14. Társadalmanként eltérőHollnadia • A Piros lámpás negyed Hollandia fővárosában, helyezkedik el. A városrész neve hivatalosan De Wallen. A szűk kis utcákban pornószínházak, sztriptíz bárok, bordélyházak, szexshopok és kávézók, klubok vannak. Itt található a Szexmúzeum, a Kendermúzeum és a Szexszínház (Casa Rosso) is. • Délelőtt a környék teljesen kihalt, estefelé zsúfolásig telt. Az ablakokban sokfelé pózolnak fehérneműre vetkőzött prostituáltak, akik hivatalosan űzhetik itt a legősibb mesterséget. Fényképezni a környéken tilos, különösen a lányokat. Aki ezt mégis megpróbálja, arra azonnal rászólnak.

  15. Szituációnként

  16. Szituációnként

  17. A deviancia szociológiailag normális • Durkheim: • „A bűn mindenekelőtt azért normális, mert bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne léteznék.” • minden társadalomban, bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek • a deviancia megléte a normák szabályozó szerepének szükséges eleme • a deviancia: a normatív rendszer működésének sajátos vonzata

  18. Deviancia típusok • A fő ismérv: a normatörés szándékosságá-nak mértéke, formái • Szubkulturális deviancia • Tudatos, de nem ideológikus normatörők • Szociopaták • Fogyatékosok

  19. Szubkulturális deviancia • Ideologikusan, elvi alapon nem akarják betartani a normákat • Nyíltan vitatják, bizonyos érvényben levő normák érvényességét. • R. K. Merton non-konformisták, Moscovici S. aktív kisebbségek

  20. Szubkulturális deviancia: Punk

  21. Szubkulturális deviancia:Disco

  22. Szubkulturális deviancia: Grufti

  23. Szubkulturális deviancia: Skinheadek

  24. Szubkulturális deviancia: Bűnözők

  25. Szubkulturális deviancia: Bűnözők

  26. Tudatos,de nem ideologikus normatörők • Ismerik a normákat, elfogadják általában érvényességüket, de érdekük fűződik azok áthágásához. • Pl. a tolvajok nem a tulajdon intézménye ellen lázadnak, azt, legalábbis ami őket illeti, elfogadják • Egyértelmű a szándékosság

  27. Tudatos,de nem ideologikus normatörők

  28. Szociopaták • Személyiségi zavarban szenvedők • Nem egyértelmű, a cselekvésűk tudatosságának mértéke • Pl. drogfüggőség • Az ösztönös jellegű indíttatások meghatározóbbak, mint az akarati döntés mozzanata.

  29. Drogfüggőség

  30. Alkoholizmus

  31. Fogyatékosok • Szervi korlátaik eleve képtelenné teszik arra, hogy az akarat, a szándék vonzatait elemezzük esetükben • Ennek ellenére stigmák (Goffman) határozzák meg a társadalmi viszonyaikat

  32. öngyilkossági arányszám: Amagyar öngyilkossági statisztikai adatokat általában meglehetősen pontosaknak tartják, mert nem fűződnek erős érdekek az öngyilkosság tagadásához bűnözésről négyféle statisztikai adatot: 1. azismertté vált közvádas bűncselekmények száma, ez azoknak a cselekményeknek a száma, amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett, 2. az ismertté vált elkövetők száma, 3. a vádlottak száma, 4. az elítéltek száma. Módszerek: Statisztikai mutatók:

  33. Öngyilkosság meghatározása • „Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet.” (Durkheim)

  34. Az öngyilkosság típusai • Altruista (önfeláldozó) öngyilkosság (harakiri, vezér halálakor) • Egoista öngyilkosság (vallás, család szerepe • Anómiás öngyilkosság (társadalom szabályozó ereje, házi anómia) • Fatalista öngyilkosság (túl merev szabályok, katonaság)

  35. NEMZETKÖZI MUTATÓK

  36. WHO • 2003-ban a világon több mint 870 ezer ember vetett véget életének. • A népességre vetítet arányszám alapján Kelet-Európában követik el a legtöbb öngyilkosságot, • Dél-Amerikában és az iszlám országokban a legalacsonyabb az öngyilkosságok száma.

  37. a legtöbb öngyilkossági kísérletet a nők hajtják végre, • a halálla végződő kísérleteknél azonban inkább a férfiak bizonyulnak „sikeresebbnek”. • Az öngyilkossági ráta növekszik az életkor előrehaladtával, • riasztóan megnőtt a 15-25 év közöttiek körében elkövetett öngyilkosságok száma.

  38. Nemzetközi ország rangsor az öngyilkosságot elkövetettek száma alapján (HVG Archívum 2006)

  39. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK MAGYARORSZÁGI MUTATÓI

  40. 1881-óta álnak rendelkezésre országos öngyilkossági adatok, melyek azonban 1920-ig hiányosak. • az első világháborút követően az öngyilkosságok arányszáma először jelentősen csökkent, • majd fokozatosan emelkedett a második világháború végéig. • Jelentős kiugrás 1971-ben látható, amikor az 1970-ben mért 2.582 főhöz képest 3.697 főre emelkedett • az emelkedés ezt követően sem állt meg, 1983-ban már 4.911 fő vetett véget önként életének

  41. Öngyilkosságok alakulása 4 évi viszonylatban

  42. A férfiak négyszer olyan gyakran követnek el öngyilkosságot Magyarországon, mint a nők. • Az alföldön a protestáns gyökerekkel rendelkező réteg (főként férfiak) körében elterjedt a problémamegoldás ezen szélsőséges módja, • 2005. évben Békés megyében 100 ezer főre 68 férfi öngyilkosság jutott, míg Heves megyében csak 36,3. • A nők esetében ugyanezen két megyét véve 13,9 és 9,4 a mutató.

  43. Öngyilkosok családi állapot szerinti megoszlása Magyarországon

  44. Részletek • Legelterjedtebb öngyilkossági forma az önakasztás, • ezt követi a mérgezés, • a magas helyről való leugrás, • áramütés, • lőfegyver, • jármű elé ugrás, • szúróeszköz, • majd végén a vízbeugrás.

  45. Viktimológiai felvételek: a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg, hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt. Az alkoholizmus becslési módszerei:A Jellinek-képlet(1960) az adott évben máj zsugorodásban meghaltak számából indul ki, ennek 60 százalékát tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel, és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának. A Ledermann -módszer (1956) az egy főre jutó összes alkohol fogyasztásból indul ki. annak alapján becsüli, hogy a népesség mekkora része súlyos fogyasztó. Módszerek: Statisztikai mutatók:

  46. A kábítószer-fogyasztókszámának mérésénél problémák merülnek fel, és nagy a bizonytalanság. Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója, mivel sokféle, különféle veszélyességű kábítószer létezik , és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer fogyasztás. Amentálisvagy lelki betegségekmérése hasonlóan nehéz, problémákba ütközik. Az adott évben az elme- és ideggyógyintézetekből elbocsátott betegek száma és az ambuláns pszichiátriai gondozóintézetekben gondozott betegek száma nyilvánvalóan csak töredéke a teljes létszámnak. Módszerek: Epidemiológiai vizsgálatok:

  47. Öngyilkosság Bűnözés Alkoholizmus Kábítószer Lelki és mentális betegségek Viselkedészavar Deviancia típusai:

  48. DEVIANCIA FOGALMA Olyan normáknak vagy normarendszereknek a megszegése, amelyeket egy közösség vagy társadalom jelentős része elfogad. -(Howard Hughes; Ted Bundy) -Deviáns szubkultúrák

  49. Normák és szankciók Többnyire azért követjük a társadalmi normákat és szabályokat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így viselkedjünk. • Nyelvhasználat • Idegenekkel, barátokkal szembeni viselkedésű (érintkezések közti „határjelzők” felállítása) • Normák: - közlekedési • Minden társadalmi norma együtt jár bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a konformitást és védelmet nyújtanak a nonkonformitással szemben

More Related