Download
1 / 15
E N D
A térkép fogalma • A Föld vagy más égitest felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek meghatározott matematikai szabályok vagy mértani törvények szerint síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása. • A földfelszín arányosan kisebbített, egy vetületi rendszerrel vízszintes síkra kivetített mása.
A térkép részei • Térképlap: atérkép teljes területe. • Térképtükör: atérkép térképrajzzal, illetve nem térképes részeivel (jelmagyarázattal, egyéb szöveges információkkal) fedett része. • Kivágat: atérképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i). • Térképkeret: A térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja például a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, illetve egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai stb.). • Cím, szelvényszám
Méretarány vagy lépték A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: "A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője." Jelölése: M= 1: 10 000
Jelmagyarázat A jelmagyarázat a térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza a térképolvasás megkönnyítésére. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. A jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, a rendelkezésre álló helytől és a célközönség térképismereti fokától.
Térkép részei • Fokhálózat vagy keresőhálózat • Északjel • A északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. A térképek keretvonalai (kifutós tükör esetén a lap szélei) általában egybeesnek a fő világtájak irányával, és a térkép felső széle az északi irány (a térkép „északfejes"). Amennyiben a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. • Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését (deklináció) is feltüntetik.
Térkép részei • Áttekintő térkép A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, illetve, szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be. • Kolofon: a térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén • A térkép szerzője, kiadója • Az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma • ISBN szám • Szerzői jogok
Térképtípusok • Földmérési alaptérkép A földmérési vagy kataszteri térkép az ingatlan-nyilvántartáshoz, ingatlan-adózáshoz kapcsolódó természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek pontos határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. • Topográfiai térkép Topográfiai vagy fototopográfiai felmérés alapján készített, illetve ilyen módon készült térképből levezetett, sík és domborzatrajzot ábrázoló, legtöbbször tervezési, kutatási, valamint védelmi célokra készített térkép. Méretaránya 1:10000-től 1:200000-ig terjed. • Tájfutótérkép Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Tipikus méretaránya: 1:15 000.
Térképtípusok • Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. • Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével. • Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg.
Térképtípusok • Autótérkép (autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. • Általános földrajzi térkép Olyan közepes és kisméretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. • Igazgatási térkép Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.
Térképtípusok • Közlekedési térkép Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan összefoglaló térképcsoport, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató altípusok. • Történelmi térkép Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.
Térképtípusok • Csillagtérkép Az égbolton látható csillagokat és egyéb objektumokat (csillaghalmazok, galaxisok, ködök, a Tejút stb.) ábrázolják. Fontos jellemzőjük, hogy adott határfényességig ábrázolják ezeket az objektumokat, van koordináta-rendszerük, meghatározott vetületben készülnek, a csillagképeket valamilyen módon ábrázolják vagy nem ábrázolják, az egyes csillagokat és más objektumokat azonosítják (katalógusszámmal, névvel). • Izobártérkép Olyan időjárási térkép, amely adott magasságban a légnyomások térbeli eloszlását mutatja. Ezen az izobárok kötik össze az azonos légnyomással rendelkező pontokat.
