Kreatív probléma megoldási módszerek KKV-k számára Magyar Dániel Győr , 2012. április 13 .

1. Kreatív probléma megoldási módszerek KKV-k számára Magyar Dániel Győr, 2012. április 13.

2. Az innovációs ügynökség • A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta  • 3 megyei jogú városban, 1-1 irodával, szombathelyi központtal Győr - Kezdetben 2, ma 8 fővel  Szombathely Nonprofit és részben profitorientált tevékenységi kör  Zalaegerszeg

3. Szolgáltatásaink

4. Korábbi projektek

5. Az innovációs folyamat 1-10 év Innovatív ötlet Piacképes termék vagy szolgáltatás Piaci és beszállítói partnerkapcsolatok Tanácsadás Finanszírozás Iparjogvédelem Műszaki (K+F) segítség TUDÁS – KREATIVITÁS – EGYÜTTMŰKÖDÉS – JOG – ERŐFORRÁS

8. Kreativitás • A kreativitás létrejöttének nélkülözhetetlen elemei (Rogers): • Konkrét eredmény: a képzelődés még nem kreatív folyamat, amíg nem testesül meg (pl. kimondott szó, leírt vers, festmény, újítás) • Eredeti produktum: az alkotás a személy és az anyag sajátos kölcsönhatásának terméke • Nem szűkíthető le bizonyos területekre

9. Kreativitás fogalma: Korábban elszigetelt tapasztalatok közötti kapcsolatok megtalálása, amelyek új gondolkozási sémák formájában, új tapasztalatokként, elképzelésekként vagy produktumokként jelennek meg.

10. A kreatív folyamat egy új termék születése az egyén és a vele kapcsolatba kerülő anyagok, események, emberek és körülmények sajátos, egyedi kölcsönhatásából. (Rogers) A kreatív embernekeredeti gondolatai (képzetei stb. vannak), melyeket képes mások számára közvetíthető formában megvalósítani, s ezeket a produktumokat bizonyos mértékig elterjeszteni, hogy ily módon hozzájáruljon az emberek - széles értelemben vett - jólétéhez. (Klein)

11. A kreativitás tényezői: • Könnyedség (fluency): az a képesség, hogy meghatározott körülmények között szavakra, kifejezésekre, gondolatokra, asszociációkra emlékezzünk. • Hajlékonyság (flexibility): az elraktározott információk átalakíthatósága – spontán és alkalmazkodó • Eredetiség (originality): az a készség, hogy a dolgokat másként lássuk – szokatlan ötletek • Elaboráció: képesség, hogy adott információkból felépítsünk egy struktúrát • Szenzitivitás: problémafelfogás, nyitottság • Átfogalmazás (redefinition) : képesség, hogy egy tárgyat, vagy annak egy részét másképp interpretáljunk, mint korábban

12. A kreatív egyének • Előnyben részesítik a komplexitást • Pszichodinamikájuk komplexebb és differenciáltabb • Ítéleteik függetlenebbek • Öntudatosabbak és dominánsabbak • Védekeznek az elnyomás vagy korlátozás ellen

13. A kreatív ember gondolkodásmódja Guilford az intelligencia fogalmát igyekezett gazdagítani. Az intelligencia négyféle eleme: • Megismerő-képesség (megértés és emlékezés) • Divergens gondolkodási képesség (a gondolatok különböző irányokba kalandoznak) • Konvergens gondolkodási képesség • Értékelési képesség (az ismeretek és hipotézisek ellenőrzése és azok között választva döntés) Ezek közül elsősorban a divergens gondolkodási képességek képezik a kreatív gondolkodás alapját. Guilford kreativitásdefiníciója: „Divergens gondolkodás a problémamegoldásban.”

14. Intelligencia -kreativitás • A kreativitás fogalma a ’60-as években jött „divatba”, mintegy az intelligencia kiegészítőjeként. • Az intelligens ember gondolkodása nem feltétlenül eredeti, viselkedése nem feltétlenül önálló, nem biztos, hogy jó humorú, ötletes stb. • Bizonyos szint fölött az intelligencia mértéke már nem befolyásolja lényegesenaz alkotások létrejöttét.

15. Az alkotás folyamata • Előkészület: a váratlan felfedezéseket nagyon is alapos előkészítés előzte meg (pl. Einstein relativitás elmélete) • Lappangás (vagy inkubáció): egy időszak, amikor nem foglalkozunk a kérdéssel - aludjunk rá egyet! (nem azonos az alkotó gyötrődéssel) • Ötlet: az igazi ötlet felvillanása – „heuréka” (Archimédész, Kekulé benzolgyűrűje) • Kidolgozás: szükség van arra, hogy az ötletet valamilyen részletességgel kidolgozzuk, hogy mások számára is érthető, elfogadható legyen

16. Guilford „Intellektus-struktúrájának” elsődleges képességei

17. A konvergens és divergens gondolkodáshoz hasonló a vertikális és laterális gondolkodás megkülönböztetése:

18. A ceruza felemelése nélkül húzz 3 (4) egyenest, amelyik átmegy az ábra mind a kilenc pontján!

20. Az ötletek kialakulását segítő módszerek • A részek újra összerakása: a problémákat részekre, független változókra bontja • Tulajdonságlista: a kérdéses tárgy főbb tulajdonságainak elkülönítése, felsorolása, majd ezeknek a tulajdonságoknak minden lehetséges módon történő módosítása • Ellenőrző lista: olyan tevékenységeket, változtatásokat sorolnak fel, amelyekkel esetleg javítani lehet egy terméken, szolgáltatáson stb. (lehet speciális vagy általános)

21. Erőltetett kapcsolatok: két vagy több, egyébként független tárgy, fogalom között többféleképpen is „erőszakosan” kapcsolatot létesíthetünk (asszociatív kapcsolatteremtés) • A nevetségesség felhasználása: a felmerülő problémák közül válasszuk a legnevetségesebbet – „tulajdonképpen van benne valami” • Módosítás: apró módosítások a megfogalmazásban, a külalakban lényeges különbséget jelenthetnek (különösen pl. reklám, iparművészet) • Friss szem: egy közönséges tárgy, szokatlanul alapos, közeli vizsgálata sok-sok mindeddig figyelmen kívül hagyott tulajdonságot hoz felszínre.

22. Példák, módszerek • 98%/2% • Futószalag megalkotása • Kutyafuttató gép • Vágjuk fel a tortát! • IX • Véletlen szavak módszere

23. Kakukktojás • Préri • Cipőkanál • Tök • Vas

25. Kreativitás fejlesztő gyakorlat Új ötletek, tökéletesítés: • Valami (be)helyettesítése • Valami mással való kombinálása • Valami adaptációja • Valaminek a módosítása vagy megnagyobbítása • Valami új célra való felhasználása • Valami kiküszöbölése • Valami visszájára fordítása, ill. újszerű átrendezése Alex Osborn, Bob Eberle: SCAMPER

26. Köszönöm a kreativitást!