a t zsdei keresked s s ami m g tte van
Download
Skip this Video
Download Presentation
A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 65

A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van - PowerPoint PPT Presentation


  • 81 Views
  • Uploaded on

A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van. Tóth Zoltán [email protected] Budapesti Értéktőzsde Zrt. 2007.03.07. A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság. A tőzsdei kereskedés. Mi is az a tőzsde?.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van' - zasha


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a t zsdei keresked s s ami m g tte van

A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

Tóth Zoltán

[email protected]

Budapesti Értéktőzsde Zrt.

2007.03.07

slide2
A tőzsdei kereskedés
  • Néhány szó a befektetésekről
  • Befektetési döntések alapjai
  • Elmélet és valóság
mi is az a t zsde
Mi is az a tőzsde?
  • Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben
  • Szerepe elsősorban a tőkeallokáció
  • Mitől tőzsde a tőzsde:
    • nyilvánosság
    • egynemű, helyettesíthető termékek
    • szabályok szerinti működés

Tpt. definíciója a tőzsdére: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

keresked si technik k rendszerek i
megbízások

Box

Box

Box

Box

Box

Parkett

Üzletkötők

Box

Box

Box

Box

Box

megbízások

Kereskedési technikák, rendszerek I.

Nyílt kikiáltásos kereskedés

keresked si technik k rendszerek ii
Kereskedési felület

Kereskedési munkaállomás

Telefonon

Személyesen

Brókercég

Interneten

Ajánlat

Kötés visszaigazolás

Központi ajánlati könyv

Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal

Központi rendszer

Kereskedési technikák, rendszerek II.

Elektronikus távkereskedés

megtakar t si lehet s gek
Megtakarítási lehetőségek

Készpénz

Nem pénzügyi termékek

Ingatlanok, arany stb.

Nagy kockázatok, hozamok

Bankbetét

Forint, deviza

Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül

Értékpapírok

Kötvények – Visszafizetési kockázat

Részvények - Árkockázat

a p nz gyi k zvet t i rendszer
A pénzügyi közvetítői rendszer

PÉNZPIAC

BANKOK

HITELEK

BETÉTEK

VÁLLALATOK

MEGTAKARÍTóK

TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK

TŐZSDE

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK

BIZTOSÍTÓK

TŐKEPIAC

BEF. ALAPOK

PÉNZTÁRAK

alapvet rt kpap r t pusok
Alapvető értékpapír típusok

Részvények

tulajdonosi jogokat testesítenek meg

Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat

Hitelpapírok

Fix jövedelmet nyújtanak

Lejáratig megtartva nincsen árkockázat

Van viszont visszafizetési kockázat

Befektetési jegyek

A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk

Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

mi sz ks g nk a befektet sekre
Mi szükségünk a befektetésekre?

Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza

    • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek
    • Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft
  • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben
  • Önálló jövedelemforrássá válhat
  • Tartalék a jövőre
befektet i magatart s
Befektetői magatartás

Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne

  • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni?
  • Milyen időtávban gondolkozik?

A pénzügyi piacok alaptörvénye:

A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

hozam vs kock zat az amerikai p lda az elm lt 80 vben
Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben

Az éves hozamok eltérése az átlagtól

Rövid lejáratú állampapír

alacsony kockázat - 3,3%

szerény hozam - évi 3,6 %

Az éves hozamok eltérése az átlagtól

Részvény

magasabb kockázat - 20,9%

jelentős hozam - évi 12,1%

a befektet s rkock zata
A befektetés árkockázata

Átlagos éves hozam:

BUX: 21,3%

MAX: 5,9%

Átlagos éves szórás:

BUX: 24,6%

MAX: 4,2%

kock zat a t kepiacon
Kockázat a tőkepiacon
  • A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti

Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége

  • A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja

Nagy kockázat = nagy várható nyereség

vagy

nagy várható veszteség

diverzifik ci portfoli
Diverzifikáció - portfolió
  • A részvények kockázata két részre osztható
    • Egyedi kockázat
    • Szisztematikus vagy piaci kockázat
  • A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval
    • Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga
    • A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció)
    • 15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható
    • Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja
diverzifik l s
Diverzifikálás…

Kockázat

Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi),

diverzifikációval „eltűntethető”

Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus)

Eszközök száma a portfolióban

eredm ny 2 h nap ut n
Eredmény 2 hónap után

Diverzifikáció

eredm ny 1 v ut n
Eredmény 1 év után

Diverzifikáció

mi az hogy hossz t v
Mi az, hogy hosszú táv?

Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben:

Befektetés futamideje

Forrás: NASD

milyen id t vra fektess nk
Milyen időtávra fektessünk?

Rövid távú befektetők – spekulánsok

A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat

Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat

Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont

Hosszú távú befektetők

Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni

Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei

Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

mit szeretne mindenki
Mit szeretne mindenki?

Jövedelemre szert tenni

a t k letes befektet esete
A tökéletes befektető esete

A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet

Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát)

Mekkora lett a vagyona 1999 végére?

9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintrillió

Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

slide26
„Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni”

(J. Kenfield Morley)

mi alapj n hoznak befektet si d nt st
Mi alapján hoznak befektetési döntést?

Alapvetően három irány

A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés

Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés

Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

a technikai elemz s pill rei
A technikai elemzés pillérei

1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba

2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság

3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

egy tipikus p lda elliot hull mok
Egy tipikus példa – Elliot hullámok
  • Egy ciklus 5+3 részből áll:
  • emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)
a val s bels rt k meghat roz sa
A valós, belső érték meghatározása

A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére

Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni

Pl.

OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán

(OTP ára ekkor: 2400 Ft)

Merrill Lynch – 2900 Ft

Morgan Stanley – 2600 Ft

Citigroup – 2963 Ft

K&H – 3329 Ft

(OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

mit jelent a bolyong s
Mit jelent a bolyongás?

Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek

T napi hozam

T+1 napi hozam

mit jelent a bolyong s a b t n
Mit jelent a bolyongás a BÉT-n?

T napi hozam

T+1 napi hozam

n h ny alapvet befektet i gyakorlat
Néhány alapvető befektetői gyakorlat

Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények)

Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint

Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár

Néhány elvetemültebb módszer

Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator)

(Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!)

Piaci bessz és szoknyahossz

„A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

mi a baj az elm letekkel
Mi a baj az elméletekkel?

Azok a fránya feltételezések:

Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők

A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják

A befektetők várakozásai homogének

A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

van e a piacnak mem ri ja
Van-e a piacnak memóriája?

Légvárak és buborékok

A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek.

Néhány híresebb légvár:

Tulipánhagyma őrület Hollandiában

„Tronikus” felvirágzás

„.com”, „e-”, „@” stb

n h ny piaci anom lia
Néhány piaci anomália
  • Január effektus
  • Mikulás rallie
  • Mark Twain hatás
  • Péntek hatás
  • Kisvállalati hatás
1 janu r effektus
1. Január effektus

A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának

átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok.

  • Lehet adózási oka
  • Portfolió átrendezések
  • Év eleji általános optimizmus
2 mikul s rali
2. Mikulás rali
  • A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében
  • Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb
  • Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal
3 mark twain hat s
3. Mark Twain hatás
  • Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban
  • Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered:

„Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december.„

4 p ntek 5 kisv llalti hat s
4. Péntek-5. Kisvállalti hatás
  • Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok...
  • Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk
a piac szerkezete
A piac szerkezete

B

e

f

e

k

t

e

t

ő

k

Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

B

e

f

e

k

t

e

t

ő

k

ajánlatok

ajánlatok

Szekció tagok

Szekció tagok

Budapesti Érték-tőzsde

Bankok, brókercégek

Bankok, brókercégek

Kereskedési adatok

KELER

Elszámolási szolgáltatások

slide47
A kereskedési idő – kereskedési szakaszok

8.30 -tól 16.40 -ig

A kereskedés három szakaszra oszlik

A kereskedés szakaszai

Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár

Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár

ajánlatgyűjtés

Azonnali piacon

16.35-36

ajánlatgyűjtés

Folyamatos ajánlatpárosítás

8.30

9.00

16.30

Határidős piacon

16.36-37

Nyitó szakasz

Szabad szakasz

Záró szakasz

a keresked s sz neteltet s nek szab lyai
A kereskedés szüneteltetésének szabályai

Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat)

+/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében

+/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében

A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében)

A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt

A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel)

Technikai szünet (60 perc)

aj nlatt teli limitek
Ajánlattételi limitek

Felső ajánlattételi limit

Előző napi bázisár

Alsó ajánlattételi limit

a keler mint central counterparty
A KELER, mint „central counterparty”

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

Megbízó

Megbízó

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

Megbízó

Megbízó

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

Megbízó

Megbízó

a keler mint central counterparty1
A KELER, mint „central counterparty”

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

Megbízó

Megbízó

ELADÓ

VEVŐ

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

KELER

Megbízó

Megbízó

Klíringtag vevő

Klíringtag eladó

Megbízó

Megbízó

a t zsdei gyletek elsz mol sa
A tőzsdei ügyletek elszámolása
  • T+2 nap - kötvények
  • T+3 nap - részvények
  • Nettósítás:
    • 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként
    • 1 db összesített pénzpozíció
  • Gördülő elv (elszámolás minden nap)
  • DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében
hogyan lehet n velni a potenci lis nyeres get a sz rmaz kos piac s technikai daytrade

Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget?-A származékos piac és technikai daytrade

slide55
Származékos piac a BÉT-en

Deviza termékek

Futures 10 devizára és 33 crossokra

+

opciók

Részvény index

BUX és BUMIX futures,BUX opció

Árupiac

Gabona, Arany határidős és opciós ügylet

Egyedi részvények

Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre

Futures

a bankközi ka-

matra, kincstárjegy-re és államkötvényre

Kamat termékek

slide56
A határidős ügylet
  • Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére.
  • Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét.
  • A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök
slide57
A határidős ügylet
  • A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei:
  • Alaptermék
  • Kontraktus mérete
  • Árlépésköz
  • Árlépésköz értéke
  • Lejárati hónapok
  • Megnyitáis/bezárási nap
  • Lejárati nap
  • Lejáratkori elszámolóár
  • Teljesítési mód
  • Klíringsáv
  • Napi maximális árelmozdulás
slide58
A határidős ügylet
  • A kereskedés feltételei:
  • Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat
  • Letétek biztosítása
  • Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető)
  • Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el)
  • Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)
slide59
A határidős vételi és eladási ügylet

Pozíció értéke

Határidős vételi ügylet

Kötési ár

Alaptermék lejáratkori ára

Határidős eladási ügylet

a t ke tt tel
A tőkeáttétel

1. Nap

MATÁV ára

880 Ft

MATÁV hat. ára

900 Ft

MATÁV határidős vásárlása

10 000 db 900 Ft-on

Kifizetés: -

MATÁV részvény vásárlása

10 000 db 880 Ft-on

Kifizetés: 8,8 millió Ft

MATÁV határidős eladás

10 000 db 920 Ft-on

Bevétel:

(920 – 900)*10 000 =

200 000 Ft

2. Nap

MATÁV ára

900 Ft

MATÁV hat. ára

920 Ft

MATÁV részvények eladása

10 000 db 900 Ft-on

Bevétel:

9 millió Ft

8,8 millió Ft  9 millió Ft

0 Ft  200 000 Ft

A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

v ltoz sok az ad z sban 2006 szeptember 1 t l
Változások az adózásban 2006. szeptember 1-től

2006. szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

a t zsd n k t tt t kepiaci gyletek ad el nyei
A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei
  • A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes.
  • A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%-kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik.
slide65
Kérdések…

www.bet.hu

ad