1 / 57

18. tétel

18. tétel.

yul
Download Presentation

18. tétel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 18. tétel

  2. 18. Ön szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként köteles a munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előírásokat betartani. Melyek azok a kiemelkedően fontos ismeretek, melyekkel rendelkeznie kell? E tudnivalók fontosságát indokolja meg, példákkal támassza alá!

  3. A munkavédelem hatósági felügyelete • A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • A munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása • A fizikai veszélyforrások • A veszélyes anyagok és használatuk • A biológiai veszélyforrások • Az idegrendszeri és pszichés megterhelések által okozott veszélyek • A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői • A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak • A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések • A villamos berendezések biztonságtechnikája • Az elsősegélynyújtás • A kockázatelemzés, kockázatértékelés • A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok • Tűzveszélyességi osztályok, tűzjelzés, tűzoltó eszközök, oltóanyagok • A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok • Környezeti ártalmak, talajszennyezés, vízszennyezés, levegőszennyezés • A hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás

  4. A munkavédelmi hatósági felügyelet Az általános hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyeletek: • Az OMMF (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség) • Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) • A Bányahatóság (szűk terület).

  5. Feladatai: • (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el. • (2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről. • (3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. • (4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed • a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is; • b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; • c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. • (5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

  6. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, rendszeres ellenőrzése. • munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, • szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, • a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, • rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni,

  7. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • A munkavállaló kötelességei: • munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, • munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, • a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, • rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, • Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.

  8. Baleset fogalma Az emberi szervezetet ért egyszerikülső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz

  9. Munkabaleset fogalma Az a baleset, mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

  10. Üzemi baleset fogalma Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele során éri.

  11. Súlyos munkabaleset • a sérült halálát • valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

  12. Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

  13. Munkabalesetek bejelentése • A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e. • A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata. • 1-3 napi munkaképtelenség: • irattár (5 évig megőrzendő), sérült (hozzátartozó), TB-i kifizetőhely. • 3 napon túli • ugyanaz + területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet • Súlyos • ugyanaz + azonnali bejelentés a munkavédelmi hatóságnál OMMF

  14. Munkabalesetek nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A következő adatokat tartalmazza: • a sérült személyes adatait • a munkabaleset számát • a sérült munkakörét • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét • a sérült ellátására tett intézkedést • hogy a sérült folytatta-e a munkáját • az intézkedések felelősét és határidőt

  15. Munkabalesetek kivizsgálása • A kivizsgálással kapcsolatos feladatok a baleset okozta károsodás súlyosságához igazodnak. • A vizsgálatnak ki kell derítenie a baleset bekövetkeztéhez vezető tárgyi, szervezési és személyi okokat és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. • A felderített körülményeket hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, hogy az eredmény alapján a munkáltató meg tudja állapítani, hogy az eseményt munkabalesetnek tekinti-e.

  16. Veszélyforrás: A munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. • Három csoportba soroljuk őket. • Fizikai • Biológiai • Fiziológiai veszélyforrások

  17. A fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak: • - a munkaeszközök (pl. szerszámok), a szállító-, anyagmozgató eszközök (pl. targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl. daruról leszakadó teher); • - a szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, termék lerakása, leemelése miatt megbillenő tartó, rosszul támasztott létra); • - csúszós felületek (pl. olajos padló); • - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; • - a tárgyak hőmérséklete (pl. izzó kovácsdarab, edzéshez használatos szárazjég); • - magasság, mélység (pl. leeshetünk vagy a fejünkre hullhat valami); • - a levegő nyomása (pl. keszonban), hőmérséklete, áramlása (pl. huzatos munkahely); • - a zaj és a rezgés; • - nem megfelelő világítás; • - az áramütés veszélye; • - a poros levegő. • A veszélyes anyag többek között lehet: • - robbanó, robbanó keveréket alkotó;gyúlékony;mérgező; maró (pl. sav, lúg); fertőző; egyéb, egészségre káros anyag (pl. sugárzó).

  18. Veszélyes anyagok • Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a • robbanó, • oxidáló, • gyúlékony, • sugárzó, • mérgező, • maró, • ingerlő, • szenzibilizáló, • fertőző, • rákkeltő (karcinogén), • mutagén, • teratogén, • utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és • egyéb egészségkárosító anyag. HEFOP 3.3.1.

  19. Veszélyes anyagok egyezményes jelei HEFOP 3.3.1.

  20. Biológiai veszélyforrás • Biológiai tényezők • mikroorganizmusok. • baktériumok és hasonló organizmusok, • vírusok, • paraziták, • gombák.

  21. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők • nehéz testi munka, • túlzott munkaterhelés, • nagy koncentrációt igénylő munka, • túl intenzív vagy egyhangú munka, • éjszakai munka, • egyedül vagy elszigetelten végzett munka, • személyek fenyegetése, támadása (erőszak) • a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, • emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).

  22. A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői: • A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak.Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.

  23. A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtésére Feladatok: • biztonságos munkakörülmény • védőfelszerelések • munkavédelmi oktatás • a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és • ellenőrzése • a gépek, berendezések ,szerszámok , védőberendezések ,védőfelszerelések • megfelelő száma és minősége • a munkafolyamatokra , technológiára , anyagokra  vonatkozó munkavédelmi • követelmények betartása és betartatása • a munkavállaló szakmai, egészségi , munkavédelmi alkalmasságról való • meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése • a munkavédelmi feladatok ellátása , az előírások végrehajtási módjának • meghatározása • a tevékenység olyan megnevezése , hogy az ne jelentsen veszélyt a • munkavállalóra • a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési , • tisztálkodási , egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése

  24. A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak A foglalkozási ártalmakat a fellépő kóros hatások szerint csoportosíthatjuk: • a fizikai terheléshatásai, a munkafolyamatok ártalmai, a szervezet egyoldalú igénybevétele, • munkahelyi klíma, • fizikai ártalmak (zaj, rezgés, sugárzás, légnyomás), porártalmak, vegyi ártalmak, foglalkozási • fertőzések

  25. A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések • A munkahelyeken alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi jelzés, (biztonsági jelzés) meghatározott mértani forma, szín, hang, fény, képjel (piktogramm) és emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely lehetővé teszi a munkavégzők számára a veszélyforrások felismerését.

  26. A biztonsági jelzések fajtái: • Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jel. • Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel és szóbeli kommunikáció.

  27. A biztonsági színek jelentése: • Vörös (piros): Tiltás, veszély, Veszélyes magatartás, állj, vészkapcsoló… • Sárga (borostyánsárga) : Figyelmeztetés Figyelemfelhívás, vigyázat… • Kék:Rendelkezés Meghatározott magatartás vagy tevékenység, egyéni védőfelszerelés kötelező … • Zöld: információ, tájékoztatás: vészkijárat, menekülési útvonal ajtók, kijáratok, utak, elsősegély, eszközök, helyek, visszatérés veszélymentesség a normális állapothoz

  28. Táblák, jelek: • Tiltó jelek • Figyelmeztető jelek • Rendelkező jelek • Tájékoztató jelek 

  29. Tiltó jelekAlakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.

  30. Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

  31. Rendelkező jelek Alakja kör, fehér piktogram kék alapon. A kék szín a jel felületének- legalább 50%-át teszi ki.

  32. Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelekAlakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

  33. A villamos berendezések biztonságtechnikája A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is. A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése. A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg. Ennek ismeretében meghatározhatjuk a villamosság biztonságtechnikájának területeit, amelyek a következők: · villamos berendezések létesítése, kezelése, · érintésvédelem, · villamos berendezések üzemeltetése, szerelése, · villámvédelem.

  34. Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását. • A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet. • A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.

  35. Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket.

  36. Az elsősegélynyújtás célja • Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását.

  37. Az elsősegélynyújtás általános szabályai a következők. • Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk: • Mi történt? • Hogyan történt? • Hány sérült van? • Milyen sérüléseik vannak? • Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? • - Őrizzük meg nyugalmunkat, fellépésünk legyen határozott, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget! • - Intézkedjünk a segélykérésről (hívjunk orvost vagy a mentőket)Tel : 104!

  38. A mentők tájékoztatása tartalmazza: • A hívó nevét, adatait. • Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). • Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. • Milyen egyéb segítségre van szükség.

  39. - Cselekedjünk gyorsan, a sérültet óvjuk a további veszélyektől! • - Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet (fektessük vagy ültessük le), a friss levegőt (eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe kell helyezni)! • - Csak a legszükségesebb beavatkozást nyújtsuk (az erős vérzést, amilyen gyorsan csak lehet, csillapítani kell, az égési sérültet azonnal kezelni kell)! • - Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk! • - Ügyeljünk a sokk minden jelére! • - Bánjunk emberségesen a sérülttel! • - A baleset helyszínét ne változtassuk meg! • - Mindig készítsünk feljegyzést az elsősegélynyújtásról! • - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk a sérültet orvoshoz!

  40. A kockázatelemzés, kockázatértékelés

  41. Kockázatértékelés • Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége. • Kockázatértékelés: Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan végezni kell.

  42. Mikor kell kockázatértékelést végezni • Első alkalommal • Indokolt esetben: • Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag, munkaeszköz stb.). • Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése alkalmából. • Soron kívül: • Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Évenként felül kell vizsgálni.

  43. A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok

  44. Tűzvédelem: Tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása

  45. Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár.

  46. A tűzoltás célja : • A tűz közvetlen veszélyének elhárítása, személyek, anyagi javak mentése, a tűz terjedésének megakadályozása.

  47. A tűzmegelőzés A tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a létesítés és a használat során a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok érvényesítése.

  48. Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: • 1. éghető anyag • 2. oxigén • 3. gyulladási hőmérséklet • 4. gyújtóforrás

  49. A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: • Az égés valamelyik feltételének megszüntetése!

  50. OLTÁSI MÓDOK: • Éghető anyag eltávolításán alapuló • Oxigén elvonáson alapuló • Hőmérséklet csökkentésén alapuló

More Related