Szociológia és szociológiatudomány

1. Szociológia és szociológiatudomány

2. Mi is a szociológia? A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány Más módon is lehet? Szépirodalom Szociográfia A mindennapi élet tapasztalataival (pl. a két világháború közötti magyar társadalom Móricz novelláival, Illyés: Puszták népe) Más módszerrel • ha megfogalmazódik valamilyen probléma, megpróbálunk elméleti magyarázatot adni, és a valóságból nyerhető információk alapján igazolódik vagy megcáfolódik az elméleti magyarázatunk. • Karl Popper (1976): sohasem tudjuk elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni, legfeljebb cáfolni…

3. Igazságkeresők és megtalálók… André Gide francia író „higgyünk azokban, akik az igazságot keresik, de kételkedjünk azokban, akik azt állítják, hogy megtalálták az igazságot” A szociológusok többsége szerint nem az a posztmodern jellemzi ezt a tudományt hogy „anythinggoes”, vagyis minden elmélet egyenértékű vagyis tudományos igazság nem is létezik, hanem igenis lehetséges,hogy kutatásaink közelebb visznek a valóság megismeréshez Tudományos paradigmaváltás (Kuhn, 1984) Idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázhatók meg a valósággal, ezért félredobjuk az eddigi megközelítést és új kérdéseket fogalmazunk meg, új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Tudományos forradalom -> nem használhatatlan az előttünk összegyűjtött tudományos ismeret -> újraértelmezzük új megvilágításba helyezzük A szociológia lényege: az elmélet összevetése a valósággal

4. Az ember, mint társadalmi lény Társadalmon kívül nem élhetünk – a társadalomban való együttélésnek vannak bizonyos szabályszerűségei – ezeket kutatja a szociológia A szociológia kérdései: milyenek a különböző társadalmak? hogyan működnek? hogyan változnak? Társadalom: szerkezet (struktúra) intézmények kultúra Szerkezet (struktúra): az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok (pl. alá- és fölérendeltség) Intézmények: a társadalom tagjainak többsége által végtett tevékenységek alapvető módja, mintája. Normák és értékek, amelyek az intézményesült viselkedést előírják. Kultúra: anyagi javak + normák és értékek.

5. Az egyén a társadalomban A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrábanelfoglalt helyzetük. 3 példa: Durkheim(1887): a társadalmat a bronzhoz hasonlította, nem az alkotórészek összege (réz és ón) Giddens (1995): a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlítja – a falak, az ajtók és ablakok meghatározzák a benne lakók tevékenységeit (de a lakók folyamatosan átépítik) Egy elkeseredett római szerint: „A római szenátorok jó emberek, de a szenátus rossz bestia” – a társadalmi csoportok tevékenysége nem egyszerűen az egymástól elszigetelt egyének szándéka szerinti tevékenységek összege. Beágyazottság a társadalomban: pl. egy öngyilkosságnál nem elég az elkövető lelki sajátosságait, egyéni élettörténetét vizsgálni, hanem az egész társadalom jellemzőit, hol helyezkedett el a társadalmi szerkezetben, milyen intézményi lehetőségek állnak rendelkezésre problémái megoldására, mi a társadalmi környezet értékítélete a tettéről, stb.

6. Volt, van, lesza társadalomtudományok történeti alakulása Először a filozófia – a társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiség kezdeteivel a XVII. század közepén a demográfia Demográfia: a népesség számának és összetételének alakulására ható folyamatok vizsgálata (John Graunt a pestist vizsgálta) A XVII. század második fele: John Locke politikatudományi munkái – jogi gondolkodás, a lassan erősödő polgárság törekvései Egy évszázaddal később: Adam Smith, közgazdaságtan 1790 Homo oeconomicus – az egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet – a „láthatatlan kéz” – a piac „A nemzetek gazdasága” 1776

7. A szociológia előfutárai Társadalomkritikus gondolkodás, a valóság feltárása. Claude Henri Saint – Simon (1760-1825) az első szociológus az ipari társadalom elmélete – társadalomkritikus gondolkodás, a valóság feltárása Auguste Comte – ő adott nevet a szociológiának (1798-ban született Franciaországban -1857-ben halt meg) Az igazságos társadalmat kereste,így jutott el a meritokratikus, érdemeken alapuló társadalom elméletig. Alexisde Tocqueville (1805-1859) – Az amerikai demokrácia. Miért marad liberális a demokrácia az USA-ban? Marx (1818-1883) Durkheim (1858 Épinál-1917 Párizs)1902-ben a párizsi Sorbonne szociológia tanszékének vezetője lesz…

8. A nagy elődök és a szociálpszichológia Max Weber (1864-1920) – hatalom és uralom problematika, valamint a bürokrácia, a bürokratikus szervezet kérdései A hatalom külső kényszer, az uralom pedig legitim: tradicionális karizmatikus racionális A szociálpszichológia születése Az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A XIX-XX. század fordulóján született a pszichológiából. Le Bon (1841-1931): tömeglélektan Társadalomnéprajz (USA – kulturális antropológia, Anglia – szociális antropológia, EU és közép EU- néprajz) A gyarmatokon élő népek gondolkodásának és viselkedésének megértése az alap.

9. A szociológia tárgya, módszerei, szemlélete Tárgya: A társadalom egészét vizsgálja, a társadalmi élet valamennyi jelenségét kutatja. Miben különbözik más társadalomtudományoktól? - közgazdaságtudomány: gazdasági jelenségek - demográfia: népesedési folyamatok - politikatudomány: politika - szociálpszichológia: az egyén és csoporthatás összefüggése rokon tudományok: társadalomnéprajz történettudomány Módszere - empirikus adatgyűjtés (kérdőív, interjú, statisztika) - az adatok elemzése

10. A szociológia tárgya, módszerei, szemlélete (folyt.) Szemlélete: az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye jövedelem lakásviszonyok gyermekek száma várható élettartam deviancia (alkoholista lesz-e vagy börtönbe kerül) Nem determinisztikus, hanem sztochasztikus, vagyis valószínűségi jellegű pl. 1980-ban egy 40 éves férfi orvos 12% esély, hogy 60. születésnapja előtt meghal elektroműszerész: 16% egy bányász: 26% mezőgazdasági dolgozó: 27%

11. A társadalomtudományok emberképe Klasszikus közgazdaságtan: homo oeconomicus, adott ráfordítással maximális hasznon Szociológia: homo sociologicus (Dahrendorf 1958), az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. E mögött értékek állnak – a társadalom kultúrájának alapvető – alkotóelemei. Politikatudomány: homo politicus, a hatalom megszerzése és megtartása, a közösség életének befolyásolására.

12. Mire jó a szociológia? Segítségével jobban megértjük a társadalmat, amiben élünk. Jobban tudunk védekezni a manipulációval, demagógiával, félrevezető nézetekkel szemben és jobban tudunk segíteni embertársainknak. Nem jós! (1991. Láttuk-e, hogy jön? konferencia) Robert K.Merton (1980) amerikai szociológus A szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható, ezért csak középszintű elméleteketfogalmaz meg. Egy jól körülhatárolható és definiálható jelenség (pl. Mertonnál a deviancia) előfordulását értelmezheti egy adott társadalomban, egy adott korszakban.

13. A szociológus szerepei A szociológus szerepei RaymonAron francia szociológus szerint 1.az uralkodó tanácsadója 2.a nép orvosa 3.a tudomány főpapja • a kormányzatnak szakértő tanácsokat ad • a szegények, elnyomottak, kizsákmányoltak problémáit kutató, őket a problémáik megoldásában segítő szociológus • egyetemeken, kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozó szociológus Ferge Zsuzsa

14. Szociológia és politika A folyamatok feltárásának következményei vannak (Hitler és Sztálin tiltotta) Prófétaság helyett tudományos szakszerűség. A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia, nem befolyásolhatják a kormány, a pártok, különböző társadalmi csoportok – ha ugyanis befolyásolják a tudományos munkát, akkor ideológiáról van szó. Az ideológia olyan világkép, ami az emberek egy részének érdekeit szolgálja.

15. Kövekeztetések • A szociológusnak tisztában kell lennie azzal,hogy minden társadalomtudós munkásságát befolyásolja saját társadalmi helyzete. Ez határozza meg,hogy: • Mit vizsgál,milyen problémát? • Hogyan fogalmazza meg a kérdéseit? • Milyen módszerekkel gyűjti és elemzi az adatokat? • Milyen következtetéseket von le?

16. Mire törekedjen a szociológus? Arra kell törekednie, hogy kutatásait minél kevésbé befolyásolják saját értékei, minél inkább az objektív igazság, a valóság feltárását szolgálja. A társadalmi valóság tárgyilagos szociológiai feltárása elősegíti a társadalmi viszonyok javulását. A szociológia a társadalom tevékenységeit kutató tudomány, amely a tudományos megismerés kritériumai szerint a valósággal való összevetés útján végzi kutatásait. A XIX. század közepén láthatóvá vált,hogy az iparosodás és a kapitalizálódás súlyos társadalmi problémákat okoz, a szociológia ma is a társadalmi problémákra összpontosít.

17. Köszönöm a figyelmüket!