Szeg szilvia
Download
1 / 23

Szeg? Szilvia - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

Szegő Szilvia. Életpálya jövedelmek és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor finanszírozása.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szeg? Szilvia' - xaviera-holder


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Szeg szilvia

Szegő Szilvia

Életpálya jövedelmek

és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor

finanszírozása


Szeg szilvia

Az alacsony foglalkoztatottság és az öregedés hatása a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságáraAugusztinovics Mária: a legnagyobb kihívás a munkaerőpiac, avagy mi fenyegeti a nyugdíjrendszereket című írása alapján

Tétel:

  • A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát elsősorban az alacsony foglalkoztatottság és nem az öregedés fenyegeti, különösen a jelen magyarországi népesedési szerkezet miatt


Szeg szilvia

1990-2012 között kivételesen alacsony függőségi ráta Magyarországona népesség kivételesen fiatal korösszetételű (a kedvezőtlen korabeli termékenység ellenére)

Y fiatalkori 0-15 / 16-61

O időskori 62+ / 16-61

T teljes Y + O


Szeg szilvia

Magas demográfiai függőségi ráta a XX. század elején, majd hullámzóan csökken, és a 2010 után bekövetkező emelkedéssel is„csak” a XX. Sz elejét fogja megközelíteni

  • A demográfiai teljes függőségi ráta a következő: a 19-62 évesek száma osztva a 0-18 évesek és a 63 évnél idősebbek számával

  • a xx. században ez napjainkig – hullámzóan - de tendenciájában csökkent

  • Az 1990-es évek elején még 100 munkaképes korúnak közel 90 embert kellett eltartania

  • Ez 1940 körül 70 körülire csökkent, majd valamelyest emelkedett újra.

  • 2050-re megközelíti az 1990-es évek elejei szintet


A xx sz zadban gyerekek helyett id seket tartunk el
A XX. században gyerekek helyett időseket tartunk el majd hullámzóan csökken, és a 2010 után bekövetkező emelkedéssel is

Közben a függőségi ráta szerkezete gyökeresen megváltozik:

  • Az 1990-es évek elején 1 eltartott idősre mintegy 9 eltartott gyerek jutott

  • 2050-re várhatóan 1 eltartott idősre megközelítőleg 1 eltartott gyerek jut majd


Mik zben j a teljes f gg s gi r ta az 1 foglalkoztatottra jut nyugd jasok sz ma gyorsan n
Miközben jó a teljes függőségi ráta, az 1 foglalkoztatottra jutó nyugdíjasok száma gyorsan nő

O időskori demográfiai ráta

R1 nyugdíjasok / aktív keresők

R2 nyugdíjasok / foglalkoztatottak


Szeg szilvia

Miközben a demográfiai ráta alig nőtt (1 munkaképeskorúra negyed nyugdíjas jut), a rendszerfüggőségi ráta közel duplájára nőtt (1 foglalkoztatottra fél nyugdíjas jut)

  • 1980 1990 2001

    1 Népesség 16-61 efő 6586 6341 6522

    2 Foglalkoztatott efő 5458 4880 3859

    3 Aktívitási ráta (2/1)% 82.9 77.0 59.2

    4 Népesség 62+ efő 1654 1721 1853

    5 Nyugdíjas1 efő 1342 1704 1866

    6 Nyugd.ráta (5/4)% 81.1 99.0 100.7

    7 Demog.ráta (4/1)% 25.1 27.1 28.4

    8 Rendszerfüggős.(5/2)% 24.6 34.9 48.4

    1 saját jogú öregségi + özvegyi (rokkant


Egy dolog azonban nagyon is sszef gg az reged ssel a j rul k
„Egy dolog azonban nagyon is összefügg az öregedéssel: a járulék.”

  • Egy szerencsés átlagférfi pályája :

    • kereső nyugdíjas az

    • szakasz szakasz özvegy

  • 

    Évek száma 40 15 5

    Pont/év 1 0.6 0.12

    Összes pont 40 9 0.6

  • Összes aktiv 40 össz ny 9.6

  • Nyugdíj járulék:

    9.6 / 40 = 24 százalék

  • Plusz 1 év élet: 40 16 5

  • Összes pont 40 9.6 0.6

  • Nyugdíjjárulék:

    10.2 / 40 = 25.5 százalék

  • vagy: 60 helyett 56 % relatív nyugdíj


  • A j rul k m rt ke nagym rt kben f gg a v rhat lettartamt l illetve a nyugd jas vek sz m t l
    A járulék mértéke nagymértékben függ a várható élettartamtól, illetve a nyugdíjas évek számától

    • Tehát egyetlen év élettartam hosszabbodás

    • 1,5 százalékponttal megnöveli a járulékot, vagyis azt, amit a keresőkori jövedelemből meg kell takarítani, vagy,

    • ha a járulékot változatlannak akarjuk tartani, akkor

    • a nyugdíj az átlagos keresetnek már

      nem 60, csak 56%-a lesz.


    Megoldja e a nyugd jrendszer probl m j t hogy 65 vre emelj k a nyugd jkorhat rt
    Megoldja-e a nyugdíjrendszer problémáját, hogy 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt?

    • Augusztinovics: „Azt állítom tehát, hogy emelkednie kell a nyugdíjjáruléknak, és nem azért, mert sokan vannak/lesznek az öregek (most még nincsenek is sokan),

    • hanem azért, mert azok, akik jelenleg keresők, tovább fognak élni. A saját életükre hosszabb nyugdíjas szakasz jut majd,

    • hacsak nem emelkedik a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal, amely gazdasági okok miatt is teljesen valószínűtlen.”

      (Mit old meg tehát az, hogy jelenleg gyorsított ütemben 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt? – az előadó kérdése)


    Mennyivel lesz kevesebb a n k nyugd ja ha csak biztos t si alapon sz molunk
    Mennyivel lesz kevesebb a nők nyugdíja, ha csak biztosítási alapon számolunk?

    • A következő táblázat a nők és férfiak nyugdíjpont szerzését mutatja be a munkában töltött évek számától és keresetük alapján fizetett járulékaiktól függően

    • Forrás: Augusztinovics M. (2003): Generációs átrendeződés a munkaerő-piacon és a járulékfizetés (nem lett publikálva).Augusztinovics (2003, 26. o.).


    Szeg szilvia

    • Férfiak Nők biztosítási alapon számolunk?

    • SzÉv N A ß P r N A ß P r

    • 1945 1,839,361,37153,9454,725,436,620,91433,4753,8

    • 19460,838,091,38852,8453,218,837,150,87432,4754

    • Össz133,7411,23350,5757,9160,235,110,94233,0653,9

    • Jelmagyarázat:

      Szév: születési év

      N: 1996 – 2002 között nyugdíjba vonultak száma, születési évenként és összesen, ezer fő

    • A: szolgálati évek átlagos száma

    • ß: relatív kereseti szint pályaátlaga

    • P: az elért nyugdíjpontok átlagos száma

    • r: átlagos életkor nyugdíjba vonuláskor


    Szeg szilvia
    A korábbi nyugdíjrendszer a nők irányában túlzottan kiegyenlít, az új nyugdíjrendszer a női életpályát bünteti

    • A korábbi tábla a férfiak és a nők nyugdíj jogosultságainak különbségeit mutatja be

    • Következtetés: Kiegyenlítő rendszerek nélkül a nők nyugdíja - a szerzett nyugdíj jogosultság alapján (alacsonyabb bér, kevesebb szolgálati idő) – a férfiakénak csupán kétharmada lenne (33.06/50.57)

    • Az új nyugdíjrendszer megszünteti a kiegyenlítő rendszereket (Javaslat, ennek megvitatása)


    A nyugd jrendszer vegyes rendszer biztos t si s szolidarit si elemek egy ttese
    A nyugdíjrendszer vegyes rendszer: biztosítási és szolidaritási elemek együttese

    • A jelenlegi rendszerben meggyengült a biztosítási elem több ok miatt:

    • A nyugdíjrendszer egyik célja az időskori szegénység kivédése:

      • alacsony átlagos nyugdíj mellett ez jelentős újraelosztást követel meg a magasabb nyugdíjasoktól az alacsonyabb nyugdíjasok felé – a biztosítási alapon kapható nyugdíj létminimum alatti lenne viszonylag nagy

      • A női életpálya – gyermekvállalás, családi terhek - alapján kapható nyugdíjakra ez hatványozottan igaz, kiigazítás egy végbe a női nyugdíjasok javára

      • Más ok: a nyugdíjrendszert összekuszálta a választási célokból módosítgatott nyugdíjrendszer

      • A nyugdíjreform okozta veszteségek az állami nyugdíjrendszerben tovább növelte a nyugdíjrendszer működésének kiszámíthatatlanságát

  • A nyugdíjrendszer másik célja az érdekeltség fenntartása a részvevők részére: a nyugdíj a várományosok részére kiszámítható és méltányos legyen: magasabb járulékfizetéshez arányosan több nyugdíj tartozzék


  • Szeg szilvia
    És a gyermekkor, illetve munkába állásig eltelt tanulmányi, tapasztalatszerzési, munkakeresési kor finanszírozása?

    • Az életpálya elejének finanszírozására még nem alakult ki olyan biztosítási típusú rendszer, mint a nyugdíjrendszerben

    • A nyugdíjrendszer is kevert (szolidaritási, biztosítási típusú elemek keveredése)


    Szeg szilvia

    A bruttó bér (szuper bruttó) kb. 25 százaléka 40 éves munkaviszony után finanszíroz 15 év nyugdíjas kort. Akkor mekkora rész finanszírozza a gyermekkort a munkába állásig??

    Tétel:

    • ha lenne gyermekjárulék, akkor annak magasabbnak kellene lennie, mint a nyugdíjjárulék, mivel az életpályának a gyermekkor drágább, mint az időskor.

    • Lásd erről Augusztinovics Mária életpálya modelljét

    • Baranyai István számításait a gyermekek költségeiről

    • A „the cost of children” kiterjedt nemzetközi irodalmát

    • Tárki számításait a gyermekekre fordított családi és állami kiadásokról (pénzbeli, természetbeni munka költségeket együttesen számítva).


    Szeg szilvia

    A gyermekkorunk finanszírozására a nyugdíjjáruléknál is többet kell fizetnünk aktív korunkban (ez jelenleg láthatatlan csatornákon történik)

    A modell fő számai az újraelosztásra:

    • Gesztáció életpálya pénze +19.5 % a GNP%-ában

    • Az idős korúak életpálya pénze +10.6 %

    • A produktív kor életpálya finanszírozásra újraelosztott pénze – 11.5 %

    • Ha tehát a gyermekek finanszírozására – az időskorhoz hasonlóan járulékot kellene fizetni, akkor annak mintegy 1.7-szer (19.5/10.6) nagyobbnak kellene lennie a nyugdíjjáruléknál

      A következő dia Augusztinovics Mária modelljét mutatja be, a generációk közötti újraelosztást részletezve


    P lyaj vedelem s p lyaj rul k
    Pályajövedelem és pályajárulék is többet kell fizetnünk aktív korunkban

    • Pályajövedelem - egy generáció életpálya produktuma, illetve az azt finanszírozó jövedelem, mely a generáció teljes életpályájának fenntartásához szükséges (az a pályajövedelem, amely a gyermekkort és az időskort is finanszírozza).

    • Pályajárulék: a jövedelem alapján fizetett olyan járulék, mely adott foglalkoztatás mellett a nyugdíjas éveket és a gyermekkort is finanszírozza szokásos módon

      • A nyugdíjas években a foglalkoztatottak jövedelmének kb 60 százaléka a nyugdíj szokásos mértéke

      • A gyermekkor finanszírozására nem alakult ki pálya járulék, a gyermekeket mintegy kétharmadban a család, egyharmadban az állam a befizetett adókból finanszírozza

    • Pályajárulék ha megvalósulna – olyan járulék lenne, amely a teljes életpályára és nem csak a nyugdíjas évekre számítódna, amely tehát a nyugdíjas kort és a gesztációs kort is finanszírozná.

    • Nevezzük a gesztációt finanszírozni képes járulékot gesztációs járuléknak.


    P lyaj vedelem s a geszt ci s j rul k 14 megbecs l se
    Pályajövedelem és a gesztációs járulék (14%) megbecsülése:

    Miért?

    • Valós nyugdíjas pályajárulék, amely finanszírozni képes 40 év munkaviszony mellett 15 év nyugdíját (a kortársak jövedelmének 60 százalékával számítva a nyugdíj nagyságát):

      24 %- (lásd Augusztinovics Mária modelljét), a pályajövedelem százalékában

    • Elképzelt gesztációs járulék (a nyugdíjjárulék 1.7-szerese (lásd korábbi okfejtésünket: ami azt mutatja, hogy a 2. körben jelentős mértékben nagyobb újraelosztás történik a fiatalok javára, mint az idősek javára)

      42 % (a 20 év gyermeki és ifjú évre)

      3. Mivel a fiatalok fogyasztásának egyharmadát finanszírozza az állam, a 41 százalék egyharmadát kellene gesztációs járulékként befizetni, ami

      42/3=14%

      4. Ha tehát a gesztációs korra is bevezetnénk a járulékot, a nyugdíj és gesztációs járulék együtt mintegy

      40 % lenne (24+14)


    Szeg szilvia

    Életpálya finanszírozás és nem szociális támogatás a nyugdíj és a gyermek (gesztációs) ellátás – tegye azt család, vagy együtt élő generációk, és/vagy az állam

    A gesztációs kor finanszírozásában a biztosítási típusú rendszerek (még?) nem épültek ki. Helyette úgynevezett családtámogatási, illetve gyermekekkel kapcsolatos kedvezmények alakultak ki.

    (Az önsegélyező típusú korakapitalizmusbeli rendszerekben a segélyezés a munkavállalón túl kiterjedt gyermekeire is. A gyermeket a reprodukció feltételének tekintették és nem egyéni allűrnek, „egyéni szociális problémának”.)

    Az életpálya modell filozófiája: a gyermeklét az életpálya része, az nem egyéni „baleseti kockázat. Az ugyanis bizonyos, hogy az ember életpálya modellje hosszabb improduktív szakaszokkal kezdődik és végződik.


    Az letp lya finansz roz s int zm nyei a k lcs n ss gi elvt l a gondoskodj magadr l elvig
    Az életpálya finanszírozás intézményei – a kölcsönösségi elvtől a gondoskodj magadról elvig

    • A család: az életpálya finanszírozás az emberi létmóddal összefüggő intézménye: a család, a szülő gyermek kapcsolat többgenerációs kölcsönösségi elven működő modellje (ezt a modellt a jól működő nyugdíj biztosítási rendszer sem nélkülözi mindmáig)

    • A baráti és egyéb szívességi kapcsolatok

    • Civil önsegélyező egyesületek: a nagycsalád szétbomlásával már a XV. Században terjedő és máig is létező önsegélyező egyletek, egyesületek.

    • A munkahely: fizeti a munkavállaló társadalom-, és/vagy magánbiztosítását, munkahelyi szociális intézményeket tart fenn

    • A családbarát munkáltató-munkavállalói kapcsolatok

    • Állami társadalombiztosítás

    • Magán biztosító intézmények


    Vit ra bocs tott t ma
    Vitára bocsátott téma kölcsönösségi elvtől a gondoskodj magadról elvig

    • Milyen kapcsolatot tart jónak az életpálya finanszírozásban a szolidaritási és a biztosítási elemek között:

    • 1. Ne keveredjenek a szolidaritási és biztosítási elemek, a rendszer ne legyen vegyes

      • Augusztinovics megoldási javaslata erre: legyen állampolgári jogon járó alapnyugdíj (ha pl. valaki nem mutat fel 20 év munkaviszonyt, ne maradjon ellátatlanul, mint ez a hamarosan érvénybe kerülő rendszerben lesz)

      • Simonovics András javaslata: a szolidaritásra nem az állami alapnyugdíj, hanem a rászorultsági elven működő segély rendszer a jó megoldás

        2. Szegő Szilvia: Az emberi létmód alapvetően kölcsönösségi viszonyokra épít, és az életpályának alapvető társadalmi intézménye a család. Ezért az életpálya finanszírozás csakis mint a szolidaritási és biztosítási rendszer keveréke létezhet (lásd pl. a nők nyugdíját a férfiakéhoz képest egy szolidaritást nélkülöző rendszerben: ma még a férfiak nem szülnek, de ez is talán megoldható lesz?)