SZAKNYELVI

1. KOMMUNIKÁCIÓ SZAKNYELVI Balázs Béla – Bátri Blanka –Kozmér Bianka

2. B e v e z e t é s • Korunk legfontosabb pedagógiai feladata az interaktivitáson, dialóguson alapuló önálló, rendszeres tanulás módjának megtanítása, az adekvát tanulási környezet létrehozása, ezen belül a nyelvismeret fejlesztése. • Megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül ugyanis csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikáci-óvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége. • A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. •  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van. • A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás)háttérbe kerülnek.

3. A szaknyelv sajátosságai • A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza • A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek. • Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek. Részhalmazok

4. A beszélt nyelv szerkezete A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik. Struktúra Pragmatika Használat A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: • Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). • Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). • Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). • Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). • A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. • A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri. • A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy-egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. • Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá-nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak. • Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. • A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. Közvetítő eszköz Nyelvtan Szemantika Fonetika Fonológia Morfológia Szintaxis Szókincs Diskurzus Forrás: Crystal, David, 1997. A dictionary of linguistics and phonetics. 4th edition. Cambridge, MA: Blackwell.

5. ELVÁRÁSOK A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg: • inkább a kommunikatív kompetenciát mérje, mint a kódismereti kompetenciát; • legyen inkább integratív, mint analitikus; • legyen inkább autentikus, mint idealizált; • legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő; • a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint diszkrétpont-jellegű; • inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet mérje; • inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje; • inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított ismerethalmazt mérjen; • a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és természetesnek érezze. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek grammatikai szigorlatát).

6. A LEXINFO vizsgarendszer főbb jellemzői • kétnyelvűvizsgarendszer (alkotó módon épít a vizsgázók anyanyelvére); • három fokozatú (alap-, közép- és felsőfok); • szintező(a jelentkezési lapon megjelölt szintnek megfelelően mér, nem teszi lehetővé a teljesítmény szerinti fel- vagy lefelé történő automatikus átminősítést); • választhatóanírásbeli és/vagy szóbelirészvizsgából áll. • szakmai (informatikai) nyelvvizsga-rendszer;

7. A NYELVVIZSGA SZERKEZETE • A vizsgák négy alapkészséget mérnek: • az olvasott szöveg megértésének készségét • a szövegalkotási készséget • a beszédkészséget • a hallott szöveg utáni értést. • A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat.

8. Az informatikai szakszókincs tartalma • Társasági beszélgetési helyzetek • Telefonálás • Utazás • Instrukciók, kézikönyvek • Céglátogatás, vendégek fogadása • Beszélgetés saját munkáról • E-mail, fax • Kapcsolat a felhasználóval • Installálás, karbantartás • Hibaelhárítás, elemzés

9. A szaknyelv tanítása során kifejlesztendő készségek • Szövegértés (olvasás és hallás után) • Általános szakmai kommunikáció • Szakmai témakör írásos kifejtése • Fordítás • Szakszókincs • A nyelvtani fogalmak helyes alkalmazása • Önképzés, önálló felkészülés

10. Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken1. ALAPFOK • Szakszöveg olvasása és értése • Írásbeli és szóbeli információ végrehajtása • Általános szakmai témákról való beszélgetés • Egyszerű szöveg írása (pl.: e-mail, fax) • Hétköznapi témákról folyó beszélgetés • Szakzsargon

11. Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken2. KÖZÉPFOK • Véleménykifejtés egy konkrét, vizsgázót érdeklő témában • Bonyolult szakmai szöveg értése, ill. fordítása magyarra • Egy szakmai téma nyelvileg helyes kifejtése írásban • Hallás utáni szövegértés

12. Az informatikai szaknyelv a különböző vizsgaszinteken3. FELSŐFOK • Szakszöveg fordítása angolra • Felszólalás, véleménykifejtés konferencián, szakmai fórumon • Konkrét tudományos probléma megvitatása • Szakcikk összefoglalása, véleménykifejtés írásban

13. Szövegértés Szöveg előállítása Fordítás Tömörítés Szakszókincs Nyelvhelyesség Általános szókincs Általános kommunikáció Előadási készség Szövegolvasás és értés Képleírás Szakmai kommunikáció Fordítás, lényegkiemelés Hallás utáni szövegértés A LEXINFO nyelvvizsga szerkezete írásbeli szóbeli

14. REZÜMÉ „piacorientált” unikális LEXINFO innovatív autentikus