Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Képzőhely ellenőrök vizsgafelkészítője 2014 A képzőhely ellenőrzést meghatározó szabályozási rendszer

2. Gyakorlati képzőhelyek minősítése, felügyelete Végzi: a kamara által kijelölt kamarai szakértő és az iskola által kijelölt szaktanár Bevezető ellenőrzés: • Időpontja: a gyakorlati képzés megkezdése előtt! • Célja: meggyőződni a képzés feltételeinek rendelkezésre állásáról Évközi ellenőrzés • Időpontja: tetszőleges • Célja: a jogszabályi feltételek betartásának ellenőrzése

3. Szakképzés problémái • Képzés feltételeinek hiányosságai • Központi szabályozás és finanszírozás változásai • Eltérő munkaadói igények • Tanulási és motivációs problémák • Módszertani problémák • Szakképzés megreformálása változások

4. Szakképzési alapelv: a gazdaság igényeinek érvényesítése CÉL: foglalkoztathatóság javítása Duális képzés erősítése 2013 szeptemberétől a képző intézmények már csak az új típusú OKJ szerinti duális képzést indíthatják. Előnyei: Gazdálkodó részére Tanuló részére - Ösztönző, átalánydíjas - valós munkahelyi gyakorlat elszámolás - elhelyezkedés kedvezőbb - Csökkent adminisztráció - havi pénzbeli juttatás - Nincs előfinanszírozás - TB rendszerbe kerülés - Utánpótlás nevelés . . .

5. Gazdasági kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben 2011. évi CLXXXVII. Szk tv. 28. § Szintvizsga 43-55. § Tanulószerződés 56-57. § Együttműködési megállapodás 58. § Gyakorlati képzés ellenőrzése 75-76. § • SZVK gondozása • VB javaslattétel • Mesterszakmák, mestervizsgák • Pályaorientáció • Szakmai versenyek WorldSkills, EuroSkills 81.-82.-83.§ MFKB - Szakmaszerkezeti döntés

6. 1. A képzőhely ellenőrzést meghatározó szabályozási rendszer • 2011. évi CLXXXVIII. tv. a szakképzésről • 2012. évi 21 tv (187. tv) módosítása   • 2011. évi CXC. tv a nemzeti köznevelésről • 2004. évi CXL tv közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól • 2012. évi I. tv munka törvénykönyvéről • 133/2011 . Évi Korm. Rend. OKJ-ról • 150/2012 (VII. 6.) Korm. Rendelet az ÚJ OKJ-ról • 14/2013 (IV. 05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről • 2011. évi CLV. Tv a SZh-ról és képzés fejlesztésnek támogatásáról • MKIK Szakképzési Önkormányzati Szabályzata

7. 2 /Tanév rendje 2014/15 • Első tanítási nap: 2014. szeptember 1. • Őszi szünet: 2014. október 28-tól október 31-ig A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2014. november 3. (hétfő). • Téli szünet: 2014. december 22-tól (19) 2014. január 2-ig (5) Az első félév vége: 2014. január 16. • Tavaszi szünet: 2014. április 02-től (1) április 07-ig (8) • Utolsó tanítási nap az 12. évfolyamon: 2014. április 30. • Utolsó tanítási nap: 2014. június 15. • A tényleges tanítási napok száma: 181 nap • A tanítás nélküli munkanapok száma: 5 nap 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet

8. Tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

9. Kulcskompetenciák - NAT 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematika kompetencia 4. Természettudományos és technikai kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Szociális és állampolgári 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 9. A hatékony, önálló tanulás

10. 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben a szakképzési kerettantervek 343 db! • 1. Szakiskolai szakképesítések 74 db • 2. Szakközépiskolai szakképesítések 125 db • 3. Szakképesítés-ráépülések (szakiskolai, szakközépiskolai) 79 db • 4. Az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítésekről 7 db • 5. Az egyes, iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések rész-szakképesítéseiről 7 db • + szakirányok (51!) Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (három évfolyamos): 1260 + 1260 + 1120 + 300 = 3940 óra szakmai óraszám (66%): 2608 óra

11. 2 /TANULÓK JOGA ÉS KÖTELESSÉGEI – tankötelezettség!3 / Tanárok, gyakorlati oktatók Kötelességei • Személyiségfejlesztés (értelmi, érzelmi, erkölcsi) • erkölcsi fejlődés elősegítése • családi élet értékeire nevelés • szülő rendszeres tájékoztatása • gyermek testi-lelki egészségének megóvása • gyermekek –szülők - munkatársak emberi méltóságának megőrzése • ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítése • tanulók sokoldalú értékelése a pedagógiai program alapján • továbbképzéseken való részvétel- minősítés • adminisztratív feladatok teljesítése • éves munkaterv szerinti iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen • hivatásához méltó magatartás- hivatali titok megőrzése • együttműködjön munkatársaival, más int. a tanulók érdekében

12. A kerettantervek felépítése • bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat; • a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban); • egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit. A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet.

13. 8/2006. (III. 23.) OM rendeleta szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről • Szakképzésre iskolai rendszerű szakképzés esetén szakmai programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. • Eszköz- és felszerelési jegyzéket SZVK tartalmazza • Szakmai képzés nyilvános meghirdetése • Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési szerződést köt. • Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. • Tanműhely lehet: iskolai, vállalati

14. 2., A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai: • 2. § (1)… az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog Aki az adott évben a 21. betölti nem kezdhet tanévet, de befejezheti képzést.Másodszakmára TSZ NEM köthető! • 4.§ (10) a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, … • (33) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is,

15. 2., A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai • 5. § (1) c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza 9. évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a 11., középiskolában a 12. évfolyam végén fejeződik be . • 26. § (1) A nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik - nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít (10 % !) • A kerettanterv szakmai tartalma kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi!

16. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó előírásai • 30. § a tanítási év rendje, pihenőnapok, szünetek • a tanítási év utolsó napját követően 60 – szakképző iskolában legalább 30– összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. • 45.-46. § a tanulók kötelességei és jogai= személyiségi; SNI – különleges bánásmód; kollégiumi ellátás; anyagi helyzetétől függő támogatás; • 50.-53. § a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése • 54. § a tanuló kötelességének teljesítése (jegyek!) • 58.-59. § a tanuló jutalmazása = díjak, fegyelmi (nevelőtestület hozza, szülőt értesíteni kell) és kártérítési felelőssége (1/2 min. bér – 5 havi min.bér) / TSZ – szk tv!

17. 2. tétel50.-53. § a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése • A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Középiskolában központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. • Megszűnik a tanulói jogviszony • az átvétel napján, • bizonyítvány kiállításának napján • első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján • a tankötelezettség megszűnése után – ha írásban bejelenti, hogy kimarad • a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, • fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján

18. 3. tétel- 2011. évi CLXXXVIII. tv. a szakképzésről • Képzőhelyen 31. § (1) „…gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, bűntetlen…! • 36. § (1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. • Szintvizsga • A szakképzési kerettanterv: 90 % elméleti és gyakorlati képzés óraszámait/arányát • 21. §A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. • 23.§ Szakiskola

19. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei • a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. • 9.évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet tanműhelyében kell megszervezni • 26. § Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. • A tanuló a szakmai programban meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. • TSZ - érdekvédelem és a munkavédelem (Munka törvénykönyve) • Tanuló egészségügyi alkalmassági, továbbá pályaalkalmassági követelményeknek megfelel!

20. A TANULÓ GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA • Munkavédelmi oktatás • Komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítés • A gyakorlati képzést szervező köteles a felkészítéshez és a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. ( új duális képzés!) • Tanulószerződés a képzés teljes időtartamára köthető • A gyakorlati képzési idő a napi 7 órát / 8 órát nem haladhatja meg. Képzés 6- 22 óra között! • A gyakorlati képzés ideje: 4,5 órát meghaladó képzés után min. 30 perc szünetet kell biztosítani.

21. TSZ szakképzési tv szerint! • 1. szakma megszerzése esetén nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető, • aki egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, • Kamara nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezet vagy 2013.01.01-től egyéb szerv, szervezet köthet, • Máj. 15 kötési szándék, aug. 15-ig kötés! • TSZ 10 napos ellenjegyzése és nyilvántartásba vétele! • Juttatások min.bér 15 %-nak * 0,7 – 1,3 a gyakorlat 20-80 % arányának megfelelően – bankszámlára! + - (bukás 50 %) • A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. → Juttatás 50 % • EM, ha képzési idő 40 %-nál kevesebb, összefüggő szakmai gyakorlatra, tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére , költségvetési szervnél!

22. Kártérítés • kártérítési felelősségére TSZ esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény kártérítési felelősségi szabályait kell alkalmazni. • gondatlanságból okozott kár értékének 50 %-át köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke ≤a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. • a gyakorlati képzés szervezője felelősségbiztosítást köteles kötni.

23. OKJ tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket Az új OKJ változásai: • Az új OKJ 485 szakképesítést különböztet meg. A 2003. évi OKJ-ban még 823 szakképesítés szerepelt. • OKJ szerkezete - 7 számjegyű: 2 szint -3 tanulmányi terület – 2 sorszám - szakképesítés megnevezése a szakmák számának csökkenése miatt ezek is sokszor eltérnek az előző OKJ-ben használtaktól • szakmacsoport (21) - ágazati besorolás (37) • képzési idő (óraszám) • képzés munkarendje : N – E –L – S – Tanf.k – Távokt. • felelős miniszter Szakképesítés – részszakképesítés - Ráépülés

24. 150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelet OKJ - rőlFSZ képzés kikerült az OKJ-bólSzakképesítés azonosító száma 7 számjegyű Kötelező képzési időt írják elő • Szakképesítések számának csökkentése

25. 1-2. számjegy a szakképesítés szintje

27. 7. § SZVK (szakmai program // képzési program) • Ált. információ a szakképzésről OKJ – FEOR szám • Bemeneti követelmények + eü/pályaalkalmassági követelmény • A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás • Az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, szintvizsga! • Szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma • Nem tartalmazza a modul tartalmakat Korm. Rend. • Komplexvizsga, nincs felmentés a modul alól! 2-3 nap! • Komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei pl. nyelvvizsga • Leghangsúlyosabb a vizsgakövetelmény rész! • Eszköz- és felszerelési jegyzék, • Teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,

28. 4/Ellenőrzés: hatósági – törvényességi - szakmai • TSZ és EM gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését a gazdasági kamara végzi • 1 kamarai és 1 iskolai szakértő bevonásával • Eredménye=Határozat: Megfelelés // Nem felelt meg // Eltiltás • Új = Végzés: Ellenőrzés elrendelése; Hiánypótlásra felszólítás; Ismételt hiánypótlásra felszólítás • Kiterjed: • személyi és tárgyi feltételekre • Munka- és balesetvédelem • szakképzési kerettanterv szerint folyik-e a képzés • TSZ és EM tartalmára • Jogszabályi kötelezettségek (juttatások) biztosítására • Szakoktató • Szakképzési dokumentumok vezetése

29. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Önkormányzati Szabályzata • A Szt. 60. § (1) bek.: „A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – a gazdasági kamara ellenőrzi...” • Ket. 12. §: közigazgatási hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a hatóság • az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, • adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, • hatósági nyilvántartást vezet vagy • hatósági ellenőrzést végez. • Továbbá: tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez vagy nyilvántartásból töröl

30. Közigazgatási hatósági eljárás Eljárás megindítása • Hivatalból • Kérelemre Kizárás célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása (ha a tárgyilagos megítélés nem várható el.) Értesítés az eljárás megindításáróla Kh-t (8 nap)! • Hivatalból indult eljárásban: az erre való utalás. • Kérelemre indult eljárásban: kérelmező ügyfél neve. Az egyes eljárási cselekmények dokumentálására: Jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés Eredmény= határozat ; végzés; Eljárási bírság (Ket. 61. §)

31. „Bevezető ellenőrzés” (Szt. 45. §) • Kérelemre történhet: nyilvántartásba vétel céljából • Előkészítés: szakértők felkérése; időpont egyeztetése • „Ellenőrzés elrendelése” (Ket. szerint: helyszíni szemle): VÉGZÉS • Ellenőrzés (ún. helyszíni szemle): JEGYZŐKÖNYV felvétele (helyszínen átadandó vagy 10 napon belül meg kell küldeni) • Ha hiánypótlás szükséges: VÉGZÉS (Jegyzőkönyv felvételétől számított 8 napon belül (Ket.) meg kell hozni. • Végzésben: határidő: 15 nap (Kamarai Szabályzat szerint). (A Szabályzat 2 alkalommal történő hiánypótlást említ, a Ket. nem ismer ilyet, az Szt. sem szabályoz így.)

32. „Bevezető ellenőrzés” (Szt. 45. §) folyt. • Döntések: • 1. MEGFELELT = a gyakorlati képzés folytatására jogosult:HATÁROZAT • (Szabályzat szerint ISZIIR-ben rögzíti) • - Szt. 45. § (5) bek.: ellene fellebbezésnek van helye, amelyet az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kell címezni, de az I. fokon eljáró kamarához kell benyújtani. A kamara 10 napon belül továbbítja az eljárás összes iratával és szakmai véleményével. • 2. HIÁNYPÓTLÁST NEM TELJESÍTI = nincs kellő információ a nyilvántartásba vételhez: VÉGZÉS az eljárás megszüntetéséről • 3. NEM FELELT MEG: HATÁROZAT (a kérelmet elutasítja)

33. „Köztes ellenőrzés” (Szt. 60. § (1) bek.) (nyilvántartásban szereplő képzőhellyel kapcsolatos ell.) • Hivatalból induló eljárás (alapja: tanuló, kk. tanuló esetén szülő (gyám), szakképző iskola • Előkészítés: szakértők felkérése • Ellenőrzés elrendelése: VÉGZÉS (szakképző iskola részvételével) Ha az eljárás eredményességét veszélyezteti, úgy a képzőhely részére a végzés nem kerül expediálásra, de a szakképző iskola részére a jelenléte biztosítása miatt igen. A képzőhelyet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.) • Ellenőrzés: JEGYZŐKÖNYV felvétele (helyszínen átadandó vagy 10 napon belül meg kell küldeni) Szakképző iskola észrevételt tehet. • VÉGZÉS /Szt. 61. § (1) bek./ (jogszabálysértés azonnali megszüntetésére + a feltételek 15 napon belüli pótlására kötelez.)

34. Nyilvántartásban nem szereplő „képzőhely” vizsgálata (Szt. 62. § (1) bek.) • Hivatalból induló eljárás (alapja: tudomásszerzés) • Előkészítés: bizonyítékok beszerzése • Értesítés az eljárás megindításáról (Ket. 29. §) • Figyelmeztetés: VÉGZÉS(szüntesse meg az gyakorlati képzést vagy kezdeményezze a nyilvántartásba történő felvételt) • Gondoskodni a tanuló jsz. szerinti gyakorlati képzéséről + szakképző iskolát tájékoztatja. • Ha szükséges, helyszíni szemle: JEGYZŐKÖNYV felvétele (helyszínen átadandó vagy 10 napon belül meg kell küldeni)

35. Nyilvántartásban nem szereplő ”képzőhely” vizsgálata folyt. (Szt. 62. § (1) bek.) • Gyakorlati képzést felfüggeszt + Bírságot szab ki: HATÁROZAT-JSZ. • 3 évre eltilt: HATÁROZAT: • Szt. 62. § (2) bek. a): figyelmeztetés ellenére tovább folytatja • Szt. 62. § (2) bek. b): korábbi eltiltó határozat ellenére tovább folytatja • Ha az eljárás jogsértést nem tárt fel: VÉGZÉS az eljárás megszüntetéséről /Ket. 31. § j)/

36. Konfliktus:összecsapás, összeütközés, nézeteltérés-harc Konfliktusok fajtái: • Érdekkonfliktus (forrása: pénz, hatalom..) • Értékek konfliktusa (Ideológiák, nézetek ellentéte) • Álkonfliktus (Két erő között – ideológiai meggondolásból – viszályt szít egy harmadik erő.) • Régi – új harca • Nézeteltérés – összecsapás - végső összecsapás

37. Konfliktus megoldási módok: • Önérvényesítés – az erősebb győz, hatalomorientált eljárás • Együttműködés, alkalmazkodás Önfeláldozás is állhat mögötte, de az önbizalom hiánya, esetleg közömbösség és passzivitás is jelen lehet • Elkerülő magatartás • Kompromisszum feltételezi az együttműködést és a kölcsönös bizalmat • PROBLÉMAMAEGOLDÓ Amely egyszerre önérvényesítés és együttműködés A legoptimálisabb formája a konfliktuskezelésnek

38. Erőszakmentes kommunikáció és a tevékenységei! • Marshall Rosenberg pszichiáter által kifejlesztett módszer – (EMK) • Célja: hogy az emberek közötti kommunikáció nagyobb együttérzéssel és kevesebb félreértéssel valósuljon meg • Fókusza: az empátia -másikra való együttérző odafigyelés az őszinte önkifejezés, amely a másik felet az együttérző odafigyelésre indítja

39. Az EMK alapelemei: Elmondjuk mi játszódik le bennünk, anélkül, hogy az adott szituációban a másikat kritizálnánk Kérésünket úgy fogalmazzuk meg, hogy az ne tűnjön elvárásnak a másik szemében Az empátia, megértés jelentősége: a másikra való őszinte odafigyelés és a másik kérésének elfogadása anélkül, hogy azt elvárásnak tekintenénk

40. Az erőszakmentes kommunikáció 4 tevékenysége: • Megfigyelés – az adott szituációban objektív/ tényszerű • Érzés – szubjektív, minden ember valós érzése egyformán tiszteletre méltó. Nincs helyes vagy helytelen érzés. • Szükséglet: Biztonsági szükségletek – kielégítetlen biztonságigény szorongást kelt bennünk, fizikai-testi-lelki biztonságra vágyunk! • Kérés – az EMK-ban a kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható legyen

41. Az életidegen (együttérzést gátló) kommunikáció fajtái • amikor bizonyos nyelvi fordulatok és kommunikációs módok hozzájárulnak az önmagunk és mások felé irányuló erőszakos magatartásunk kialakításához. Fajtái: 1., Kritika- morális ítélet: azt feltételezi, hogy akinek eltér a viselkedése a mi értékrendünkétől az rossz ember. 2., A felelősség letagadása során elfedjük, hogy felelősek vagyunk gondolatainkért, érzéseinkért és tetteinkért. Ellenőrző munkánkban ennek a kommunikációs elemnek nincs helye! 3.,Követelés 4., Jutalmazás és büntetés

42. Milyen képességek megléte szükséges az erőszakmentes konfliktuskezeléshez? Stabil személyiség: önbizalom Pozitív énkép, önismeret, önbecsülés Döntésképesség, hit, bizalom, elismerés Tolerancia, a „másság” elfogadása: Előítélet nélküli empátia Együttműködés Eredményes kommunikáció Kompromisszum készség: Kreativitás, igény a közös megoldásra

43. Konfliktuskezelés módszere –Thomas Gordon • Passzív hallgatás • Hatásos megerősítő reagálások, amit a szakemberek „empátiás dörmögéseknek” hívnak. Ilyen pl. aha, ó, értem… • Esetenként szükség van bátorító megjegyzésekre is, mint pl. : „Érdekel, amit mondasz.”…, ezeket hívjuk ajtónyitógatóknak. • Aktív hallgatás: elősegíti a probléma „kibeszélését” és a diáknak hagyja meg a megoldás felelősségét, erősíti a tanár-diák együttműködést.

44. Kiváló képzőhely kamarai kitüntetés A minőségi követelményeknek megfelelő, az oktató-nevelő munkát kiemelkedő eredményességgel végző gyakorlati képzőhelyek elismerése. (JNSZM KH száma: 490) • Laboncz Ipari és Kereskedelmi Kft (Karcag); • Nagykun-Hús Kft (Kunhegyes); • Lospiti Kft (Szolnok); • Tiszaföldvári COOP Zrt. (Tiszaföldvár).

45. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Sonyák Bélánésonyakk@jnszmkik.huwww.jnszmkik.hu