sz v s rideg viselked s t r smechanika n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 40

Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika - PowerPoint PPT Presentation


  • 99 Views
  • Uploaded on

Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika. Ridegtörési esetek. Hidak pl. 1923 Kína vasúti híd 1938 Németország új autópálya híd 1930-40 Belgium hegesztett híd 50 db 25 mm széles 2 m hosszú repedés 1951 Kanada 4 db 50 m-es nyílás a folyóba szakadt. Ridegtörési esetek. Tartályok

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika' - wednesday


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
ridegt r si esetek
Ridegtörési esetek

Hidak

  • pl. 1923 Kína vasúti híd
  • 1938 Németország új autópálya híd
  • 1930-40 Belgium hegesztett híd 50 db 25 mm széles 2 m hosszú repedés
  • 1951 Kanada 4 db 50 m-es nyílás a folyóba szakadt
ridegt r si esetek1
Ridegtörési esetek

Tartályok

  • 1919 Boston melaszos tartály
  • 1944 USA -162 C°-os földgáz tartály
  • 1944 New York 20 m átmérőjű H2 tartály 20 darabra
  • 1950 Répcelak
ridegt r si esetek2
Ridegtörési esetek

Hajók

  • 1946-ig 4694 hajóból minden 5.
  • Liberty 1100 darabból 400 sérült, 16 db kettétört
a katasztr f kban k z s volt
A katasztrófákban közös volt

- a nagyméretű szerkezetek (tárolt energia)

- előzetes alakváltozás nélkül törtek,

- a terhelés jóval a megengedett terhelés alatti

- a repedés nagysebességgel terjedt,

- a katasztrófák minden esetben „hidegben”

következtek be,

- az anyagok a hagyományos vizsgálatok

(ReH, Rm, A, Z, HB) szerint megfeleltek.

konkl zi
Konklúzió

- nagy méretű,

- hidegben üzemelő,

- dinamikusan igénybevett szerkezetek

esetében a hagyományos méretezés nem nyújt elegendő biztonságot

sz v s rideg viselked s
Szívós - Ridegviselkedés

Különbség: - képlékeny alakváltozás

- energia

charpy vizsg lat1
Charpy vizsgálat

A próbatest 10x10x55 mm méretű és 2 mm mély V (vagy U alakú) bemetszéssel

charpy vizsg lat2
Charpy vizsgálat

A kísérlet során a próbatest eltöréséhez szükséges energia az ütőmunka

K = Gr(ho - h1) J

llapothat roz k
Állapothatározók
  • Hőmérséklet- környezeti, hűtés, melegítés
  • Alakváltozási sebesség- ütőgép geometria, tömeg
  • Feszültségállapot- bemetszés alakja
h m rs klet hat sa tmeneti h m rs klet
Hőmérséklet hatása,átmeneti hőmérséklet

93, 50, 25, 0, -196 C°

93, 50, 25, 0, -196 C°

alakv ltoz si sebess g hat sa
Alakváltozási sebesség hatása

Az igénybevételi sebesség növelése a rideg viselkedést segíti elő,

(alakváltozási mechanizmus

diszlokációk mozgása – időt igényel!)

a fesz lts g llapot hat sa
A feszültségállapot hatása

Annál szívósabb a viselkedés, minél inkább

  • a három tengelyű nyomás a mérvadó.

Annál ridegebb a viselkedés, minél inkább

  • a három tengelyű húzás az uralkodó.

A rideg törést segítik elő a bemetszések és a belső anyaghibák is.

t r smechanika
Törésmechanika

A törésmechnika alapgondolata:

a szerkezeti elemek

mindig tartalmaznak hibákat,

és azt vizsgálja, hogy

milyen feltételek esetén kezdenek

el ezek a hibák instabil módon

terjedni.

k rd s
Kérdés:

- adott feszültségi állapotban mekkora az a

hibaméret, mely nem kezd el terjedni instabil

módon,

- adott hiba, milyen feszültségi állapotban kezd el

instabilan terjedni.

fesz lts g koncentr ci
Feszültség koncentráció

Az anyagban lévő belső hibák, repedések feszültségkon-centrátorként, működnek, a környezetében a feszültségeloszlás megváltozik.

fesz lts g koncentr ci1
Feszültség koncentráció

 feszültséggel terhelt lemez

2a hosszúságú, ellipszis alakú hiba középen

r lekerekítési hibával

ha az ellipszis repedéshez konvergál  << a

slide23
Kör alakú hiba:

Zárt repedés jellegű hiba, melynek hossza 2 mm, a repedésvég lekerekítési sugara: 1 m

hogyan viselkedik terhel s sor n egy reped st tartalmaz szerkezeti elem
Hogyan viselkedik terhelés során egy repedést tartalmazó szerkezeti elem?

Az 1. szakaszban az alakváltozás rugalmas, ez a lineárisan rugalmas törésmechanika szakasza (LRTM),a 2. szakaszban a repedés csúcsában kialakuló képlékeny alakváltozás kicsi, ez a kis képlékeny tartományú LRTM területe a 3. a képlékeny törésmechanika (KTM) területe. A 4. szakaszban az egész keresztmetszet képlékenyen alakváltozik.

t r smechanikai vizsg latok
Törésmechanikai vizsgálatok

A vizsgálatokkal olyan

méretezésre is alkalmas anyagjellemzők

(KIC és COD)

határozhatók meg, amelyek

a külső terhelés és a szerkezetben megengedhető hibaméret között

állítanak fel összefüggést.

fesz lts gintenzit si elm let irwin modell lrtm
Feszültségintenzitási elmélet (Irwin modell, LRTM)

A repedés tövében ébredő feszültségek:

fesz lts gintenz t si t nyez
A feszültségintenzitási tényező a repedés környezetében kialakuló feszültségek nagyságát jellemzi. Feszültségintenzítási tényező
slide28
Az instabil repedésterjedés megindulásához a feszültség-intenzitási tényező kritikus értéke tartozik:

Kc

Mértékegysége: MPa m1/2

Az instabil repedés terjedés feltétele:

K = Kc

KIc; KIIc; KIIIc

a k ic meghat roz sa
A KIcmeghatározása

A próbatestet a törési szívósság meghatározása előtt fárasztó vizsgálattal elő kell repeszteni. A terhelés során fel kell venni az erőt a bemetszett felületek egymáshoz képesti elmozdulásának függvényében.

a k ic meghat roz sa terhel s bemetszett fel letek k z tti elmozdul s g rb k
A KIc meghatározásaTerhelés - bemetszett felületek közötti elmozdulás görbék

A repedés instabil terjedését az jellemzi, hogy

a repedés kinyílása csökkenő, esetleg változatlan erő mellett is folytatódik.

alkalmaz s felt tele
Alkalmazás feltétele

a próbatestben, alkatrészben az alakváltozás túlnyomórészt rugalmas legyen

A legtöbb fém esetében ezek a feltételek csak nagy anyagvastagságoknál teljesülnek.

kis k pl keny tartom ny t r smechanika a k pl keny z na alakja
Kis képlékeny tartományú törésmechanikaA képlékeny zóna alakja

A legtöbb esetben

a repedéscsúcs előtt

kialakuló képlékeny

zóna mérete nem

hanyagolható el.

kritikus reped s kiny l s cod elm let
Kritikus repedés kinyílás, COD elmélet

szívósabb anyagok esetében:

a törési folyamatot a repedés csúcsában létrejövő kritikus képlékeny alakváltozás irányítja

c , amelnynél a repedés instabil terjedése megkezdődik

a c meghat roz sa msz 6855 4
A c meghatározásaMSZ 6855/4

A c értéke alapján előrepesztett 3 pontos hajlító, vagy CT próbatestek terhelése során felvett erő elmozdulás diagramok alapján határozható meg.