Partnerség és együttműködés Érdekcsoport-elemzés

1. Partnerség és együttműködésÉrdekcsoport-elemzés Kellermann Éva

2. Partnerhálózat, munkamegosztás • A partner: • döntéshozó/fenntartó • segítő együttműködő (érdekképviselet, társszervezet, stb.) • szakmába vágó szolgáltatási alvállalkozó (nem építési vagy beszállító!) • ??? • Kiválasztása problémafeltárás, érdekcsoport- és kockázatelemzések alapján (sokat változik!) • Szervezeti ábra készítése (eszköz organogram) • Feladatok, felelősségek, info áramlás, jelentéstételi rend pontos meghatározása

3. A jó együttműködés ismérvei 1. • Megfelelő jogi háttére épül • A pályázatot és a támogatási szerződést minden partner ismeri • Vezetőknek összefoglalók a feladatokról és a feltételekről! • Jól kidolgozott, konkrét konzorciumi megállapodás • Világos feladatok, felelősségek, pontos forrásmegosztás • Jól dokumentált • Ülésekről emlékeztetők, feladatok írásos kiosztása és számonkérése, konkrét és tömör beszámolók • Hozzáférhetőség biztosítása a partnerek számára • Strukturált, naprakész dokumentumtárolás • Célszerű közös, jelszóval védett internetes munkafelületek, fórumok, dokumentumtárak használata

4. A jó együttműködés ismérvei 2. • Az együttműködő partnerek motiváltságának kialakítása és fenntartása • Az egyes intézmények, résztvevők valódi érdekeit figyelembe vevő és azokat kielégítő tervezés • Források megfelelő elosztása (egyéni szinten is!) • Rendszeres tájékoztatás • A döntéshozatalban való részvétel biztosítása • Lehetőségekhez mérten: tanulmányutak, „social event”, előadások, publikációs lehetőségek biztosítása, stb. • Rendszeres visszajelzés a munkáról • Fontos a pozitívumok hangsúlyozása (időhiány és „magyar átok”)

5. A jó együttműködés ismérvei 3. • Rendszeres és folyamatos • Rendszeres együttműködési formákat tervezzünk • Vezetői és munkacsoportos találkozók, konzorciumi ülések • Rendszeres beszámolás és jelentéstétel • Konzorciumon belül: operatív szinten általában hetente, vezetőknek kéthetente, de mérföldköveknél mindenképp • KSZ felé: negyedéves jelentések • Folyamatosan biztosítjuk a kapcsolattartók elérhetőségét és a problémák kezelését • A kapcsolattartók kijelölése és rendelkezésre állása kulcsfontosságú • A dokumentált szabályok betartásával zajlik • Határidők, visszajelzések, minőségi és mennyiségi elvárások, stb.

6. Érdekcsoport-elemzés 1. • Érdekcsoport: hasonló érdekekkel bíró személyek olyan csoportja, amely • hatással van a projektre • és/vagy a projekt hatással van rá • Elsődleges érdekcsoport: • Célcsoportok és be nem vont potenciális célcsoportok • Másodlagos érdekcsoport: • a projekt megvalósításának többi közreműködője (döntéshozók és finanszírozók is) • Külső érdekcsoport: • a projektmegvalósításban részt nem vevő, de érintett érdekcsoportok

7. Érdekcsoport-elemzés 2. • Ki elemezze őket? • lehetőleg minél több érdekcsoportot vonjunk be • potenciális partnerek, célcsoport érdekképviseleti szervezetei, döntéshozók, fenntartók bevonására törekedjünk • Mi a célja az elemzésnek? • az érdekcsoportok azonosítása • érdekeik felmérése • a projekt rájuk gyakorolt várható hatásának előrejelzése • a projektre gyakorolt várható hatásuk előrejelzése • a negatív hatások kiküszöböléséhez szükséges lehetséges lépések megtervezése • a projekt megvalósíthatóságának vizsgálata, illetve rizikófaktorok és előfeltevések azonosítása

8. Érdekcsoport-elemzés 3. • Hogyan elemezzük őket? • Műhelymunka keretében • előkészíthetjük kérdőívezéssel és interjúzással (döntéshozó, fenntartó!) • Mikor elemezzük őket? • a projektötlet kitalálása után • a tervezés különböző fázisaiban • input a problémaelemzéshez, a rizikófaktorok és előfeltevések azonosításához, a tevékenységek megtervezéséhez, de ezek alapján frissíteni is kell • ha lehetséges, mellékeljük a pályázathoz és/vagy dolgozzuk fel a szükségletfelmérésnél szövegesen • rendszeresen tekintsük át és szükség esetén dolgozzuk át a jelentések/újratervezés időszakában. • használjuk a zárójelentéshez is