az llamh ztart s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az államháztartás PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az államháztartás

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 60

Az államháztartás - PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on

Az államháztartás. Az állam szerepe. Klasszikus kapitalizmus időszaka: az ország külső védelme a belső rend, a nyugalom védelme olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani. Az állam szerepe.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az államháztartás' - walt


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az llam szerepe
Az állam szerepe
  • Klasszikus kapitalizmus időszaka:
    • az ország külső védelme
    • a belső rend, a nyugalom védelme
    • olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani
az llam szerepe1
Az állam szerepe
  • XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése
  • okai:
    • társadalmi feszültségek tompítása
    • nyomor enyhítése
    • a termelés folytonosságának biztosítása
    • az infrastruktúra kiépítése
az llam szerepe2
Az állam szerepe
  • I. világháború:
    • hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése
  • 1929-33: sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe:
    • jövedelmek igazságosabb elosztása
    • állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése
az llam szerepe3
Az állam szerepe
  • II. világháború után:
    • keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása
    • az állam aktív szerepvállalása
    • intézményesített jóléti juttatások
  • Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?
javak j sz gfajt k csoportos t sa
Javak (jószágfajták) csoportosítása
  • 2 szempont:
    • a jószág fogyasztása egyénileg vagy közösen történik-e?
    • ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a jószág fogyasztásából vagy sem?
javak j sz gfajt k csoportos t sa1
Javak (jószágfajták) csoportosítása
  • Magánjavak
  • Közjavak
  • Díjfizető javak
  • Közös készletű javak
  • Közbenső javak
mag njavak
Magánjavak
  • a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók
  • a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik
  • pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás
k zjavak
Közjavak
  • a kizárás nem valósítható meg
  • a fogyasztás ugyanazon jószágra irányul sok embertől
  • pl. honvédelem, TV műsorszórás, bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság
d jfizet javak
Díjfizető javak
  • a kizárás megvalósítható
  • a fogyasztás közösen történik
  • pl. kábel- és műholdas TV, telefon, vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár
k z s k szlet javak
Közös készletű javak
  • a kizárás nem valósítható meg
  • a javak fogyasztása egyénileg történik
  • pl. levegő, tengeri hal, ásványok az óceánban, tavak és folyók
k zbens javak
Közbenső javak
  • fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el
  • pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás
az llam szerepe a j l ti llamok
Az állam szerepe – a jóléti államok
  • jelentős gazdasági fejlődés
  • az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása
    • beruházások ösztönzése
    • munkahelyteremtés
  • jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése:
    • társadalmi biztonságérzet
    • az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom
  • az állami szerepvállalás új prioritásai:
    • egészségügy
    • oktatás
    • közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése
az llam szerepe a j l ti llamok v ls ga
Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
  • XX. sz. utolsó harmada:
  • fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni
  • a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás:
  • Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani?
  • Milyen szerepet játszhat ebben az állam?
  • Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?
az llam szerepe a j l ti llamok v ls ga1
Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
  • válság:
    • az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek
    • az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom megrendült
    • az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött
    • csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz)
    • csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége
    • megnőtt a bürokratizmus
  • várható:
    • csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési, beruházási tevékenysége
    • a nem hatékonyan működő állami tulajdon privatizálása folytatódik
az llam szerepe a j l ti llamok v ls ga2
Az állam szerepe – a jóléti államok válsága
  • szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból!
  • közfeladat:
    • jogrend és szociális közbiztonság garantálása
    • piaci versenyfeltételek biztosítása
    • a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása
    • nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása
    • közösségi javak biztosítása
    • természeti környezet védelme
    • egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése
az llamh ztart s rendszere
Az államháztartás rendszere

A nemzetgazdaság szereplői:

  • háztartások
  • vállalatok
  • pénzügyi vállalatok
  • háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek
  • külföld
  • államháztartás
h ztart sok
Háztartások
  • általában végső fogyasztók
  • de a tagok saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek
  • a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek
  • el nem költött jövedelmüket megtakarítják
v llalatok p nz gyi v llalatok
Vállalatok, pénzügyi vállalatok
  • a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra
  • termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak
  • jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki
nonprofit szervezetek
Nonprofit szervezetek
  • célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása
  • jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják
  • jellemzően végső fogyasztók
k lf ld
Külföld
  • hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import)
  • a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak
  • adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is
az llamh ztart s1
Az államháztartás
  • végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez
  • jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően
  • általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt
a magyar llamh ztart si rendszer fel p t se
A magyar államháztartási rendszer felépítése

Az államháztartás alrendszerei:

  • központi kormányzat
  • az elkülönített állami pénzalapok
  • helyi önkormányzatok
  • társadalombiztosítás
  • az államháztartás működésének szabályozása: 1992. évi XXXVIII. Tv.
a k zponti korm nyzat
A központi kormányzat
  • a közfeladatok ellátásának központi szintje
  • a költségvetési politika céljainak kialakítása
  • meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét
  • meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat
  • kialakítja az államháztartás alrendszereit
  • kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét
  • támogatja az önkormányzatokat és az alapokat
  • szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást
  • ide tartoznak:
    • a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok)
    • a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)
t rsadalombiztos t s
Társadalombiztosítás
  • a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere
  • Mo: 1990-től önálló alap
  • feladatainak ellátása:
    • Országos Egészségügyi Pénztár
    • Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár
  • a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása
helyi nkorm nyz s
Helyi önkormányzás
  • képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében
  • az állami feladatok ellátása helyi szinten
  • helyi közösségekben az igazgatási feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói
  • költségvetésébe tartoznak:
    • helyi szervek
    • a helyi szervek által irányított intézmények
elk l n tett llami p nzalapok
Elkülönített állami pénzalapok
  • meghatározott társadalmi-gazdasági feladatokra létrehozott
  • parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre
  • létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét
  • gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése
elk l n tett llami p nzalapok1
Elkülönített állami pénzalapok
  • Munkaerő-piaci Alap
  • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
  • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap,
  • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap,
  • Nemzeti Kulturális Alap,
  • Szülőföld Alap 
a k zponti k lts gvet s strukt r ja
A központi költségvetés struktúrája

4 szerkezeti egység:

  • Költségvetési fejezet
  • Fejezetcím (alcím)
  • Előirányzat-csoport
  • Kiemelt előirányzat
k lts gvet si fejezet
Költségvetési fejezet
  • Valamely szervezethez kapcsolódik
  • Legfontosabb állami szervek
    • Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala
  • Összes minisztérium
  • Országos hatáskörű állami szerv
    • KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
  • Köztestület (pl. MTA)
alfejezetek
Alfejezetek
  • Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl.
    • Politikai pártok költségvetési támogatása
    • Országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítása
  • Év közben kiegészíthető
el ir nyzat csoportok
Előirányzat-csoportok
  • Előirányzat-csoportok:
    • Működési költségvetés
    • Felhalmozási költségvetés
    • Kölcsönök
    • Egyéb speciális célú előirányzat
k lts gvet si ciklus
Költségvetési ciklus
  • 4 fázis:
  • Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési évet megelőző évben
  • Döntési szakasz → normál esetben a költségvetési évet megelőző évben
  • Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama egybeesik a költségvetési évvel
  • Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza → a költségvetési évet követő esztendő
a k lts gvet s bev teleinek csoportos t sa
A költségvetés bevételeinek csoportosítása
  • Adójellegű bevételek
  • Nem adójellegű bevételek
  • Állami vagyonhoz kapcsolható bevételek
  • Adományok, segélyek és egyéb bevételek
ad jelleg bev telek
Adójellegű bevételek
  • Adók
  • Állami monopóliumok
  • Vámok
  • Társadalombiztosítási járulékok
nem ad jelleg bev telek
Nem adójellegű bevételek
  • Illetékek
  • Díjak
  • bírságok
llami vagyonnal kapcsolatos bev telek
Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
  • Privatizáció
  • Állami tulajdonú vállalatok profitja
adom nyok seg lyek egy b bev telek
Adományok, segélyek, egyéb bevételek
  • Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek
  • Állampolgári felajánlások
  • Vállalati felajánlások
ad rendszer
Adórendszer
  • Adó jellemzői:
    • fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció
  • Jogszabályi előíráson alapul
  • Egyszeri vagy folyamatos
  • Mértékének megállapítása egyoldalúan történik
  • Adórendszer: többféle adó egymás mellett alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék
az ad k csoportos t sa
Az adók csoportosítása
  • Közvetlen adók (egyenes, direkt)
  • Azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak
    • Pl. SZJA, nyereségadó
  • Közvetett adók (indirekt)
  • Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit
    • Pl. ÁFA, értéknövekedési adó
ad k csoportos t sa
Adók csoportosítása
  • Adó alanya szerint:
    • Lakossági adók
    • Vállalati adók
  • Az adóztatás jogosultsága szerint:
    • Központi adók
    • Helyi adók
a mai magyar ad rendszer
A mai magyar adórendszer
  • Központi adók, illetékek
    • Közvetlen (adóalany = adófizető)
    • Közvetett (adóalany ≠ adófizető)
    • Járulékok
    • Díjak
    • Hozzájárulások
    • Illetékek
  • Helyi adók
    • Építményadó
    • Telekadó
    • Kommunális adó
    • IFA
    • Iparűzési adó
k zponti ad k illet kek k zvetlen ad k
Központi adók, illetékek: Közvetlen adók
  • SZJA (17%, 32%)
  • Társasági adó (16% → 19%)
  • Különadó (4% → 0%)
  • Játékadó
  • EVA (25% → 30%)
  • Gépjárműadó (teljesítmény alapján)
k zponti ad k illet kek k zvetett ad
Központi adók, illetékek:Közvetett adó
  • ÁFA (25%, 18%)
  • Jövedéki adó
  • Regisztrációs adó
  • Energiaadó
k zponti ad k illet kek j rul kok
Központi adók, illetékek:Járulékok
  • Munkaadói járulék (1%)
  • Munkavállalói járulék
  • Nemzeti kulturális járulék
  • Társadalombiztosítási járulék
    • Foglalkoztatói
      • Nyugdíjbiztosítási (24%)
      • Egészségbiztosítási (1,5% + 0,5%)
    • Biztosítotti
      • Egészségbiztosítási (6%)
      • Nyugdíj (9,5%)
  • Vállalkozói járulék
  • Innovációs járulék
k zponti ad k illet kek d jak
Központi adók, illetékek:Díjak
  • Környezetvédelmi termékdíj
  • Környezetterhelési díj
k zponti ad k illet kek hozz j rul sok
Központi adók, illetékek:Hozzájárulások
  • Rehabilitációs hozzájárulás (964500 Ft / fő / év)
  • Egészségügyi hozzájárulás
    • Tételes (1950 FT / hó → 0 FT)
    • Százalékos (27%)
  • Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
  • Szakképzési hozzájárulás (MAX. 70% → 60%)
k zponti ad k illet kek illet kek
Központi adók, illetékek:Illetékek
  • Öröklési és ajándékozási illeték
  • Visszterhes vagyonátruházási illeték
  • Eljárási illeték
    • Közigazgatási
    • Bírósági
    • Polgári eljárási
  • Igazgatási, bírósági eljárás díja
helyi ad k
Helyi adók
  • Építményadó
  • Telekadó
  • Kommunális adó
  • IFA
  • Iparűzési adó
legfontosabb ad fajt k
Legfontosabb adófajták
  • Nyereségadó (társasági adó)
    • Állami vállalatok, rt, kft, szövetkezet
  • Jövedelemadó
    • Magánszemély 2009.
    • 0-1.700.000 Ft: 18%
    • 1.700.000 Ft-tól: 306.000 Ft (18+36%)
    • 2010. – szuperbruttósítás!
    • 0-5.000.000 Ft: 17%
    • 5.000.000 Ft felett: 32%
  • Vagyonadó
    • Lakossági vagy vállalati vagyon után
    • Tárgya: ingatlan (pl. föld, ház) vagy ingó vagyon (értékpapír, pénz)
legfontosabb ad fajt k1
Legfontosabb adófajták
  • Forgalmi adó
    • Termékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak forgalmi folyamatához kapcsolódik
    • Áralakító tényező: az adót a végső felhasználók képviseljék
  • Fogyasztási adó
    • Egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó speciális forgalmi adó
    • Cél: szelektív befolyásolás
      • Egészségre ártalmas
      • Luxus
      • Import magas költséggel jár