Download
1 / 20
E N D
Milyen szép is lenne ha mindenki megtehetné , hogy kisétál a kertbe és leszedi a salátának valót. A magyar vásárló nem azt tartja szem előtt ,hogy honnan jött az áru,vagy esetleg mit tartalmaz, hogy dolgozták fel itt az ÁR a mérvadó. Besétálunk egy hipermarketbe végig megyünk a zöldséges pultok mellett és mit látunk ?? Csak nézzük végig honnan származnak a zöldség-gyümölcs félék. Még a szezonális zöldségek nagy része se hazai , mert az drágább és nem is érné meg kitenni a pultra. Vegyszermentes gazdálkodással nem csak a természetet óvhatjuk meg a kemikáliáktól, hanem a permetezés és a növényvédelem útján a szervezetünkbe kerülő mérgek mennyiségét is nagyban csökkenthetjük.
A bio növényvédelmi módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk. • Vagy úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak egymásra, például riasztóak legyenek a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira. • Esetleg az ismert kártevők természetes ellenségét csábítjuk a kertünkbe. Honos növényekkel és természetes kerti elemekkel a szorgos segítők gyorsan segítségünkre sietnek. A természetes kertek fontos elemeit képezik a fák, bokrok, de a számos fűfélének, virágnak és rovarnak otthont adó virágos "rétek" is. A kertben kialakított vad sarok valóságos paradicsom a pillangók számára.
A biokert növényvédelme már a magok elvetése előtt megkezdődik. Néhány évvel ezelőtt próbáltuk ki először megelőző védekezésként a gyógynövényes magáztatást (csávázást). A gyógyteák hatására a növények nemcsak ellenállóbbak lesznek a betegségekre, de gyorsabban és nagyobb arányban is kelnek. A módszer annyira jól bevált, hogy ma már csak akkor vetünk bármilyen magot, ha előzőleg megfelelő ideig beáztattuk gyógynövényteába.
Ugyanúgy van ez, mint más élőlényeknél: ha jól működik a növény immunrendszere, akkor a kórokozók, kártevők nem lesznek képesek súlyos károkat okozni. Mindenkinek ajánlom: ha beteg zöldséget, gyümölcsfát, vagy más növényt lát, ne tegyen elhamarkodott lépést, és ne rohanjon azonnal a boltba permetszerért. Kár ágyúval lőni verébre, vagy akár levéltetűre. Például, ha azt tapasztaljuk, hogy egy fát ellepnek a levéltetvek, akkor hamarosan találunk majd rajta néhány katicabogarat. Egy népes levéltetű-kolóniában pedig nemsokára megjelennek a fürkészdarazsak lárvái is. Ha van türelmünk, és kivárjuk (nem pusztítjuk el a permetezéssel a tetvek természetes ellenségeit), akkor kis idő elteltével a ragadozó rovarok felfalják a levéltetvek nagy részét.
A hagyományos biológiai növényvédelem a növénykárosítók természetes ellenségeinek felhasználását jelenti. Bár nagyon közel áll hozzá, de nem azonos a biotermesztéssel, mert e védekezési módszer alkalmazásakor a természetes ellensé-geket kímélő szintetikus készítmények is a technológia részét képezhetik. • Elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a módszer hatékonysága nagyon sok tényezőtől függ. A termesztő berendezés és a palántanevelő legyen mentes mindennemű fertőzési forrástól. Palántanevelésnél ügyeljünk a higiéniára és a palánták rendszeres védelmére.
Ezt nem csak otthon a kiskertben hanem nagyüzemben is használják. • Nem rég a SZESZIKO Kft-nél tettünk egy kisebb látogatást. • 1992-ben alakult meg a kiváló természeti adottságokkal rendelkező Zselici Dombság déli részén szigetvári telephellyel. A 62 °C-os termálvíz, a 2093 napfényes óra/év szolgálja a termelés alapbázisát. • Az üvegházakban grodán támasztóközegben, hidrokultúrás rendszerben, számítógéppel vezérelve folyik az Európában is magasan elismert, korszerű termelés. Növényvédelmünk az EU-ban is élvonalba tartozó biológiai védelmen alapul, amikor is a növényeket a kártevők biológiai parazitáival, illetve ellenségeivel védjük, ezáltal megszüntettük a vegyszerek felhasználását.
Az üvegházak 1 hektárosak. Két üvegházban beoltott növények vannak (admiro,aruba), egyben pedig gyökérnemes fajta. • Az üvegházakban paradicsom hajtatás folyik talaj nélküli hidrokúltúrával. Egy éves hidrokúltúrával dolgoznak. • A technológia lényege, hogy a talajtól elszakítva nevelik a növényt tőzeggyapotban, táprendszer köttetődés mellett. • Minden biológiai növényvédelemnél az induló tisztaság, a higiénia a legfontosabb. • Onnan indul az egész rendszer, hogy mindent kiszednek, lemosnak, új fedőfóliát terítenek le az üvegházban, a paplanokat újra cserélik, mindent többszörösen átmosnak, részben hyppos vízzel. • A növényhez hozzáérő fém dolgokat, tartóvasakat, a növényház fémszerkezetét, kézzel vízbemártással sterilizáljuk.
Teljesen tiszta környezte kell ahhoz, hogy ne legyen gondunk az áttelelő, elbújó kórokozókkal, kártevőkkel szemben • Nagyon fontos, hogy nyomonkövessük, monitorozzuk a mindenkori fertőzési szinteket. • Az üvegházban 8-10 helyen sárga színű (levéltetű, üvegházi molytetű) monitorlapokat helyezünk ki. Ha kell, kéket (trpisz) is kihelyezünk. • Hetente ellenőrizzük ezeknek a mennyiségét. • Ehhez képest telepítjük be, ezek természetes ellenségeit. • Paradicsomon a tripsz látensen jelen van, de nem okoz problémát. Főleg a sárgát használják. Kicsi szabvány méretet a monitorozáshoz, a nagyobbakat pedig a gyérítéshez. • Ha nagyobb mennyiséget felfedezünk, ott lehet egy nagyobb mennyiségű gyérítés, de ez nem megoldás.
A monitor lap fogását hetente átlagolják és az alapján határozzák meg, hogy az adott kártevőnek az ellenségéből mennyit telepítsenek. • Az üvegházi molytetűnek a fürkészdarázs az ellensége. Heti rendszerességgel telepítik, m2-ként másfél darabot. Részben megelőzésképp is telepítik, ha nincs felfogás, mivel nem mindig sikerül úgy elhelyezni a monitorlapokat, hogy az felderítse az adott kis gócokat. Tehát mindent ez sem tud felderíteni. • Csak támpontot ad, ezért kell egy megelőző telepítés. • A másik hasznos élőszervezet amit bevetnek az üvegházi molytetű ellen az a Ragadozó poloska(macrolophuscaliginosus). • Délről származik emiatt melegigényes, télen nem olyan jól dolgozik. • Fő szezonja a tavasz és a nyár. Ilyenkor több a bejövő fénymennyiség és hozzájut a megfelelő táplálékhoz. • A takácsatkát, a bagolylepkék tojásait is megeszi. A levéltetűre is kihatással van és az aknázó legyek ellen is jó hatással mutatkozik.
Ahhoz, hogy tudjon szaporodni segíteni kell a kezdeti szaporodási képességeit. Táplálék kiegészítőt kapnak ami a lisztbogarak tojásait tartalmazza. Hektáronként kijelölnek 4-6 etetési pontot, néha még 8-at is, hetente egyszer feltöltik. • Talál magának fehérje dús táplálékot, ezeken a pontokon mindig van neki megfelelő mennyiségű táplálék. Újra tud szaporodni és innen tud áttelepülni az esetleges kártevők elpusztítására. • A poszméhek porozzák meg a növényt vegyszeres beavatkozás nélkül. • A méheknek köszönhető a 20%-os hozam és a 15-20%-os minőségnövekedés. • Megéri így dolgozni, hogy a paradicsom teljesen egészséges táplálékként funkcionáljon.
A mikroklimát úgy kell alakítani, hogy a növény és a hasznos élőszervezetek számára kedvező legyen. • Így feltudjuk venni a harcot a káros bogarakkal szemben. • Bank rendszerrel is szoktak védekezni a levéltetű ellen. Kis tálkába búzát nevelnek erre rátelepítik a búzalevéltetű fiatal egyedeit. • Ez után érkeznek a fürkészdarazsak. • A gabonatetű nem károsítja a paradicsomot, viszont táplálékául szolgál a betelepített fürkészeknek, amik a paradicsomra bekerülő káros levéltetveket elpusztítják. • Felderíti, megkeresi és levadássza a levéltetveket. • A levéltetveket ha akarnák se tudnák elpusztítani vegyszerrel, mert rejtett életet folytatnak, levélhónajban, különböző zugokban telepednek meg.
Mi még fel se fedezzük a fertőzöttséget, ők már megkeresik. Ha enni akarnak akkor dolgozniuk kell, hogy tudjon szaporodni. • Nagyon jól nyomon követhető a fürkészek munkája. Az adott foltokban az erre kijelölt személy megnézi a leveleket,megfordítja, ha a levélfonákon az üvegházi molytetű lárvabölcsőknek hány %-a parazitált. • Amelyik fekete abba fürkész van, ha fehér akkor lisztecske fog kikelni. Ennek az aránynak 70>30 akkor nincs szükség telepítésre ha kevesebb akkor még telepítenek. • A paradicsomnak gomba kártevői is vannak. Az üvegház zárt rendszer így tudják úgy változtatni a feltételeket, hogy a növény számára kedvező a kórokozó számára kedvezőtlen legyen. • A levél ne legyen 3 óránál többet vízfedettségben így nem lesz esélye a gombáknak. Ha nincs vízfedettség a lombon se pára se vízcsepp akkor a legtöbb gombával nincs probléma.
Ezt úgy tudják elérni, hogy a számítógép vezérli a fűtést és a szellőztetést. • A lisztharmat ellen egyetlenegy zöld szer van az elemi kénpor, amit a fűtőcsövekre kiszórva juttatnak a levegőbe. • Hektáronként 8 kg-ot szórnak a fűtőcsövekre két hetente. Ezzel meg lehet oldani a lisztharmat mentességet. • Amelyik kórokozó ellen nincs biológiai védekezés, azt kihordják úgy, hogy ne érintkezzen más növényekkel és a többi üvegházzal ezt a többi zöldhulladékkal együtt komposztálják. • A katicabopgarakat itt nem használják, mert kannibálok. Ha elpusztította a kártevőket akkor egymást is felzabálják. • Nem gazdaságos, eseti alkalmazása megoldható de a paradicsomnál nem is olyan nagy probléma a levéltetű.
Tripszek elleni védekezés • A hajtatott paprika legfőbb kártevői elleni védekezés alapja az áttelelés megakadályozása és tripszmentes palánta kiültetése. Ha néhány palántán tripsz szívásnyomokat találunk, úgy palánta-korban 5-7 naponta, és/vagy kiültetés után 1-2 alkalommal tripsz ellen védekeznünk kell. Nagyon fontos, hogy tájékozódjunk a felhasznált készítmény hasznos rovarokra előírt várakozási idejéről. • A tripszek ellen az Oriusssp. ragadozó poloska és az Amblyseiuscucumeris vagy Amblyseiusswirskii valamelyike és az Amblyseiusdegeneransragadozó atkák kombinációját alkalmazzuk. Ezek a parányi állatok, ha nincs tripsz, a paprika virágporán is képesek fennmaradni és szaporodni. Lényeges tehát, hogy a betelepítéskor már virágozzon az állomány
Levéltetvek elleni védekezés • Hagyományos kémiai növényvédelemnél a levéltetvek elleni védekezés nem okoz különösebb gondot, de a biológiai növényvédelemben kellő figyelem és felkészültség nélkül a levéltetű az egyik legsúlyosabb kártevővé válhat. Alapvetően arra kell felkészülni, hogy a levéltetvek előbb-utóbb megjelennek az állományban. • A hatékony biológiai védekezés csak megelőző jellegű lehet, ezért minél korábban el kell kezdeni. Alapja a levéltetvekkel fertőzött gabona (bank-növény) elhelyezése az állományban, majd erre levéltetű fürkészek rátelepítése, 1-2 héttel később. A fürkészek közül az Aphidiuscolemani(l az őszibarack levéltetű ellen, az Aphidiuserviés az Aphelinusabdominalispedig a burgonya levéltetvek ellen hatékony. (Betelepítésükkor ügyeljünk arra, hogy más-más levéltetűvel fertőzött banknövényt igényelnek.) Megelőzéshez 0,15-0,5 db/m2, erősebb fertőzés esetén 1-5 db/m2 fürkészttelepíthetünk.
A fürkészek a tojásaikat a levéltetvek testébe helyezik. A lárvák a levéltetvek testét belülről felfalják, így azok elpusztulnak, felpuffadnak és bronzszínűvé (az Aphelinus esetében feketévé) válnak. Ez annyira látványos, hogy a sikert folyamatosan nyomon tudjuk követni. • A hatékonyság fokozása érdekében a védekezési rendszert kiegészíthetjük ragadozó gubacsszúnyoggal (Aphidoletesaphidimyza, katicabogarakkal (Adaliabipunctataés zengőlegyekkel (Episyrphusbalteatusis. Ezek a fajok egyébként a külső környezetből önmaguktól is betelepedhetnek.
Bagolylepkék elleni védekezés • A bagolylepkék elleni biológiai védekezésre a Tirichogrammassp.petefémfürkész-nemzetség fajait használhatjuk. Nagyon fontos a lepkerajzás szexferomon-csapdás megfigyelése, s a rajzásmenettől függően 6-10 napos időközökkel helyezzük ki a fürkészeket tartalmazó kapszulákat. Dózis: 5-10 kapszula/1000 m2 (10000-30000 egyed/1000 m2) Szükség esetén használhatjuk a fent leírtak szerint a SpinTor vagy a Steward készítményt is.
Takácsatka és szélesatka elleni védekezés • A közönséges takácsatka először általában foltszerűen jelenik meg a termesztő létesítményben, s ha időben felfigyelünk rá, többnyire elég foltkezelést alkalmazni. Bevethető természetes ellenségei közül a ragadozó atkák a leghatékonyabbak. A Phytoseiuluspersimilisragadozó atka gyors fejlődésű, ezért a fertőzött foltra elég 5-10 db/m2 dózissal telepíteni. Azonban nehezen bírja a száraz meleg klímát, ezért ilyen körülmények esetén válasszuk inkább az Amblyseiuscalifornicus és a tripszeknél megismert Amblyseiusdegenerans fajt.
Lisztecske elleni védekezés • A liszteske elleni védekezéshez legáltalánosabban alkalmazott faj az Encarsiaformosamolytetűfürkész. A kártevő megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni a fürkészek betelepítését, 1-2 egyed/m2 dózisban. Ez hetente 3-4 alkalommal ismétlendő, amíg a parazitáltság el nem éri a 80%-os szintet. Erről könnyen meggyőződhetünk, hiszen a parazitált lárvabölcsők (pupáriumok) befeketednek. Nagyobb fertőzés megfékezésére egy-egy alkalommal nagyobb adag (5-10 egyed/m2) fürkészt is telepíthetünk. • A védekezést kiegészíthetjük az Eretmoceruseremicus fürkészdarázzsal és/vagy a Macrolopuscaliginosus ragadozó poloskával. Az Eretmocerus előnye, hogy az Encarsiánál nagyobb a tűrőképessége (hő, szermaradék), a poloska pedig a liszteskéken kívül fogyasztja az egyéb káros rovarokat is.
