Download
1 / 29
E N D
Ruházati és műszaki termékek tetemes hányadán a „Made inChina” felirat olvasható. (Még ha a termék japán, amerikai, európai vagy koreai világcég márkanevét viseli).„minden Kínában készül”. Minden jelentősebb TNC létrehozott leányvállalatot Kínában. Kína a „világ szerelőcsarnoka” vagy a „világ ipartelepe”.
Az ország gazdasága az elmúlt két évtizedben szédítő ütemben növekedett. A GDP az utóbbi évtizedben évente átlagosan 9,5%-kal emelkedett. Dinamikusan fejlődik a kínai export is.
Az exportnövekedés alapja a nagymértékű termelés.A világ textilipari termékeinek tetemes része már jó egy évtizede Kínából származik. Hasonló a helyzet az elektronikai cikkek terén is (szórakoztatóelektronika, háztartási gépgyártás).
Beszédes számok, tények.... • Kína 1992-ben még csak a 17. volt a világon a tudományra fordított összegek rangsorában, jelenleg a második. A laboratóriumok ma a legkorszerűbbekkel. • 2007-re Kínában is elkezdték a szuper-gyorsvonatok gyártását. Ezzel Kína lett a világon a 4. olyan ország, amely képes ilyen termékeket előállítani. Az első vonal Pekinget és Tiencsint köti össze, később Peking és Sanghaj között is kiépül egy újabb. Az e két utóbbi város közti 1300 km-es távolságot a jelenlegi 13 óra helyett 5 óra alatt lehet majd megtenni. • Kína folytatja űrprogramját. 2007-ben például útjára bocsátották az első kínai Hold körüli szondát. A tervek szerint 2012-ig 18 újabb rakétát indítanak majd, s 17 műholdat állítanak Föld körüli pályára.
1980-as évek - Kína gazdasági nagyhatalom is legyen(politikai döntés) • Tervgazdálkodás piacgazdasági elemekkel való „házasítása” volt. ( A demokratikus jogállamot és a többpártrendszert azonban nem kívánták bevezetni)Így egyfajta hibrid rendszert hoztak létre, a „piaci szocializmust”. Ebben a gazdaság nagyrészt a szabad piac elvei alapján működik, de a politikai rendszer az egypártrendszeren alapul – a kommunista párt vezetésével.
A folyamat • - A képzett és szorgalmas kínai munkaerő ára töredéke volt a fejlett országokéinak, ráadásul korlátlanul állt rendelkezésre. • - Alacsonyabbak voltak az adók, alig volt környezetvédelmi, munkabiztonsági szabályozás, nem kellett tartani a sztrájkoktól. • - Ezért szinte minden jelentős transznacionális vállalat (TNC) leányvállalatot hozott létre Kínában. • - Eleinte a könnyűipari ágazatok találtak itt telephelyet, elsősorban a hagyományokkal rendelkező játékgyártásban, textiliparban és a ruházat, sportruházat, cipőgyártás területén. • - Ezt követték a gépipari beruházások. Közülük is kiemelkedett az elektronika (chipek, számítástechnikai alkatrészek, szórakoztatóelektronikai berendezések). (Ez már képzettebb munkaerőt igényelt. A kínai állam ezért igen sok figyelmet fordított a humán erőforrás* fejlesztésére, különösen a felsőoktatásra.)
- Kezdetben részegység gyártás vagy alkatrészek összeszerelése történt. - A TNC-k beszállítói nem kínaiak voltak. Majd a kis- és közepes vállalkozások létrejöttével és ezek megerősödésével már igen.A hazai vállalkozások a modern technológiákat megismerve saját fejlesztésekbe kezdtek. - Napjainkban már a kínai vállalatok kezdenek TNC-kéntműködni. (Pl.: számítógépeket gyártó kínai Lenovo pl. megvásárolta az IBM személyi számítógépeket előállító üzletágát- Kína hatalmas fogyasztópiac.
PIAC!!! • Erősödik a kínai középosztály: az utóbbi húsz évben százmilliók emelkedtek ki a szegénységből (Az alapvető mezőgazdasági és ipari javakból Kína már többet fogyaszt, mint az USA.)Az ázsiai ország fogyasztja a legtöbb gabonát, húst, és használja fel a legtöbb kőszenet, acélt. Több tévét, hűtőgépet és mobiltelefont adnak el egy év alatt, mint az USA-ban. A számítógépek száma két év alatt a duplájára nőtt. (Az egy főre eső fogyasztásban az USA természetesen továbbra is az első a világon.)
A reform fontos eleme a feldolgozóipar fejlesztése volt. Egyes városokban és tartományokban hagyták a piacgazdaság elveit érvényesülni. Szabadon lehetett vállalkozásokat alapítani, kereskedni, magántulajdont szerezni, profitot termelni. Ezeket a térségeket különleges gazdasági övezeteknek nevezték. Az ún. „nyitott városokban” ezen felül kedvezményeket nyújtottak a csúcstechnológiát képviselő és kivitelre termelő vállalatok letelepedéséhez is.
Természeti erőforrások • Az erőforrások gyors ütemű feltárásaA készletek bőségesek • EnergiahordozókFeketeszén : A világ I. termelője„ Két lábon állás” – egyidejűleg alkalmaz ósdi és fejlett technológiát.- ÉK-Kína – Mandzsu medencevastag rétegek, külszíni termelés, japánok fejlesztettékKohókba, erőművekbe- É-Kína – Tajjüan tartományInnen látják el Pekinget és hajókkal a D-Kínai városokat isNagy hamutartalom, tüzelő- Kínai-alföld Ny.-i pereme, Belső-Mongólia, Ny-Kínaóriási feltárható készletek
Az ország éves kitermelése a 2002-es 1 milliárd tonnáról 2009-re 3 milliárd tonnára emelkedett, ebből fedezik Kína elsődleges energia ellátásának 70 százalékát is. A kisebb bányákban a halálozás aránya jóval magasabb, ezekből rengeteget be is zártak az elmúlt években.
Peking az elmúlt hónapban ismét megtapasztalt rossz minőségű levegő okozta helyzetre keres megoldást. A súlyos szmog okozója az autók káros anyag kibocsátása mellett a központi fűtési rendszerekben használt szén
A kínai szénkitermelés teszi ki immár a világ kitermelésének 47%-át. • A világ gyárává váló Kína gazdasági növekedése szinte kizárólag erre a forrásra épül • Gyorsan nő az ország által vásárolt földgáz és olaj mennyisége is.
Kőolaj • A kőolaj készletek feltárása folyamatosan zajlikNagy feldolgozó kapacitás, növekvő igényekExportál is • Földgáz önállóan a Szecsuáni-medencében A világ tíz legértékesebb cége 2007-ben.
◆Kőolaj- és földgáz-lelőhelyek：ÉNy-Kínában, ÉK-Kína, Sárga-folyó torkolata, • Délkelet-Kínai tenger kontinentális talapzatánál • 1998 év végéig 509 kőolaj- és 163 földgáz-mezőt találtak Kínában, az itt levő kőolaj-tartalék 19,85 milliárd tonnára, a földgáz-tartalék pedig 1950 milliárd köbméterre tehető, ami a 9., illetve 20. legnagyobb mennyiség a világon. • A szárazföldön felkutatott kőolaj-, illetve földgáztartalék 73,8, illetve 78,4 százalékát teszi ki a kínai összmennyiségnek. Így alakult ki 6 nagy kőolaj- és földgáz-mező övezet. • Folyamatosan emelik a kőolaj felhasználását is. Míg Kína az 1990-es évek közepén kőolajból önellátó volt, addig ma a világ második legnagyobb importőre. Ez függővé teszi az országot a kőolaj világpiaci árától és az ellátási útvonalak biztonságától.
Ásványkincsek • Elképesztő gazdagság, a kitermelés nagyon gyorsan nő(l. Bányászat fájl) • Fe: É-Kína (Mandzsúria), Jangce mente
Kohászat • Vaskohászat központjai:- ÉK-Kína (Mandzsúria) Ansan- Sanghaj – minőségi acélgyártás- Jangce mentén – Vuhan, Csungking (Vörös-medence) • Színesfémkohászat:- Sanghaj – kivitelnek is kp.-ja
Gépgyártás • Az autógyártássikerágazat. Kb. minden jelentős világmárkát képviselő autógyár létesített leányvállalatot (csak néhány éve lehet „magánautókat” üzemeltetni)Azautó Kínában egyelőre luxuscikknek számít. • Ennek ellenére 2006-ban a kínai eladások már 35%-os növekedést mutattak. 2007-ben már több mint 6 millió darabot gyártottak. • Megjelentek a kínai gyártók is. Ezek egyelőre többnyire külföldi licenceket használnak fel a modelljeikhez. Egyre több azonban a saját fejlesztés is, melyeket egyelőre sok minőségi kifogás ér. De lényegesen olcsóbbak a világmárkák autóinál.
Az elektronika fejlődött a legdinamikusabban • Részekre bonthatók a feladatokkönnyen telepíthető a részegységek gyártása és az összeszerelés a világ különböző pontjaira. Így a TNC-k beruházásainak nagy része ebbe az ágazatba áramlott. • Majdnem minden elektronikai vállalatnak van üzeme Kínában. Az ágazat központja Sanghaj és Peking . Ez utóbbi ad otthont a „kínai Szilícium-völgynek” is. • Kanton, Tiencsinsokoldalú gépipari kp-ok
Vegyipar • A szénmedencékben ill. a kőolaj kutak és behozatali kikötők területén • Nanking, Sanghaj – kőolajfinomítástól a gyógyszergyártásig
Az exportorientált ipari növekedés elsőként igazán a textiliparban indult meg. Ennek Kínában az ókor óta komoly hagyományai voltak. A selyem Kína ősi exportcikke. • A textilipar és a cipőipar sok betanítható munkaerőt igényel, ezért a külföldi működő tőke elsőként ezekbe az ágazatokba áramlott. • Szinte minden ruházattal foglalkozó multinacionális cég leányvállalatát megtaláljuk Kínában (a sportruházattal foglalkozó Adidastól a divatiparral foglalkozó Ralph Laurenig). Újabban a nagy áruházláncok megrendeléseit már kínai tulajdonú textil- és cipőüzemek elégítik ki, az áruházak „saját márkáit” előállítva. Napjainkban a világon minden második ruhadarab a Kínai Népköztársaságból származik.
CENTRUM ÉS PERIFÉRIA KÍNÁBAN • A gazdasági növekedés nagyon egyenlőtlenül ment végbe. A már korábban is meglévő területi különbségek az elmúlt húsz évben tovább fokozódtak.
