johannes itten a sz nek m v szete n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Johannes Itten – A színek művészete PowerPoint Presentation
Download Presentation
Johannes Itten – A színek művészete

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 30

Johannes Itten – A színek művészete - PowerPoint PPT Presentation


  • 1588 Views
  • Uploaded on

Johannes Itten – A színek művészete. Készítette: Fábián Edit. A színek művészetének japán kiadásának előszava:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Johannes Itten – A színek művészete' - viet


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
johannes itten a sz nek m v szete

Johannes Itten – A színek művészete

Készítette: Fábián Edit

slide2
A színek művészetének japán kiadásának előszava:

„Aki a színek mesterévé akar lenni, látnia és éreznie kell annak minden egyes színt, s át kell élnie valamennyi színnek valamennyi több színnel alkotott végtelenül sokféle kombinációját.”

slide3
„A színek hatásának legmélyebb és leglényegesebb titka még a szem számára is láthatatlan és csak a szívünkkel mérhetjük.”
a sz nek eszt tik j nak megk zel t si m djai
A színek esztétikájának megközelítési módjai
  • érzéki-optikai (impresszív)
  • pszichikai (expresszív)
  • intellektuális-szimbolikus (konstruktív
sz nek a fizik ban

Színek a fizikában

A szín egy agyban keletkezett érzet, az agy reakciója a fényre.

Sir Isaac Newton 1666-ban felfedezte, hogy a prizma a fehér fényt a színspektrum különböző színeire bontja.

SPEKTRUMSZÍNEK

KOMPLEMENTERSZÍNEK

slide6
Minden színnek más a hullámhossza, retinánk más és más reakciót ad különböző hullámhosszú fényekre.
  • Zöld – közvetlenül a retinán
  • Vörös – a retina mögött
  • Kék – a retina előtt
slide7
Amikor egy felületen piros és kék színt nézünk egy időben, a két szín egymás színérzetére hat, így a kéket kicsit távolabbinak a pirosat közelebbinek érzékeljük.
a sz nval s g s sz nhat s

A színvalóság és színhatás

Szín valóság: a szín fizikailag és kémiailag meghatározható és elemezhető pigmentjét jelenti: a festékanyagot.

Színhatás: a szín fizikai-kémiai valóságával ellentétes pszichofizikai valóság: színérzékelés

A színvalóság és színhatás csupán harmonikus hangzatokban azonosak egymással. Minden más esetben a szín valósága szimultán módon új hatást hoz létre.

a sz nek harm ni ja
A színek harmóniája
  • Színharmónia: két vagy több szín közös hatását ítéli meg.
  • A színharmónia fogalmára objektív törvényszerűségként kell tekintenünk.
  • Két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékük szürke vagy fehér.
  • A csoportosított színek, melyek keveréke nem szürke - expresszív vagy diszharmonikus jellegűek.
slide11

12 osztatú színkör

A konstruktív színelmélet   megismerésekor kialakítjuk a tizenkét osztású színkört az első rendbeli vagy alapszínekből: sárgából, vörösből és kékből.

A színek rendjét ábrázoló színkör, a színek pigmentáris keveredésére épül.

A körben az egymással szemben elhelyezkedő színeknek komplementereknek kell lenniük, keveréküknek pedig szürkének.

slide12

A harmonikus színkompozíciók a következők lehetnek:

Kettős hangzatok: az átmérővel összeköthető,

egymással szemben lévő (komplementer színek)

Hármas hangzatok: a 12 osztatú színkörben egyenlő

oldalú vagy egyenlő szárú háromszöget alkotnak

Négyes hangzatok: a 12 osztatú színkörből

kiválasztunk két-két olyan komplementert, amelyeknek

összekötő egyenesei merőlegesek egymásra. Vagy

olyan trapéz, ahol két szín egymás mellett áll, kettő

pedig komplementerüktől balra és jobbra.

Hatos hangzatok: szabályos hatszögek színkörben vagy színgömbben

a h t sz nkontraszt
A hét színkontraszt
  • Kontrasztról akkor beszélünk, ha két összehasonlítandó színhatás között szembeszökő különbségek, vagy intervallumok állapíthatók meg.
  • Ha megvizsgáljuk a színek hatásának jellegzetes módjait megállapítható, hogy hét kontraszthatás különböztethető meg:

1. magábanvaló-szín kontraszt2. fény-árnyék kontraszt3. hideg-meleg kontraszt4. komplementer kontraszt5. szimultán kontraszt6. minőségi kontraszt7. mennyiségi kontraszt

1 mag banval sz n kontraszt
1. magábanvaló-szín kontraszt
  • Előállításához legalább három egymástól elütő színre van szükség.
  • Hatása mindig tarka, harsogó, erőteljes és határozott.
  • A legnagyobb kifejezőerejű magábanvaló- szín kontraszt a sárga, vörös, kék színek kontrasztja.
slide15
A magábanvaló-szín kontraszt hatásának ereje egyre csökken, ahogyan a választott színek távolodnak a három első rendbeli színtől.

Piet Mondrian Kompozíció

2 f ny rny k kontraszt

2. fény-árnyék kontraszt

A fény és árnyék kifejezésének legerőteljesebb eszköze a fehér és fekete szín.

A fekete és fehér minden tekintetben ellentétes hatásúak, e kettő között terül el a szürke tónusok és a színek sokasága.

Egyetlen maximálisan fekete és egyetlen maximálisan fehér szín létezik, de közöttük hallatlanul sok világos- és sötétszürke tónus különböztethető meg.

Ugyanezen tónusok természetesen bármely szín esetében előállíthatóak.

3 hideg meleg kontraszt
3. hideg-meleg kontraszt
  • A legmelegebb szín a vöröses-narancs, a leghidegebb a kékeszöld.
  • A sárga, sárgásnarancs, narancs, vöröses-narancs, vörös, és vöröses-ibolya színeket általában meleg, a sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, kékes-ibolya, ibolya színeket hideg színeknek nevezzük.
4 komplementer kontraszt
4. komplementer kontraszt
  • Mindig csak egyetlen szín lehet egy bizonyos szín komplementere.
  • A színkörben a komplementer színek egymással szemben állnak.
  • Ezek a komplementer színpárok a következők: sárga-ibolya, sárgásnarancs-kékesibolya, narancs-kék, vörösesnarancs-kékeszöld, vörös-zöld, vörösesibolya-sárgászöld.
5 szimult n kontraszt
5. szimultán kontraszt
  • Szimultán kontrasztnak azt a jelenséget nevezzük, mikor szemünk valamely szín meglátásával egyidejűleg, tehát szimultán módon, megköveteli a komplementer színt s öntevékenyen létrehozza azt, ha nincs jelen.
6 min s gi kontraszt
6 minőségi kontraszt
  • A szín minőségének fogalma a színek tisztasági, vagy telítettségi fokát jelenti.
  • Minőségi kontrasztnak a telített, ragyogó színek és a tompa, tört színek közötti ellentétet nevezzük.
  • Négy különböző módon lehet a színeket tompítani, vagy megtörni:

- Meg lehet törni egy színt feketével.

- Meg lehet törni a színeket fehérrel.

  • Meg lehet törni egy telített színt, ha fehéret és feketét keverünk hozzá.
  • Meg lehet törni a tiszta színeket úgy is, ha a komplementer színeket keverjük hozzájuk.
7 mennyis gi kontraszt

7. mennyiségi kontraszt

A mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik.

Egy szín hatóerejét két tényező határozza meg: Az egyik a világító erő, a másik a színfolt nagysága.

Az egyes színek fényértéke, hatásuk intenzitása különbözik egymástól.

slide26
Ez alapján:

Az elsődleges és második rendbeli színek harmonikus méretarányai a következők:sárga : narancs : vörös : ibolya : kék : zöld =

3 : 4 : 6 : 9 : 8 : 6

A komplementer színek esetében pedig az alábbi harmonikus felületarányok adódnak:

a sz nek s form k kapcsolata
A színek és formák kapcsolata
  • Formai szempontból a harmónia-viszonyt meghatározzák
  • egyrészt a színek és a formák tulajdonságai alapján azok egymáshoz való kapcsolata,
  • másrészt a színes felületek, tömegek, térformák egymáshoz való - mennyiségileg is jellemezhető- nagyságrendje.
  • Ezek alapján válik teljesen logikussá az alapformák és a színek összekapcsolása.
slide28
A négyzet
  • A négyzet és a négyszög gyakran a földhöz kötött anyag, a test és a realitás szimbóluma. Ugyanakkor a korlátozás, a bezártság, a merevség és a szilárd megnyugtató alap is. Megfigyelhetjük, hogy a helyiségek leggyakrabban alkalmazott formája a négyszög vagy a négyzet. Ennek oka nemcsak a könnyebben egymás mellé helyezhetőség, hanem az általa nyújtott biztonság, védelem érzete is.

A háromszög

  • A háromszög elhelyezkedésétől függően változtatja értelmezését. A felfelé mutató háromszög a szellem, a tűz jele, mint például a Szentháromság ábrázolásánál. A szellem, a tudás és lélek ábrázolására a háromszög mellett a sárga világító ereje következtében párosul.

A kör

  • A kör a végtelenség, az örök megújulás kifejezőeszköze. A kör az összhang, az összetartozás jelképe. A gömb a legtökéletesebb forma, amelynek minden egyes szelete kört alkot. Az állandóságot és a nyugalmat, a teljességet és a végtelenséget kifejező körhöz leginkább illeszkedő szín a kék, amely a nyugalmat és a szellemi aktivitást egyaránt képviseli.
slide29

A másodlagos színek és formák :

A másodlagos színek és a két alapformából keletkezett köztes forma között is összefüggés kereshető. Mindkét forma és szín veszít karakteréből, kettő közötti új értéket kap.

Például a narancssárga a sárga és a vörös keveréke, tehát a vörös négyzet és a sárga háromszög között helyezkedik el.