Tudásintenzív szektorok innovációs célú kapcsolatrendszere a Dél-Alföldön

1. Tudásintenzív szektorok innovációs célú kapcsolatrendszere a Dél-Alföldön Vas Zsófia egyetemi tanársegéd, doktorjelölt Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési intézet A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése, Kaposvár, 2013. november 21-22. „Az új európai kohéziós politika”

2. Kutatás háttere és célja • Legfontosabb erőforrásunk a tudás, amely mit sem ér ha nem párosul a tanulásra való képességgel (Lundvall 1998) • Új, gazdaságilag hasznos tudás komplex, interaktív folyamat eredménye (Lundvall 1992, Edquist 2005) • Tudás teremtése, terjedése és alkalmazása térben (nemzeti, regionális szinten), szektoronként és technológiai területenként is vizsgálható • Kutatási kérdés: • A tudás milyen kombinációjára építenek a tudásintenzív vállalkozások a Dél-Alföld régióban? • Mely térbeli dimenziók relevánsak? • A tudásnak milyen különböző forrásai léteznek?

3. Elméleti keret • Néhány koncepció, amely a tudás forrásnak feltárásával foglalkozik: • Local buzz - global pipeline (Bathelt et al. 2004) • Iparági tudásbázisok (analitikus, szintetikus, szimbolikus) (Asheim − Gertler 2005, Asheim et al. 2007) • Innovációs rendszerek (Lundvall 1992, Freeman 1995 stb.) „elemek és kapcsolatok, amelyek az új és gazdaságilag hasznos tudás teremtésének, terjedésének és hasznosításának érdekében interakcióba lépnek" (Lundvall 1992, 2. o.) • Szektorális innovációs rendszerek • (Malerba 2002, Malerba − Orsenigo 1996) • Regionális innovációs rendszerek • (Autio 1998, Tödtling − Trippl 2008)

4. Kutatás módszertana • Kérdőíves felmérésen alapuló primer kutatás • Tudás forrásának vizsgálata a gazdasági tevékenysége jellege és az iparági tudásbázis alapján • Tudásintenzív gazdasági tevékenységek osztályozása (OECD 2001, Eurostat 2009): • High- és medium-high-tech feldolgozóiparra • Tudásintenzív (piaci, pénzügyi, high-tech) szolgáltatásokra • Alapsokaság térbeli elhelyezkedés (Dél-Alföld), lezárt üzleti évek és foglalkoztatottak alapján való lehatárolása • Minta: 400 tudásintenzív vállalkozás, ebből 127 innovatív tudásintenzív vállalkozás (2009-2011 között) • Domináns tudásbázis vizsgálata– analitikus, szintetikus és szimbolikus tudásbázis elhatárolása (Asheim− Gertler 2005, Asheim et al. 2007)

5. Gazdasági tevékenység jellege szerinti partnerkapcsolatok és térbeliségük * Pearson χ2** Likelihood ratio Megjegyzés:% az összes vállalkozáson belül (feldolgozóipari és szolgáltatások)

6. Releváns partnerkapcsolatok (tudás kombinációi gazdasági tevékenység jellege szerint) Megjegyzés: % adott kategórián belül (feldolgozóipari VAGY szolgáltatások)

7. Kapcsolatrendszer (tudás forrásának) térbelisége

8. Partnerkapcsolatok (tudás forrásainak) tipizálása Regionális orientációjú Regionalizált nemzeti Nemzeti orientációjú Globalizált

9. Hogyan határozható meg az iparágak domináns tudásbázisa?

10. Iparági tudásbázis típusai Forrás: Asheim − Gertler (2005), Asheim et al. (2005), Asheim et al. (2007), Martin (2012)

11. Tudás forrásának térbelisége a tudásbázis jellege szerint

12. Tudás kombinációi a tudásbázis jellege szerint

13. Következtetések • A tudásintenzív vállalkozás számára releváns tudás forrásai eltérőek és különböző térbeli szinten megtalálhatóak: • A tudás legfontosabb forrása a fogyasztói, beszállítói és versenytársi kapcsolatok kombinációja • Az interakciók leginkább nemzeti, és nem regionális orientációjúak • A tudás teremtése, terjedése és felhasználása függ: • A gazdasági tevékenység jellegétől • Tudásbázis milyenségétől

14. Köszönöm a figyelmet! vas.zsofia@eco.u-szeged.hu