Vámunió

1. Vámunió

2. Gazdasági és jogi keretek • A szabadkereskedelmi övezet és a vámunió egybevetése • Vámok csökkentés/eltörlése a partner országokból származó áruk esetében • A saját vámtételek megtartása/feladása • Mely termékek áramolhatnak szabadon? • A vámunió mint a gazdasági (és politikai) integráció alapköve • Kereskedelemteremtő és kereskedelemterelő hatások • Eredmények: • Európai Szén- és Acélközösség – sikerek 1954-re • EURATOM – a vámok lebontása 1959. január 1-jére • Európai Gazdasági Közösség • Minden termék kereskedelmét átfogja • 3 x 4 éves időszak • A tervezettnél korábbi megvalósítás: 1968. július 1.

3. Gazdasági és jogi keretek A gazdasági integráció fokozatai • Preferenciális övezet • Szabadkereskedelmi övezet • Vámunió • Közös piac • Egységes piac • Gazdasági és valutaunió • ?

4. EGK-szerződés (1958) • ELSŐ RÉSZ • Alapelvek • 1. cikk • E szerződéssel a MAGAS SZERZŐDŐ FELEK egymás között létrehozzák az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGET. • 2. cikk • A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos közelítésével a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét.

5. EGK-szerződés 3. cikk: A 2. cikkben foglaltak megvalósítása céljából a Közösség tevékenysége – e szerződés rendelkezései és az abban meghatározott ütemezés szerint – a következőket foglalja magában: a) a tagállamok között az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi korlátozások, valamint minden más, azokkal azonos hatású intézkedés eltörlése; b) közös vámtarifa létrehozása és a harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika kialakítása; c) az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése; d) közös politika elfogadása a mezőgazdaság területén; e) közös politika elfogadása a közlekedés területén;

6. EGK-szerződés, 3. § f) olyan rendszer bevezetése, amely megakadályozza a közös piaci verseny torzulását; g) olyan eljárások alkalmazása, amelyek révén a tagállamok gazdaságpolitikái összehangolhatók, és fizetési mérlegük egyensúlyzavarai kiküszöbölhetők; h) a tagállamok jogszabályainak közelítése a közös piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben; i) egy Európai Szociális Alap létrehozása a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és az életszínvonaluk emeléséhez való hozzájárulás érdekében; j) egy Európai Beruházási Bank létrehozása új források megteremtése útján a Közösség gazdasági növekedésének elősegítése céljából; k) a tengerentúli országok és területek társulása a kereskedelmi forgalom növelése és a gazdasági és társadalmi fejlődés közös elősegítése érdekében.

7. Közösségen belüli kereskedelemA belső vámhatárok felszámolása • Római Szerződés: a vámok fokozatos csökkentése, majd eltörlése • A tagállamok hatóságai ambivalensek: • Védik a termelőiket • Igazolják saját létüket • 1988: Egységes Adminisztratív Okmány • 1993. január 1. óta: nincsenek vám-formalitások az EK-n belüli határok átlépésekor • 60 millió űrlap vált fölöslegessé!

8. EGK-szerződés (1958) • Vámunió • 1. szakasz • A tagállamok közötti vámok eltörlése • 9. cikk • (1) A Közösség vámunión alapul, amely a teljes áru-kereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a beho-zatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. • (2) E cím 1. fejezete 1. szakaszának, illetve 2. fejeze-tének rendelkezéseit a tagállamokból származó, továbbá a harmadik országokból érkező és a tag-államokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni.

9. EGK-szerződés • 10. cikk • (1) A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők egy tagállamban szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza. • (2) Az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig a Bizottság meghatározza a 9. cikk (2) be-kezdésének alkalmazására vonatkozó közigazga-tási együttműködés módszereit, figyelembe véve a kereskedelmet terhelő alaki követelmények lehető legnagyobb mértékű csökkentésének szükségességét. …

10. EGK-szerződés • 12. cikk • A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új behozatali vagy kiviteli vámot vagy azzal azonos hatású díjat vezessenek be, továbbá hogy az egymással folytatott kereskedelemben már alkalmazott ilyen terheket növeljék. • 13. cikk • (1) A 14. és 15. cikknek megfelelően az átmeneti időszakban a tagállamok fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokat. • (2) A tagállamok az átmeneti időszakban fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokkal azonos hatású díjakat. …

11. EGK-szerződés • 14. cikk:(1) Az egymást követő csökkentések alapját minden egyes termék esetében az 1957. január 1-jén alkalmazott vám (alapvám) képezi. • (3) Az első csökkentéskor a tagállamok egymás között az alapvámnál 10%‑kal alacsonyabb vámtételt vezetnek be minden termékre. • Minden további csökkentés alkalmával a tag-államok vámtételeiket összességében olyan módon csökkentik, hogy a (4) bekezdésben meghatáro-zott teljes vámbevételük 10%‑kal csökkenjen, és egyúttal az egyes termékek vámtételei legalább az alapvám 5%‑ával csökkenjenek. • Azon termékek esetében azonban, amelyek vám-tétele még ezután is 30% felett van, a csökken-tésnek az alapvám legalább 10%‑át kell kitennie.

12. EGK-szerződés • 16. cikk • A tagállamok legkésőbb az első szakasz végéig eltörlik az egymás közötti kiviteli vámokat és az azokkal azonos hatású díjakat. … • 19. cikk (közös vámtarifa) • (1) Az alábbiakban meghatározott feltételek szerint és korlátok között a közös vámtarifa vámtételei a Közös-ségben lévő négy vámterületen alkalmazott vámtételek számtani átlagával egyeznek meg. • (2) Az átlag kiszámításának alapjául a tagállamok által 1957. január 1-jén alkalmazott vámtételek szolgálnak.

13. EGK-szerződés • 2. FEJEZET • A tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetése • 30. cikk • A következő rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. • 31. cikk • A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést vezessenek be.

14. EGK-szerződés • 36. cikk: A 30-34. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a köz-erkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozá-sok azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. • 37. cikk: (1) A tagállamok fokozatosan minden keres-kedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az átmeneti időszak végére az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

15. Közösségen belüli kereskedelemÁllat- és növény-egészségügyi előírások • Ezek az előírások „helyettesíthetik” a vámokat és díjakat • Melyik korlátozás a szigorúbb? • A mennyiségi korlátozások nem teszik lehetetlenné a külkereskedelmi forgalmat • Az állat- és növény-egészségügyi előírások meg-akadályozhatják áruk külkereskedelmi forgalomba kerülését • Növényeknél: vizsgálat a célországban • Állatoknál: vizsgálat az eredet országában • Közös állatvédelmi előírások • Száj- és körömfájás – nincs oltás • BSE • Bovine spongiform encephalopathy – Creutzfeldt-Jacob szindróma

16. Kereskedelem harmadik országokkalKözös vámtarifa • Egyetlen vámeljárás, ezt követően szabad áramlás az Európai Gazdasági Térségben • A tagállamok: • elvesztették vámbevételeiket (1975 óra) • elvesztették hatáskörüket vámügyekben • GATT/WTO (1995): mind az autonóm, mind a szerződéses vámokat szabályozták • KN: Kombinált Nómenklatúra (vám és statisztika) – 1988. évi tanácsi rendelet • Integrált Vámtarifa (TARIC) – 1988. évi ua. • a vámtételek is szerepelnek benne • 10 számjegyű

17. Kereskedelem harmadik országokkal • Általános vámügyi szabályozás • Vámterület (nem egyszerű!) • Csalások elleni küzdelem • A hamisítványok és a kalóztermékek elleni küzdelem • Az áruk eredete • A Közösség határozza meg • Kedvezményes egyezmények alapján vámkezelt áruk: teljes egészükben a partner országokból kell származniuk

18. Kereskedelem harmadik országokkal • GATT: a lekötött vámokat csak ellen-tételezéssel lehetett megváltoztatni • GSP (1971): egyoldalú, autonóm (Generalised System of Preferences) • EFTA: 1973-as bővítés, szabadkereskedelmi megállapodások az EFTA országaival • Európai Gazdasági Térség(EGT): 1994 • A közös vámtarifa teljes körű alkalmazása: USA, Kanada, Japán, Ausztrália + még néhány fejlett ország

19. Egy illusztráció III. A T2M okmányok használata 9. A közösségi halászhajó kapitányának a T2M okmány eredetijén és másolatán minden esetben ki kell töltenie a 4., 5. rovatokat és/vagy 6., 7., 8. rovatokat, valamint ki kell töltenie és alá kell írnia a 9. rovatban szereplő nyilatkozatot, amikor: - a halászzsákmányt és/vagy az annak a fedélzeten történt feldolgozásából eredő árukat kirakodják a Közösség vámterületén található kikötőben vagy másik kikötőben, ahonnan a Közösség vámterületére indulnak, - a zsákmányt és/vagy az árukat másik közösségi halászhajóra, közösségi feldolgozóhajóra – ahol a zsákmányt a fedélzeten feldolgozzák – vagy bármely más hajóra átrakják, amely feldolgozás nélkül elviszi a zsákmányt és/vagy árukat közvetlenül a Közösség vámterületén lévő kikötőbe vagy olyan kikötőbe, ahonnan azokat a Közösség vámterületére továbbszállítják. Ebben az esetben a közösségi halászhajó kapitányának és azon hajó kapitányának, amelyre a halászzsákmányt és/vagy árut átrakják, ki kell töltenie és alá kell írnia az eredeti példány és a másolat 10. rovatát.