Báb-színház

1. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. Tel.: 76/501-770 ¨ Fax: 76/483-282 Báb-színház A bábdarabok dramaturgiájáról

2. (Báb)színház az egész világ

3. A gyermekirodalom korcsoportjai • 0-2 év (dajkarigmusok) • 3-4 év (mondókák, rövid verses mesék) • 5-10 év „mesekor” • 11-12 meseregény, gyermekregény • 13-17 ifjúsági regények • Mesedrámák 4 éves kortól (színházi, bábszínházi környezetben!)

4. A bábszínházról • A bábjáték a legalkalmasabb a mesei anyag illusztrálására – könnyen, olcsón, hatásosan jeleníti meg a mesei tereket és a szereplőket. • A lehetőségek szinte korlátlanok. Szergej Obrazcov: „A bábszínpad a lehetetlenségek színpada”. • A bábszínház is színház! (Pl. itt is hat a VIZUÁLIS és az AUDITÍV hatások egysége – nem csak gyermekszínház, de a gyermekek számára ez a legszemléletesebb!) • Több a közvetítő réteg (áttételes ábrázolás) „nagyszínház”: szerző-rendező-színész-közönség bábszínház: szerző-rendező-színész-báb-közönség A közönség a bábot látja!

5. A bábjáték varázsa • A „megelevenedő anyag” • A bábszínpad absztrakt mivolta (fokozottan operál jelzésekkel, szimbólumokkal) • Ez együtt jár a típusteremtés és a stilizálás követelményével (a szimbólum tisztasága, érthetősége, értéke) • Ezek mesével rokon tulajdonságok • (Bettelheim: a mese a psziché mind a három szintjére hat, mert szimbolikus, stiláris a kifejezésmódja)

6. Az óvodai bábjáték • A bábu itt a pedagógiai bábjátszás módszertani eszköze lehet. • Segítségével ismerkednek meg a legkisebbek az új fogalmakkal, szocializációs szokásokkal. • Az erkölcsi, esztétikai vagy az egészségnevelés eszköze is lehet. • Szerepe van a gyermek szellemi érettségének fejlesztésében. • Felkészítheti a gyermeket a művészi értékek befogadására.

7. Az elemi iskolai bábjáték • Az iskolán kívüli nevelés fontos eszköze lehet. • Az alsó tagozaton segítheti és színesítheti a pedagógus didaktikai munkáját. • A felső tagozaton már akár „komolyabb művészi szintet” is elérhet. (Szőke I.) (Ezzel vitatkoznék! A művészi színvonal MINDEN KOROSZTÁLY MEGSZÓLÍTÁSÁBAN FONTOS ELEM KELL, HOGY LEGYEN!)

8. A szövegkönyv jellegzetességei: 1. A báb „nem szereti” a sok szöveget! • A gyerekek nem bírják a hosszú előadást! (kb. 50 perc - max. 1,5 óra-szövegkönyv: kb. 20 oldal) • a báb fokozottan igényli az akciót, mivel a hangulatot is mozgással lehet kifejezni! (az „arca” nem mozog) • Az élő színésznek írt szöveg a bábnál hatástalan (nem ajánlatos ilyen műveket alkalmazni)

9. A szövegkönyv jellegzetességei: 2. A báb „nem szereti” a nagy játékteret! • A színpadtér kicsi • Ezért tudni kell sűríteni a rendezőnek, a színésznek, a tervezőnek és a komponistának) • a produkciónak precíznek, pontosnak kell lennie! (A pontatlanság a néző számára feltűnő, zavaró, a hibák felnagyítódnak) • Fontos színpadi rövidítések alkalmazása (nincs idő a szereplők jellemének részletezésére, az expozíció rövid) • Tekintettel kell lenni a bábu mozgatására (fegyelmezett színészi teljesítményt igényel, döntő a színész művészi alkotásmódja – mozgat és játszik)

10. A szövegkönyv jellegzetességei: 3. A báb „nem szereti” a sok szereplőt! • A kisszínpadon nem férnek el sokan (mozgatás!) • A sokszereplős, bonyolult cselekményű darab a gyermekek számára követhetetlen • (A mese is kisepikai műfaj, lineáris szerkezetű, kevésszereplős) • Rugalmasabb, mozgékonyabb, ötletesebb előadásmód!

11. A szövegkönyv jellegzetességei: • Tekintettel kell lenni a báb típusára! (Pl. marionett, kesztyűs, bunraku, stb.)

12. A kisszínpadi előadás műfajelemei Mesedráma, de ezen belül: A dal, (az ének, a kuplé, a sanzon és a song) • nem kifejezetten bábra íródott, óvatosan használjuk! Jól működik az ironizálás, parodizálás A folklór • népszokások megjelenítése, mozgással, tánccal. Fontos: a mozgás takarékossága, pontossága, kifejező nagysága (exponáltsága) Az állatmese (nem keverendő a fabulával!) • Jobban játszható bábukkal, mint élő színészekkel (állatszereplők) • Lényege a rövid cselekmény, csattanós befejezés, elemi ismétlések.

13. A kisszínpadi előadás műfajelemei A pantomim • Komikus és komoly is lehet. • Beszéd nélküli: ezt a bábu mozgása fejezi ki, ezért szemléletesnek, kifejezőnek kell lennie. • He nem: a pantomim „cselekménye” unalmassá, sőt érthetetlenné válik. • A szemléltetés lehet metaforikus (pl. animálással), szimbolikus. A poétikus, költői szövegek • kerülni kell az előadott szöveg illusztrálásának, „leírásának” profán alkalmazását. • Hatását különböző kifejező eszközök felhasználásával (jelzésekkel, színekkel, hanggal, zenével, stb.) lehet aláhúzni, fokozni.

14. Dramaturgia • a színművészet, egyik tudományága • színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozik: • Színház- és drámaelmélet, • a színműírás elmélete, • a színjáték törvényei, • szerkezeti felépítése • színpadi hatás

15. Drámaelméleti alapfogalmak (fogalmak és körülmények, amelyekre tekintettel kell lenni a dramaturgiai munka során)

16. A cselekmény szerkezete 1 = a néző előadás előtti lelkiállapota (egyenessel kifejezve) 2 = a néző lelkiállapota (egyenessel kifejezve) az előadás kezdetén 3 = a néző lelkiállapota a dráma csúcspontjánál 4 = a néző lelkiállapota a dráma (az előadás) befejezésekor (katharzis) A = az első feszültség, a meglepetés pillanata B = a tetőpont tragikus pillanata (a „mindent eldöntő” pillanat) C = az utolsó feszültség pillanata

17. A cselekmény szerkezete Kontrapunkt: • Az „ellenpont törvénye”. • A túlzottan egységes hangolás egyhangúsághoz vezethet, a túlzott feszültség unalmas is lehet. • Ezért a be lehet iktatni ún. „retardációs”(hátráltató, késleltető) betéteket. (sírásó jelenet – Hamlet) • Ezek lehetőséget adnak a nézőnek arra, hogy „pihenhessen”, és az elkövetkező izgalmasabb jeleneteket „frissebben” átélje. (Gyermek nézőknél fontos!)