slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások PowerPoint Presentation
Download Presentation
A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások III. Megújuló Energia Fórum – Biomassza 2010. Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény. A nemzetközi áttekintés 1985 - első klíma világkonferencia

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
    Presentation Transcript
    1. A klímapolitika aktuális kérdései és a megújuló energiaforrások III. Megújuló Energia Fórum – Biomassza 2010. Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens

    2. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény A nemzetközi áttekintés • 1985 - első klíma világkonferencia • 1989 - első IPCC plenáris ülés • 1989 - első ENSZ Közgy. Határozat • 1990 - második klíma világkonferencia • 1990 - ENSZ Közgy. határozat a létrehozásról • 1991 - egyezmény tárgyalások elkezdődnek • 1992 - ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény szövegének elfogadása • 1992 - Föld Csúcs • 1994 - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény hatályba lépése • 1997 - Kiotó (hatályba lépés 2005) • 2009 - Koppenhága • 2010 - Mexico City

    3. „Coppennhagen Accord” Koppenhágai megállapodás • a megállapodást elfogadó fejlődő országoknak január végéig tételes listát kell összeállítaniuk arról, hogy mekkora kibocsátás-csökkentést terveznek (+nemzeti regiszter) • A kibocsátás-csökkentési vállalások a koppenhágai megállapodás szerint mind a fejlődő, mind pedig a fejlett országok számára önkéntes alapon történnek (az EU mindvégig kötelező vállalásokért harcolt); a fejlett országoknak is január 31. a lejelentés határideje • a dokumentum rögzíti a 2 Celsius-fokos célt (az iparosodás előtti szinthez képest az éghajlat felmelegedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot); • A dokumentum kimondja, hogy a fejlett országok 2010 és 2012 között összesen 30 milliárd dollárral támogatják majd a fejlődő országok felkészülését a klímaváltozásra, de nem esik szó konkrét tehermegosztásról. • Ugyanez vonatkozik a hosszú távú támogatásokra is: itt évi 100 milliárd dollárról beszél a megállapodás, de nem tudni, hogy milyen forrásokból.

    4. „Coppennhagen Accord” Kommentek • Teresa Ribera:” „Január végéig nem lesz elég információnk a többi nagy ipari ország kibocsátás-csökkentési terveiről ahhoz, hogy most rögtön, feltételek nélkül 30 százalékra emeljük az Unió vállalását” – közölte Sevillában az informális környezetvédelmi találkozón • Nagy-Britannia és Németország vezetésével a tagállamok egy csoportja azzal érvelt, hogy más lenne az optikája annak, ha a korábbi feltételek nélkül vállalna az Unió 30 százalékos kibocsátás-csökkentést. • Magyarország, Lengyelország és Olaszország ellene voltak a változtatásnak mondván 30 százalékos csökkentés felajánlása Koppenhágában sem ösztönözte ambiciózusabb kötelezettségvállalásra sem az Egyesült Államokat, sem Kínát

    5. A megújuló energiaforrások jelenlegi megoszlása

    6. Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra • A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2006. évi 55PJ-ról 2020-ra 186PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:

    7. Megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározószerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. Ajövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és ahulladékhasznosítás is.

    8. Szilárd biomassza jelenlegi helyzete • A biomasszáé a főszerep a megújulók között, de hasznosítása jelenleg nem fenntartható módon történik ! • Nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék áll rendelkezésre, mégis a tüzifa égetés a meghatározó!!!!! • Jelenleg 6 erőmű amelyben biomassza felhasználásával, ill. együttégetéssel állítanak elő villamos áramot. • Fenntarthatósági problémái: döntően hőhasznosítás mellőzése nélkül igen alacsony hatásfokot, ill. tűzifa alapanyagot használnak. • Már vannak példaértékű erőművek hazánkban is

    9. Álláspontunk biomassza hasznosításra • Kedvező hazai adottságok a biomassza hasznosításhoz, • A felhasználás során figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóságot • Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékony módon, szabad hasznosítani, • Fontosnak tarjuk a zöldhő támogatását a jövőben • Biztosítani kell az összhangot az alapanyag termelése során. • Decentarlizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása • Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását • Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!!

    10. Lehetőségek a szilárd biomassza felhasználásra hazánkban • Komplex biomassza kiserőmű (5-10MW) hálózat kialakítása • Kormányzati szintű program meghirdetése a regionális, szilárd biomassza tüzelésű kierőművi hálózat kialakításához • A megfelelő termelési és ellátási hálózat kiépítése regionális központok létesítésével, • A fűtőanyag termékpálya kialakítása, minden szereplő aktív és érdekelt bevonásával, lehetőleg regionális, akár kistérségi szinten, vidékfejlesztési potenciál • Régiók, kistérségek, önkormányzatok és piaci szereplők összefogása, együttműködése • Pellet és biobrikett fűtés szélesebb körű elterjesztése

    11. Álláspontunk a biogáz hasznosítására • Az energetikai, környezeti, vidékfejlesztési szempontból ígéretes és sokoldalúan felhasználható. • Kiemelt szerep a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú) • Tisztított biogáz földgázhálózatba történő betáplálása a jövő fejlesztési iránya • A szennyvíziszapból történő biogáz előállítás nagy potenciállal rendelkezik • A biogáz közlekedésben üzemanyagként történő felhasználása is több szempontból kedvező, ezért szabályozási, pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani

    12. A megújuló energiával foglalkozó KEOP támogatások szerkezete és helyzete

    13. 2007-2008-as megújuló energiás konstrukció tapasztalatai KEOP-2007-4.1.0Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból (lezárva: 2009. január 1.) konstrukció alapján: Tapasztalatok • Kevés érdeklődő (legfőképp az alacsony támogatási intenzitás miatt, kevés beadott pályázat) • Sok formai hiba a beadott pályázatokban. • Szempontrendszerek különbözőségének kezelhetősége korlátozott volt. (egységesen voltak kezelve a különböző pénzügyi nagyságrendű pályázatok és az egyes megújuló típusok is) • Bíráló Bizottság többször küldte vissza tisztázásra a pályázatokat, illetve több esetben helyszíni szemlét rendelt el. • Rossz pályázatíró! A pályázati adatlapok sok esetben nem energetikus bevonásával készültek.

    14. Az energia egy olyan szektornak számít, ahol folyamatos a fejlesztés, és viszonylag nagyléptékű változások történnek szinte napról napra. Nehéz ‘megfogni’ és pozitív irányba terelni a pályázati támogatásokkal, amelyek igyekeznek minél inkább leegyszerűsített és követhető formátumban értékelni a projekteket. Az előző évek tanulságai ezt híven tükrözik, ugyanakkor útmutatóul szolgáltak a rendszer fejlesztésére – ezt jól mutatják a jelenleg futó új megújuló kiírások.

    15. Miért jobbak az új megújuló energiás konstrukciók? • Magasabb támogatási intenzitás, magasabb támogatási összeg. • Specifikusabb, a pályázati igényeket jobban felmért és kielégítő pályázati kiírások. • Egyes megújuló típusok és projektek méret szerinti elkülönítése a jobb és eredményesebb kezelhetőség érdekében. • Jobb kommunikáció • Egyes korábbi szigorú előírások enyhítése (csak elvi szintű, a projekt megvalósításához feltétlenül engedélyekre van szükség a pályázat beadásakor)

    16. KEOP 4 – Megújuló energiafelhasználás növelése Kedvezményezettek: Kp-i ktgvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, oktatási szervek, vállalkozások, nonprofit szervezetek Közép-magyarországi régió nem pályázhat!

    17. Konstrukciók szerinti bontásbanKEOP-2009-4.2.0/A – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Automatikus eljárásrendű pályázat – meghatározott kritériumoknak kell eleget tenni a pályázat automatikus támogatásához. (Pályázati Útmutató Tartalmazza ezen kritériumokat) • Kisméretű projekteket támogat • Támogatható tevékenységek • Napkollektoros rendszerek • Szilárd biomassza (apríték, pellet, darabosfa, faelgázosító) kazánok • Hőszivattyús rendszerek telepítése • Energiaaudit és energia tanúsítvány kötelezettségek

    18. Konstrukciók szerinti bontásbanKEOP-2009-4.2.0/B – Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biometán termelés Egyfordulós eljárásrend Támogatható tevékenységek • Napenergia hasznosítás (használati melegvíz igény, fűtési hőigény vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítésére) • Biomassza felhasználás • Szilárd v folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére • Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása saját hőigény kielégítésre, illetve értékesítésre (pellet, biobrikett, hulladék illetve szennyvíziszap átalakítása) • Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz, depóniagáz előállítás és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése (mezőgazdaságból, szennyvízből keletkező biogáz; hulladéklerakón keletkező depóniagáz hasznosítása; meglévő rendszer kapacitás bővítése) • Geotermikus energia hasznosítása (új termálkút fúrás, illetőleg meglévő de hőhasznosításra jelenleg még nem használt termálkút bevonása) • Hőszivattyús rendszerek telepítése • Megújuló energiaforrások kombinálása • Hűtési energiaigény kielégítése bármely megújuló energiaforrás felhasználásával • Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásokra való részleges vagy teljes átállítása

    19. Konstrukciók szerinti bontásbanKEOP-2009-4.4.0/A – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Egyfordulós eljárásrend Támogatható tevékenységek: • Napenergia alapú villamos energia termelés (hálózatra kapcsolódó, illetve hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek) • Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása • Biomassza felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre • Szilárd biomassza közvetlen hasznosítása kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre. Új, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, szilárd biomassza hasznosító, nagy hatékonyságú (20 MW kapacitásnál nem nagyobb) erőműegység kiépítése • Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (pl. szerves olaj, etanol stb) energiahordozóvá alakítása és villamosenergia- vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre történő hasznosítása. • Biogáz-termelés és felhasználás • Geotermikus energia hasznosítása • Szélenergia hasznosítása • Megújuló energiaforrások kombinálása

    20. Konstrukciók szerinti bontásbanKEOP-2009-4.3.0 – Megújuló energia alapú térségfejlesztés Kétfordulós eljárás ÚJ! Támogatható tevékenységek kötelezően választható elemei: • 1. Megújuló energiaforrás alapú hő- és/vagy hűtési energia előállítása • 2. Megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-termelés • 3. Megújuló energiaforrás alapú kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Támogatható tevékenységek választható elemei: • 1. Energiahatékonyság fokozása, energiafelhasználás csökkentése (primer és szekunder rendszer) • 2. Alapanyag- előállításhoz kapcsolódó beszerzés feltételeinek megteremtése. • 3. Az előállított energia felhasználói oldalának megteremtéséhez szükséges feltételek kialakítása (infrastruktúra, eszközök, berendezések beszerzése, képzés). • A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósítandó projektek kiemelt módon kerülnek kezelésre. Alkalmazható megújuló energiaforrások köre: napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, biomassza (közvetlen vagy közvetett felhasználás), valamint a biogáz (beleértve a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó biogázt is)

    21. Konstrukciók szerinti bontásbanKEOP-2009-4.6.0 – Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Nagyprojekt eljárásrend Támogatható tevékenységek köre: 1. Nagykapacitású bioetanol gyártóművek létesítése a) Kötelező elem: egy legalább 70 kt/év kapacitású bioetanol üzem létesítése b) Választható elem: az üzem energiaszükségletét részben vagy egészében kielégító, megújuló forrást hasznosító energiaellátó üzem létesítése 2. Közepes kapacitású bioetanol gyártóművek létesítése a) Kötelező elem: egy legalább 30 kt/év, maximum 70 kt/év kapacitású bioetanol üzem létesítése b) Választható elem: az üzem energiaszükségletét részben vagy egészében kielégító, megújuló forrást hasznosító energiaellátó üzem létesítése Egy pályázat keretében lehet pályázni csak a kötelező elemre, vagy kombináltan a kötelező és a választható elemekre együttesen. FORRÁS: 5+3 Mrd Ft forrás azt jelenti, hogy a fent felvázolt kötelező elemekre 5 milliárd, a választható elemekre pedig külön 3 milliárd Ft lett elkülönítve.

    22. A sikeres pályázat ismérvei • Kommunikáció • Pályázat beadás előtt: EK NKft ügyfélszolgálat (tel: 1/802-4390, fax: 1/802-4301, e-mail: ugyfelszolgalat@energiakozpont.hu); EK Nkft Honlap: www.energiakozpont.hu, NFÜ honlap: www.nfu.hu, GYIK (gyakran ismételt kérdések): www.nfu.hu • Hiánypótlási és megvalósítási szakaszban: EK NKft ügyfélszolgálat, EK projektmenedzserei, pénzügyi menedzserei • Megvalósíthatósági tanulmány: a pályázat első lépése. SZAKEMBERIGÉNY! (műszaki, gazdasági, pénzügyi, jogi) • Tapasztalatcsere korábbi nyertes pályázókkal (lásd NFÜ honlap) • Jól előkészített projekt

    23. KEOP megújuló konstrukciók aktuális támogatási adatai

    24. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK – KEOP támogatásokra Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40 638-638 www.nfu.hu Pályázatkezeléssel kapcsolatos speciális információk • Energia Központ Nonprofit Kft. • 1134 Budapest, Váci út 45. A. ép. 6. em. • Tel.: 06-1-802-4390 • Fax: 06-1-802-4301 • www.energiakozpont.hu

    25. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás anyaga megtalálható a www.diossylaszlo.hu honlapon