Pszichológiatörténet 3. óra A mérés megszületése a pszichológiában

1. Pszichológiatörténet 3. óra A mérés megszületése a pszichológiában Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu

2. A mérés dimenziói • A mérés mint az eszközelvű emberkép győzelmének kiterjesztése az emberre • A lélek algebrája: matematika mérés nélkül • A pszichofizika eszménye • A RI és az érzékleti mérés • Helmholtz különlegessége: az érzékelés és a tanulás

3. A régmúlt üzenete • Empirista felfogás: osztatlan, egynemű lélek • Racionalista hagyomány: belső, felülről építkező konstrukciók • Áthallások a természettannal: élettan, frenológia,

4. 19. századi nagy eszmék • Természeti rendszerek a lélekben: anatomizált Kant • Kísérletezés kiterjesztése a mentális világra. HIBRIDIZÁCIÓ. • A fejlődés gondolat: történelem, társadalom, biológia és visszafordítása a patológiában

5. A három hagyomány

6. A kutatás modelljeinek változása

7. A három mintázat (Danziger) • Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia • Gyakorlati, differenciális: terepe az élet • Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház. • Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus

8. Kant jelentősége (1724-1804) • a szintézis: sémák és adatok • ismeretelmélet és pszichológia kettéválasztása • Kriticizmus • Miért nem lehet lélektan?

9. A tudás alakulásának séma alapú elmélete Érzékiség nélkül tárgy nem adatnék, értelem nélkül nem gondoltatnék. Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok. Kant: A tiszta ész kritikája

10. Az asszociációs szemlélet világa

11. Johann Friedrich Herbart (1776 – 1841) • 1809-1833Kant utóda Königsbergben • Lelki matematika: Pl. gátlás: A2 + ab-b/a +b • Tanulás szerepe az észlelésben: appercepció • A self: érzetkomplexcum

13. Canguilhem (1980): az ember mint a mérés eszköze A mérésre irányuló mozgalom egyre inkább eszközként tekinti magát az embert is. Szimbolikus, hogy az első lépések az ember mérésével kapcsolatban úgy merülnek fel, hogy hogyan lehet az embert magát tudományos mérési eszközként használni, például a csillagászati mérésekben. A későbbi nyelvstatisztikai gondolat további deperszonalizáció lesz

14. Gustav Theodor Fechner (1801-1881) • A mérés megjelenése • E = K x log S + B • Külső és belső pszichofizika • Fechner misztikus érdeklődései: • Éjjeli és nappali szemlélet

15. Gustav Theodor Fechner (1801-1881) • A mérés megjelenése • E = K x log S + B

16. A spekulatív Fechner-MisesAz angyalok összehasonlító anatómiája, 1825 • curves and specifically the sphere are the ideal forms and these change (as, indeed, Plato had said). The parts of man's body are beautiful as they approach it, but the eyeball is most complete. • Just as the air is the element of the angels, who are simply free and independent eyes, all eye, or the eye-type in its highest and most beautiful development. Thus, what in man is a subordinate organ, in the angels is of independent worth. • They are attraction or repulsion, and with this goes the wonderful color play. General gravitation, which relates all bodies, is their sense. They feel the farthest thing in the universe and the slightest change in it.s They are, in short, living planets and, in fine, the planets are angels.

17. A statisztikai múlt: A gyakoriság szerepe • Cattell, 1886: Közeledünk a nyelvhez. Szavak olvasása. Még embert vizsgálunk, de már a rendszer is érdekel • It will be noticed that the perception-time is only slightly longer for a word than for a single letter; we do not therefore perceive separately the letters of which a word is composed, but the word as a whole. The application of this to teaching children to read is evident

19. A szavak gyakorisága gyakran felmerül • Olvasás és szókincs tudás mérés megalapozásához • Asszociatív adatok értelmezéséhez • Betegek bizarr beszédének interpretáláshoz • Még stílus statisztikák is megjelennek • Legfeljebb szófajban jellemezve a szavak

20. A gyakoriság egész mutatórendszere lesz mára • T-L-FREQL • This is the frequency of occurrence as given in the L count of Thorndike and Lorge (1942). If you plan to use this frequency count, you are advised to read details about it in the Thorndike-Lorge book. For example, the frequency value of a singular word which has a regular plural includes the frequency of the plural form, and this is true for other kinds of derivations too. • BROWN-FREQ • This stands for the frequency of occurence in verbal language derived from the London-Lund Corpus of English Conversation by Brown (1984). There are 14529 entries for 8985 different strings in the WORD field. The range of entries is 0 - 6833 with a mean of 35 and a standard deviation of 252. • FAM • This stands for 'printed familiarity'. The FAM values were derived from merging three sets of familiarity norms: Pavio (unpublished), Toglia and Battig (1978) and Gilhooly and Logie (1980). The method by which these three sets of norms were merged is described in detail in Appendix 2 of the MRC Psycholinguistic Database User Manual (Coltheart, 1981a). This method may not meet with everyone's approval. FAM values lie in the range 100 to 700 with the maximum entry of 657, a mean of 488 and a standard deviation of 99: note that they are integer values (in the original norms the equivalent range was 1.00 to 7.00). • CONC • This is concreteness, and it too is derived from a merging of the Pavio, Colerado, and Gilhooly-Logie norms: details of merging are given in Appendix 2 of the MRC Psycholinguistic Database User Manual (Coltheart, 1981a). CONC values are integer, in the range 100 to 700 (min: 158; max 670; mean 438; s.d. 120). • IMAG • This is imageability, derived from merging the three sets of norms referred to above, and having values in the range 100 to 700 (min 129; max 669; mean 450; s.d. 108). • MEANC • These are the meaningfulness ratings from the Toglia and Battig (1978), multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700 (min 127; max 667; mean 415; s.d. 78). • MEANP • This is the meaningfulness from the norms of Pavio (unpublished) multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700. The two sets of meaningfulness ratings were not merged because their correlations were low ( only + .529) and the mean values for a set of words common to the two sets of norms were very low (see Toglia and Battig, 1978, Table 2).  • These differences are due to differences in the instructions to subjects. Thus the two sets of meaningfulness ratings are not comparable, and so were kept seperate (min 192; max 922; mean 600; s.d. 107). • AOA • This is age of acquisition from the norms of Gilhooly and Logie (1980), multiplied by 100 to produce a range from 100 to 700 (min 125; max 697; mean 405; s.d. 120).

21. A gyakoriság és a szótár G. A. MillerSzerkezetibb mozzanatok • Type/token • Ziff-Mandelbrot törvény • Gyakori szavakból kevés van • Mond-.e ez valamit?

22. Információelméleti észlelés kutatás • G. A. Miller • Zaj és észlelés • Expoziciós idő és felismerés

23. Kiterjesztve a nyelvre • Értelmességhatás • Szavak és mondatok • Statisztikai közelítés szintje

24. Hermann von Helmholtz (1821-1894)

25. John Stuart Mill (1806-1873) • Induktív szemlélet az emberről • Még a logika is tapasztalati alapú • Haszon válság: haszon mellett tudás és szeretet is vezérelvek • A szabadság filozófusa

26. Helmholtz az univerzális zseni

27. Helmholtz az észleléskutatásban • Az egyetemes tanulás elv: tudattalan következtetések • Kevés natív dimenzió (Johannes Müllertől) • Specificitás modalitáson belül • Látás és hallás elmélete • Térlátás és tanult jelzések

28. Empiricista fogalmak Helmholtz örökségeként

29. A reakcióidőmérés diadalútja • Pszichofizika: hiba • Helmholtz: érzetminőség • Donders és mások: az idő felfedezése • A kanti kihívás megkérdőjelezése • Előtörténet: csillagászok, hibázások • Modellkísérletek: a végén már nem érdekes mit modellálnak • Donders jelentősége

31. RI és érintett folyamatok a kivonásos modellben

33. Három alapkérdés a reflexes szerveződés történetében

34. Az állati mozgás és a mechanizáció-teleológia kérdés • Állati mozgás szemben a fizikai mozgással • Reflex elmélet és a szándék kérdése • Mozgásszervezés véglényeknél: fizikokémiai és teleológiai értelmezés • Holt, Bühler, s a korai etológia az intencionális szerveződésről

35. A fizikai és az állati mozgás

36. G. Canguilhem: A reflex felé • Korai: értelmes cselekvés • Mechanizáció: automata, Descartes • „Reflexió” és az optikai analógiák • Biológiaivá válik: az idegrendszer szabályai • Dualizmusn:gerinc-agy, reflex és szándék • Monizmus: Szecsenov, Pavlov

37. A reflex története

38. Stimulus ----- Receptorok----- Reakció ---- Mozdulat Afferensút Efferensút Központ Reflex determináció a 19. század végén

39. A reflex jellemzői Fearing (1930) • Önkéntelen • Nem tanult 3. Bejósolható és egynemű 4. Nem tudatos 5. Rövid idői késletetés 6.Adaptív szerepe van 7. Receptor-afferens-központ-efferncs szinapszisok 8. Nem érinti az agyat .

40. Descartes

41. Mechanikus vízió Óra metafora Proximális okok Transzparens okozás Idegrendszer: madzagok és golyók Iatrokémiai vízió Puskapor metafora Disztális okozás Rejtette optika/kémia Idegendszer fényszerű tovaterjedés 17. század Canguilhem szerint

42. 19. századra • Az alacsonyabb gerincesek felfedezése. A béka mint áldozat • Patológia: szenzoros hatás és kogníció elválik • Vitakérdések: tudat és reflex az egész idegrendszerre érvényes? honnan származik a célszerűség? Másolási elvek • Következmények reflex a determinizmus modellje neurális modellek és a determinizmus

43. A neuron és szinapszis doktrína • Sherrington: a neuron nem tud szaporodni, ezért kapcsolatait keresi és növeli más neuronokkal, ebben rejlik a tapasztalás és a memória alapja

44. A teleológia újra felmerül

45. Jacques Loeb 1900 Le a célokkal Biokémia A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára H. S. Jennings 1906 Szándékok Funkció, túlélés Darwini megfontolások Célok viselkedésben Sok evolúciós szerző tanára Mechanikus és teleológiai modell vitái a századfordulónA tropizmus vita

46. Loeb a mechanikus felfogásról minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrenűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

47. Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést • Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként. ... Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

48. E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást • Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl Holt. The Freudian wish and its place ein ethics. 1915, 232. old.

49. A releváns elemzési színt kérdése • Mit is csinál az állat? A távoli koordinációs tárgyak fontosak • A szervezet a környezet valamely tárgyához vagy tényéhez viszonyítva mozog... • Azt, hogy az állat, mint egész hogyan viselkedik, nem lehet leírni a közvetlen ingerek terminusaiban; csak azoknak a környezeti tárgyaknak a keretében tehető ez meg, melyekre az állat viselkedése irányul. Pontosan ez a különbség a reflexes aktus és a specifikus válasz vagy viselkedés között

50. Karl Bühler: összekapcsolja ezt a kérdést a lélektan alapfeszültségeivel • az állati célszerűség • a magasabb emberi intencionalitás • a kultúra objektivációira irányulás a gondolkodásban • Egy állat fajtársa viselkedését támadásként értékeli- ez "cél" keretében megfogalmazott elvonatkoztatás.