1 / 150

GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya

GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya. Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1. Bolygónk kialakulása Szupersűrű állapotból kiinduló ősrobbanás (Big Bang) kb.10-20 milliárd évvel ezelőtt

vanya
Download Presentation

GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. GEO + LÓGIA (logosz)FÖLD - tudománya

  2. Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1. Bolygónk kialakulása Szupersűrű állapotból kiinduló ősrobbanás (Big Bang) kb.10-20 milliárd évvel ezelőtt Protoszoláris felhő megjelenése, a részecskék ütközése és tömörödése révén a Naprendszer (csillag és a bolygócsírák) kialakulása kb.5 milliárd évvel ezelőtt

  3. Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 2. A Föld őslégköre redukáló jellegű, a gázkitörések és vulkáni kigőzölgések során keletkezett (CH4, NH3, CO2, H2, H2O). Az oxigén szint a mainak ezred része volt, a CO2 mennyisége a mainál 200000-szer lehetett több Az égitest lehűlésével a légköri páratartalom kicsapódott, esőzések révén kialakult az ősóceán.

  4. Szupersűrű állapot Protoszoláris felhő: kozmikus por, gáz, „bolygó csírák” Erős radioaktivitás, izzó felszín, égési gázok Becsapódások csökkenése Ősrobbanás 10-20M év Ütközések, tömörödés→g nő Fajsúly szerinti diff. gázburok megtartása Lehülés →eső →óceán KOZMIKUS EVOLÚCIÓ

  5. Kémiai evolúció (prebiotikus szintézis, molekuláris önszerveződés, az élővé alakulás folyamata) 1. A sejtes élet kialakulása Az „őslevesben biológiai monomerek (hidrogéncianidból és aldehidekből aminósavak, nukleotidok és monoszacharidok)képződése agyagásványok segítségével UV sugárzás és elektromos kisülések hatására

  6. KŐZETBUROK • KŐZETBUROK=LITOSZFÉRA: óceánok alatt kb. 50-55 km vastag, szárazföldek alatt kb. 70-150 km vastag • KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(9-11)km vastag, szárazföldek alatt átl. 35-45km vastag (hegységek alatt 90km is lehet). A kéreg alsó határa a MOHO, vagy Mohorovicic felület

  7. KÉREG • felső gránitos, sial kéreg kevésbé sűrű, mert kevesebb fémet és több szilikátot (Si+O2 tartalmaz. Ez a réteg az óceánok alatt hiányzik. Szárazföldek alatt kb. 15-20 km vastag átlagosan; • alsó bazaltos, sima kéreg, nagyobb sűrűségű, mert több fémet és kevesebb szilikátot tartalmaz. Ez a réteg kb. 6-15 km vastag.

  8. KÉREG 2. • Óceáni kéreg Szárazföldi kéreg • átl.5- 6-(11) km vastag átl.35-40km • fiatalabb idősebb (200 m évnél fiatalabb) (3000 m év<) nagyobb sűrűség kisebb sűrűség (3g/cm3) (2,7g/cm3) több fémet tartalmazgránitosbazalt, gabbró

  9. FÖLDKÖPENY 1. • legfelső szilárd része:Kb. 50 km átl. vastagságú, Si, Mg, Fe, Cr építi fel. Radioaktív elemek bomlása jellemző, így a kőzetburok legalsó része megolvad.

  10. FÖLDKÖPENY 2. • ASZTENOSZFÉRA rész („gyönge burok”,lágyköpeny)a kb. 100 km vastag, lefelé haladva kb. 250 km mélységig tart (60-200, 250km- ig terjed), képlékeny (nagy hőm.és nyomás miatt). (földrengéshullámok sebessége csökken) kis sebességgel mozgó hőkiegyenlítő áramlások jellemzik. A vékonyabb óceáni lemez alatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a vastagabb szárazföldi lemez alatt.

  11. FÖLDKÖPENY 3. • Átmeneti rész: szubdukciós öv (Benioff zóna) 390-700km között. • Alsó rész köpeny legnagyobb része, Si, Mg, és Fe építi fel: Fe szilikátok

  12. FÖLDMAG 1. • KÜLSŐ MAG, vagy MAGHÉJ: 2900 km-től kb. 5100 km mélységig a Lehmann határfelületig terjed, vastagsága: 1800km. Folyékony felépítésű, Fe-Ni olvadék. 500km vastag átmeneti zóna választja el a belső magtól.

  13. FÖLDMAG 2. • BELSŐ MAG: 5100 km-től a földsugár középpontjáig (Egyenlítőnél 6378 km, sarkoknál: 6357 km, átl. 6371 km) terjed, vastagsága több, mint 1200 km. Szilárd felépítésű (ezt először Lehmann dán kutatónő állapította meg), Fe és Ni tartalmú.

  14. FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA

  15. A FÖLD HŐJE • A Föld belső hőjeradioaktív anyagok (uránium, tórium) bomlásából származik. Geotermikus gradiens: Kifejezi az 1 C -os hőmérséklet-növekedéshez szükséges mélység-növekedés értékét. Átl. értéke: 33 méter a földkéregben (100 méterenként ez kb. 3 C -ot jelent) • Ősmasszívumokban: 100-150 méter az értéke, azaz 100-150 métert lefelé haladva nő 1 C -ot.(Dél-afrikai aranybányák területén 3578 méter mélyen kb.52 C, kb. 100 m-ként nő 1 C-ot)

  16. FÖLD HŐJE 2. • Törésvonalak mentén, ahol erősebb a kéregmozgás, pl. fiatal lánchegységek területe:(7)- 15-20 méterenként 1 C (Vezúv 14C/100m= 1fok/7m) • Magyarországon, az Alföldön, vagy Budapest területén: 12-16 méterenként lefelé haladva nő 1 C -ot.(Budai hévforrások: 6-8 C/100m= 1 fok/12,5-16m, Alföld 6C/100m=1 fok/16m).

  17. LEMEZMOZGÁS=FÖLD SZERKEZETI MOZGÁS=LEMEZTEKTONIKA • A litoszféra nem egységes, kőzetlemezekre (kőzetburok-lemezekre) tagolódik A kőzetlemezek mozgásának oka: az asztenoszférában zajló hőkiegyenlítő áramlások • A lemezmozgás sebessége: Távolodás az óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vörös-tengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm, a Nasca lemez távolodása a Csendes-óceánitól 17-18cm/év. • Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.: (5)10-11cm/év.

  18. Kőzetlemez-mozgások típusai és következményei 1.Egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek (elnyíródó lemezszegélyek) • A kőzetlemezek egy törésvonal mentén párhuzamosan elcsúsznak egymás mellett. • A lemezek között keletkező feszültségek földrengések formájában felszabadulhatnak. Szent András-törés (Kaliforniai lemez 5 cm-t halad É felé)

  19. 2.Távolodó kőzetlemezek (épülő lemezszegélyek, táguló óceáni medencék) • Az óceánközépi hátságok tengelyében hasadék húzódik, s a hasadéktól távolodva a kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a kőzetburkot. A tengervíz gyorsan lehűti, majd a kihűlő magma a lemezszegélyekhez tapad és óceáni kéreggé szilárdul (riftesedés), miközben tenger alatti vulkáni hegyek (a Föld leghosszabb hegységei, össz hosszuk 80000km!!, esetenként szigetek, pl.: Azori-szk. Galapagos-szk.) képződnek. A bazaltos vulkáni tevékenység, nem jár robbanással. Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes óceáni-hátság

  20. Közeledő kőzetlemezek Alábukó kőzetlemezek, szubdukciós, térrövidüléses terület, BENIOFF zóna /alábukási sáv: 400-700 km a földrengések kipattanásának helye/, felemésztődő, pusztuló lemezszegélyek, mélytengeri árkok kialakulásának a helye lehet

  21. Közeledő kőzetlemezek • 3 típusa van: minden esetben hegységképződés, földrengések, és robbanásokkal kísért andezit-típusú vulkáni működés jellemző, melynek során meredek falú, kúp alakú rétegvulkánok keletkeznek. A szóródó törmelékből andezit,- és riolittufa, a megszilárdult lávából andezit és riolit képződik.

  22. Két óceáni kőzetlemez közeledéseAz idősebb, jobban lehűlt, ezért sűrűbb óceáni lemez bukik a mélybe a mélytengeri árok mentén. A megolvadt kőzetlemez anyaga a törésvonal mentén felszínre tör és heves robbanásokkal zajló, savanyú, andezit-típusú vulkáni működés jellemző, vulkáni szigetívek jönnek létre (az árokkal párhuzamosan). Gyakoriak a földrengések. Mikronézia, Új-Hebridák, Salamon-szk., Fülöp-szk, Kis-Antillák…

  23. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez közeledése(az alábukás során az óceánperemi lemez teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a szárazföldivel)A sűrűbb (több fémet tartalmaz) és vékonyabb óceáni lemez a szárazföldi lemez alá nyomul, akár 500-700 km mélyre is, az alábukás vonalában mélytengeri árkok keletkeznek. Az alábukó óceáni lemez anyaga beleolvad a köpenybe, s a törésvonal mentén heves robbanásokkal járó (víztartalmú üledék mélybe kerülése miatt) andezit típusú vulkáni tevékenység és a felgyűrődő üledékből hegységképződés indul meg, (de ez itt alárendeltebb szerepű, főleg vulkáni vonulatok képződnek) melyet földrengések is gyakran kísérnek. Andok, Koreai-hg

  24. Két szárazföldi kőzetlemez találkozása(ha az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi lemez ütközhet.)A két szárazföldi lemez találkozásakor a közöttük lévő óceáni üledék meggyűrődik (ferde és fekvő redők révén takaróredős szerkezetek jönnek létre, vagyis a meggyűrt üledéké a döntő szerep) és hegységként a magasba emelkedik. Az alábukás csak kisebb mélységig jellemző, így a vulkáni működés alárendeltebb szerepű. Ütközéskor mikrolemezek szakadhatnak le, melyek megszabják az új hegység elhelyezkedését (Himalája). Eurázsiai-hegységrendszer tagjai, Himalája, vulkánok közül: Etna, Vezúv, Stromboli, robbanásos, savanyú, andezit típusú vulkánok.

  25. Vulkáni működés • Előrejelzésére lézersugarakat használnak (magma-képződés miatt a vulkán megduzzad és a lézersugár hossza változik)

  26. Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben lejátszódó jelenség. MAGMA: görög kifejezés, kőzetolvadékot jelent. Az asztenoszféra, vagy a kőzetburok megolvadt anyaga, mely a felszín fele tör, de nem éri el a felszínt. A felszín alatt megrekedt és lehűl, kikristályosodik (gránit, diorit, gabbro). (A mélyebb részben kikristályosodó tömbök a plutonok, a kéreg felső részében a lakkolitok keletkeznek, pl.: Ayers Rock).

  27. Magmából olvadáspontjuknak megfelelően válnak ki az alkotórészek: mélységi ércképződés1200-1100 C -on nikkel, platina ércei izzó magmából válnak ki 1000 C -on a vas ércei700-350 C -on képződik az ónérc és az uránérc (tórium) a forró gőzökből, gázokból magmamaradékból válnak ki350 C alatt a forró vizes (hidrotermális) oldatokból válnak ki a rézérc, cinkérc, ólomérc, az arany és ezüst ércei, s kitöltik a kéreg repedéseit, a teléreket. A fokozatosan lehűlő

  28. Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó jelenség.LÁVA: a felszínre jutó magma. A kőzetolvadék kémiai összetétele meghatározza a kőzettípust, és a vulkáni működés hevességét, a vulkán formáját

  29. Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A bazaltos láva hőmérséklete kb.: 1100-1200 C fok, a nyomás kb.: 260 atm., a láva színe sötét, mert sok fémet és kevésszilikátot tartalmaz, bázikus kémhatású, nagyobb sűrűségű (3 g/cm³) viszkozitása („folyóssága”) alapján hígabb anyag (feszítő gázokban szegény).Lapos pajzsvulkánok (lejtés 5 -nál kisebb), párnalávák ( kötéllávák, vánkos lávák) keletkeznek a hasadékok mentén (hasadékvulkánok).

  30. Közeledő lemezszegélyeknél: Mélytengeri árkoknál a megolvadt kőzetlemez anyaga jut felszínre. Az andezites típusú (andezit, riolit) láva hőmérséklete kb: 800-900 ºC, színe világosabb (szürke, fehéres), mert sok szilikátot és kevesebb fémet tartalmaz, semleges, vagy savas kémhatású a SiO2 mennyisége alapján, sűrűsége 2,7 g/cm³, nagy viszkozitású, sűrűn folyó anyag. Heves robbanásokkal jár a vulkán kitörése, és a szóródó törmelékből (piroklaszt, lapilli, hamu) és a megszilárdult lávából meredek kúpok, rétegvulkánok keletkeznek.

  31. dagadókúpok(gyorsan kihűlő savanyú láva megszilárdul dóm keletkezik, Magyarországon ilyen a Nógrádi várhegy, ill. a Mt Pelée), csatornás vulkánok):Indonéz-szk:Krakatau, Andok vulkánjai, Karib-szk: Mt. Peléé (Martini ue szi.), Vezúv, Etna, Stromboli, Mexikó vulkánjai, Fuji…Rétegvulkánok felépítése: magmakamra, csatorna, vagy kürtő, kráter, törmelék (piroklaszt), megszilárdult, kihűlt láva.A vulkáni törmelékből tufa kőzetek, a lávából kiömlési kőzetek képződnek

  32. Lemezek területén:Hot spot= forró pont vulkanizmusMikor a kőzetlemez az asztenoszféra olyan pontja fölött „úszik el”, mely környezeténél jóval magasabb hőmérsékletű, ott a magma utat éget magának a kőzetlemezen keresztül, és vulkán keletkezik. Hawaii-szk.: Mauna Loa, Mauna Kea, kontinentális lemezen belül a Kelet-afrikai árok vulkánjai Kilimandzsáró,Teleki vulkán…

  33. Utóvulkáni jelenségek:(vulkáni utóműködés típusai, posztvulkáni jelenségek)Szolfatára: forró kén tartalmú gőzkitörés 200-400 C fokMofetta: száraz CO2-os kitörés (100 C fok alatti hőm.)Gejzír: időszakos hévforrás, gőzkitörés (A nagy nyomás miatt a víz 100 C foknál magasabb hőmérsékleten forr) szénsavas vizű források: borvizek, cseviceMegtalálhatók: Erdély Hargita, Olaszo. Nápoly környéke, Szicília, Magyarországon a Mátrában két csevice található Parád közelében

  34. Felszínformák • Self • Szigetívek • Ősmasszívumok (fedett, fedetlen) • Hegységek • Síkságok

  35. Felszínformák kialakulása • Self: kontinentális talpazat, a 200 méternél nem mélyebb, óceánok (tengerek), és a szárazföldek találkozásánál fekvő tengervízzel borított terület. Jelentősége: kőolaj és földgázkitermelés, halászat

  36. Szigetívek: • szárazföldi és óceáni lemezek, ill. 2 óceáni lemez ütközésekor • keletkeznek, főleg vulkáni kőzetekből épülnek fel, részei a tagolt partoknak

  37. ŐSMASSZÍVUMOK Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS ELŐIDŐBEN képződött hegységek • letarolt síkságok: Kanadai, Balti-pajzs • lépcsős felszínek : Brazil-felföld, Guyanai-felföld • hegyvidékek: Dél-kínai-hegyvidék • fennsík: Angara-masszívum, Dekkán-fennsík

  38. Fedetlen ősmasszívum (pajzs) • Jégkorszaki több 1000 méter vastag belföldi jégtakaró lepusztította az ősföldre rakódott üledékeket. • Jelentősége: a felszín közelébe került nehézfémek: vas, nikkel, platina, króm • Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs

  39. Fedett ősmasszívum • A süllyedő ősmasszívumokra tengeri üledék rakódott főleg a középidőben, s így táblás vidékek alakultak ki. • Óidejű üledékkel borított a Brazil-felföld, ezért jelentős feketekőszén-lelőhely. • Középidejű üledékkel fedett az Ausztrál tábla, Arab-tábla és a Szahara gazdag kőolaj-és földgázlelőhelyek

  40. Röghegységek • idős hegységek, ÓIDŐBEN keletkeztek • Mai szerkezetük vetődést mutat, (Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.) • Jelentőségük: vasérc, színesfémércek, nemesfémércek, feketekőszén, az óidejű hegységek medencéiben keletkezett .

  41. Röghegységek • Hegységrendszer: azonos időben keletkezett, hasonló felépítésű hegységek összessége. • Kaledóniai-hgr.: Appalache-hg. északi része, Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro. hegyei, Kelet-Grönland hegyei,

  42. Röghegységek • Variszkuszi-hgr.: Appalache-hg. déli része, Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.), Francia-khg., Német-khg., Lengyel-khg., Cseh-medence peremhg.-ei, Rodope, Urál-hg. Nagy-Vízválasztó-hg.

  43. Röghegységek • Vetődés: szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása (függőleges, vízszintes) ún. vetősík mentén

  44. Lánchegységek • 100 millió évnél fiatalabb hegységek, • KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill emelkednek még napjainkban is ( Himalája). • Mai szerkezetük gyűrődést mutat, mert fiatal koruk miatt még nem pusztultak le annyira, mint a röghegységek

  45. Lánchegységek • Jelentőségük: színes-és nemesfémércek( vulkáni működés miatt), hegylábi medencékben barnakőszén, kőolaj, földgáz és sófélék felhalmozódása • Tagjai: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hgr.

  46. Lánchegységek • Eurázsiai-hgr.: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei, Himalája • Pacifikus-hgr.: Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok

  47. Lánchegységek • Gyűrődés: A földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása. Nagy nyomás és magas hőm. hatására képlékeny rétegekben megy végbe. (álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő)

  48. Síkságok • Vízszintes, vagy megközelítőleg vízszintes terültek, ahol a felszín lejtése nem nagyobb, mint 6 ‰ (60cm/100m), és a magasságkülönbség kisebb, mint 200 méter/km2.

  49. Síkságok • Tökéletes síkság: 1 km2-en belül a magasságkülönbség kisebb, mint 30m. • Tökéletlen síkság: 1km2-en belül a magasságkülönbség nagyobb, mint 30m.

More Related