Távhő hálózatok

1. Távhő hálózatok Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

2. Távhőellátás rövid történeti áttekintése • 1825-ben Párizsban - fűtési rendszer létesítése nyitott nyomótartállyal, • 1878-ban Bostonban - távfűtési rendszer • 1884-1904 között a budapesti Országház fűtési rendszere • 1930 körül forróvizes távfűtés Európában • Az 1950-es években Bp. néhány pontján távfűtött lakások • A tömeges távhő ellátás az 1950-es évek vége • Budapesten 1960-ban -a 15 éves lakásépítési program kezdete • Az elkövetkező 10 évben közel 40 ezer lakás, budai Vár távhő ellátása • 1960-65 között ipari és közcélú fűtőerőművek -"hulladék" hőenergia • 1960 körül leálltak a budapesti erőművek fejlesztésével. A kialakított rendszerek a lakosság részére változó hőfokú forróvizet, az ipari üzemek részére gőzt, vagy állandó hőfokú forróvizet szolgáltattak. • Budapesten az 1980-as években megkezdték az önálló körzetek részbeni összekapcsolását • ManapságMagyarországon 98 településen 246 távfűtőrendszer működik és ezzel 640 ezer fogyasztó hőigényét elégítik ki.

3. Fogalom meghatározások • Távhő • Hőtermelő létesítmény • Távhővezeték-hálózat • Hőközpont • Csatlakozási pont • Fogyasztói vezeték • Fűtési határhőmérséklet • Hőszükséglet • Hőigény • Méretezési külső levegő hőmérséklet (tkm)

4. Méretezési külső levegő hőmérséklet Magyarországon

5. Fűtési hőigények épület típusonként

6. Az energiaellátás alrendszerei

7. Távhőellátás rendszere A hőellátás kiterjedés szerint következő módon csoportosítható: • egyedi központi fűtés (lakóházon belül) • tömbfűtés • körzet fűtés • városfűtés

8. A távhő rendszer elvi vázlata használati melegvízre

9. A távhő rendszer elvi vázlata használati fűtésre

10. Távhőellátás rendszere Termelő berendezések csoportosítása: Kapcsolt energiatermelés szerint: • Fűtőerőmű: hőtermelésre és energia termelésre épített, • Fűtőmű: gőz-, forróvíz-, melegvízkazánban előállított hő villamosenergia termelés nélkül. Felhasznált energiahordozó szerint: • gáz • kőolaj • szén • hulladék • biomassza • geotermikus energia

11. Távhőellátás rendszere Hőszállító közeg szempontjából, a szállítás a felsoroltak szerint különböztethető meg: • alacsony nyomású gőzfűtés, • forróvíz-fűtés, • melegvíz-fűtés

12. Távhőellátás rendszere

13. Távhőellátás rendszere Hálózat kialakítások vezetékszám szerint: • Egy vezetékes • Két vezetékes • három vezetékes Topológia szerint: • két vagy több oldalról táplált, többszörösen hurkolt hálózatok • egy pontban táplált, ágas vagy sugaras kialakítású hálózatok.

14. Távhőellátás rendszere A fogyasztókat megkülönböztethetjük a következők szerint: • lakossági • ipari • Közintézményi A hőenergia felhasználás szerinti csoportosítását a következő módon lehet végrehajtani: • fűtési, • használati melegvíz, • gőz.

15. Távhővezeték elhelyezés A vezetékelhelyezéssel kapcsolatos előírásokat a MszEN szabványok tartalmazzák. Melynek során figyelembe kell venni az alábbi fontos dolgokat: • a terület beépítettségét, • az általános, és részletes rendezési terveket, ezzel összhangban kell kialakítani a legkedvezőbb vezetési módot. A vezetéket ennek figyelembevételével kell dönteni a vezeték elhelyezéséről • terepszint alatt, • terepszint felett

16. Távhővezeték elhelyezés Helyszínrajzi elhelyezés során ügyelni kell a következőkre: • minél kevesebb közmű keresztezés forduljon elő, • műtárgyak elhelyezési lehetőségeit, védőcsatorna, beépítendő akna, kompenzátorfülkék helyszükséglete, • lehetőleg ne kelljen más közművet áthelyezni, • utak koronája alatti vezetést kerülni kell, vagy méretezni kell járműteherre, • gerincvezetéket lehetőleg a legnagyobb hőigények környékén vigyük, a terület hősúlypontján, vagy annak közelében, • a vezetékek lehetőleg kövessék a terep felszínének lejtésvonalát és a legrövidebb úton haladjanak, • térszín alatti vezetésnél a felszíni terheket is figyelembe kell venni, • a védőcsatorna fenékmélysége ne legyen nagyobb, mint 3 méter,

17. Távhővezeték elhelyezés • ha a hőtávvezeték zöld területen halad keresztül, akkor figyelembe kell venni az altalajban keletkező hőterhelést, ezért lehetőleg gyepesített sávban, illetve egynyaras növényzet alá helyezzük, ha ez nem oldható meg akkor a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyokra (szélmentes idő, 10°C napi középhőmérséklet) meg kell rajzolni a cső környezetében a talaj izoterma vonalait, és ennek figyelembe vételével kell a fák, bokrok gyökerétől megfelelő távolságban elhelyezni, • épületek, közművek védőtávolságát, • illetve közúti, vasúti űrszelvények méreteit, • nem ajánlatos erősáramú kábelekkel, illetve közúti villamos vasúttal párhuzamosan vezetni (a kóbor áram okozta korróziós hatás miatt) • talajvizes területet kerülni kell

18. Távhővezeték elhelyezés Függőleges elhelyezés az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • A meleg, illetve forróvizes rendszerekben a minimális hossz-esés 2‰ (üríthetőség, légteleníthetőség). • 3 méternél mélyebbre nem fektetjük • Közműkeresztezéseknél az előírt távolság a hőhatás miatt • Térszíni teher

19. Távhővezeték elhelyezés A hőmérséklet változás miatti hőtágulást a hőkompenzá-torokkal kell felvenni, amelynek a helyszükségletét is szem előtt kell tartani. • U, vagy Z alakú lírák, • A tömszelencés-, lencse-, hernyó-, axiális-, kompen-zátorok

20. Távhővezeték elhelyezés Kompenzátorok:

21. Távhővezeték elhelyezés Térszín feletti vezetés:

22. Távhővezeték elhelyezés Térszín alatti elhelyezés: a) járható alagút; b) kúszható védőcsatorna; c) védőcsatorna monolit alaplemezen U alakú lefedéssel; d) U alakú monolit, vagy előregyártott alsó résszel és előregyártott fedlapokkal; e) védőcsőben; f) kemény héjazattal; g) öntött, vagy szórt massza szigeteléssel; h) közvetlenül a talajban helyezve

23. Vezeték építés Vezetékekkel szemben támasztott követelmények: • a vezetékek külső víz és hőszigetelése egyszerű technológiával megvalósítható legyen, • nedvességnek, talajvíz behatolásnak a szigetelés ellenálljon, • üzemszünet esetén leürítés nélkül se legyen fagyveszélyes, • megbízható hőszigetelés, • belső külső korrózió elleni szigetelés mind biológiai és kémiai, mind kóbor áram ellen, • gyökerek behatolása elleni védelem, • egyenlőtlen süllyedés gátolva legyen. • Vezetéki várható élettartama 33 év

24. Vezeték építés Vezeték kialakítás: • Acél cső • Szigetelés • Köpenycső, vagy valamilyen védő szerkezet • Például bitumenes lemezbevonat, beton védőcsatorna

25. Vezeték építés Vezeték kialakítás: