1 / 77

A közoktatás igazgatása és intézményrendszere

A közoktatás igazgatása és intézményrendszere. Dr. Hafiek Andrea. A közoktatás elhelyezése az oktatási rendszerben. Iskolai rendszerű oktatás: közoktatás, felsőoktatás, szakképzés. Iskolarendszeren kívüli oktatás: felnőttképzés, képzés, átképzés, továbbképzés. A közoktatás fogalma.

vanida
Download Presentation

A közoktatás igazgatása és intézményrendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A közoktatás igazgatása és intézményrendszere Dr. Hafiek Andrea

  2. A közoktatás elhelyezése az oktatási rendszerben • Iskolai rendszerű oktatás: • közoktatás, • felsőoktatás, • szakképzés. • Iskolarendszeren kívüli oktatás: • felnőttképzés, • képzés, átképzés, továbbképzés.

  3. A közoktatás fogalma • A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést-oktatást, a kollégiumi nevelést-oktatást, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.

  4. A közoktatás jogi szabályozása Az oktatási rendszer működését szabályozó törvények: • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

  5. A közoktatás jogi szabályozása A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények: • 1949. évi XX. törvény - a Magyar Köztársaság Alkotmánya • 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

  6. A közoktatás jogi szabályozása A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények: • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

  7. A közoktatás irányítása Döntési szintek • Ágazati irányítás • Fenntartói irányítás • Helyi önkormányzati település-irányítás • Megyei, fővárosi feladatellátás-koordináció, • Intézményvezetés

  8. A közoktatás irányítása Az Országgyűlés • - ágazati törvényeket alkot, amelyek a közoktatás rendszere működésének jogi kereteit adják, • - az éves költségvetési törvényekben a működéshez szükséges költségvetési fedezetről rendelkezik • - ágazati stratégiát alkothat (hosszú és középtávú)

  9. A közoktatás irányítása A Kormány szerepe • - törvények előkészítése • - végrehajtási rendeletek megalkotása • - a közoktatás működését meghatározó finanszírozási rendszerek kimunkálása

  10. A közoktatás irányítása Az oktatásért felelős miniszter (és szakmai államtitkár) feladatai - Ellátja az ágazati irányítás feladatait • - a Kormány tagjaként érvényre juttatja az oktatási ágazat speciális igényeit • - ágazati stratégiákat, cselekvési terveket, szakmai fejlesztési programokat készít elő és hajt végre • - miniszteri rendeletet ad ki felhatalmazás alapján • - hatósági feladatokat lát el

  11. Az ágazati irányítás • Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója. • A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az ágazati irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.

  12. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal • (Korábban OKÉV) • Feladatai különösen: • - közreműködik - a közoktatás ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, végrehajtásában, szervezésében, koordinálásában; • - közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, a Kt.-ben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

  13. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal • - közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát; • - közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban; • - közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában; • - hatósági ellenőrzési és szabálysértési hatósági feladatokat lát el.

  14. A közoktatási intézményrendszer A közoktatási intézmény fogalma A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 37. §: • A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.

  15. A közoktatási intézmény A fenntartó lehet: • az állam, • a helyi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat, • országos kisebbségi önkormányzat, • a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy,

  16. A közoktatási intézmény A fenntartó lehet továbbá: • a Magyar Köztársaság területén alapított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, • az alapítvány, • az egyesület, • más jogi személy, • természetes személy egyéni vállalkozóként

  17. Az intézményalapítás feltételei A közoktatási intézmény alapítása - Az intézményalapítás feltételei - Kt. 38. § (1) • állandó saját székhely • állandó saját alkalmazotti létszám • a jogszabályban meghatározott eszközök, szabályzatok • a működéséhez szükséges pénzeszközök

  18. Az intézményalapítás feltételei • Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. • Kivéve nem állami fenntartó: nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.

  19. Az intézményalapítás feltételei • Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. • A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik.

  20. A közoktatási intézmény alapítása 1. alapító okirat 2. nyilvántartásba vétel: - költségvetési szerv – törzskönyvi nyilvántartásba vétel - egyéb fenntartó – jegyző, főjegyző veszi nyilvántartásba A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre.

  21. A közoktatási intézmény alapítása működési engedély: Kt. 79. § (1) „Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.”

  22. A közoktatási intézmény alapítása 1. Az alapító okirat: Tartalma eltérő attól függően, hogy költségvetési szervként alapítják a közoktatási intézményt vagy nem.

  23. A közoktatási intézmény alapítása • Költségvetési szervként alapíthatja meg: a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat: ekkor alkalmazni kell  • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet (Ámr.), illetve a Kt. szabályait is! • Ha nem költségvetési szervként alapítják meg: • (Áht.) hatálya nem terjed ki, viszont alkalmazandók a Kt. szabályai!

  24. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat tartalma - Kt. 37. § (5) a) intézmény neve, az alapító, illetve a fenntartó neve és címe, b) intézmény típusa, alaptevékenysége, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai, tagintézménye, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, a tagozat megnevezése, iskola esetén az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, c) a gazdálkodási forma meghatározása

  25. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat jelentősége • Adatai egy részének megváltozása az intézmény átszervezését jelenti (Kt. 121. § (1) 15. pont, 102. § (9) bek.) • intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak a Kt. 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár.

  26. A közoktatási intézmény alapítása A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben  • a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, • b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, • c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

  27. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat jelentősége • a közoktatási intézmény nem láthat el olyan feladatot, amelyre az alapító okirata nem jogosítja fel, • a közoktatási intézmény valamennyi dokumentumának összhangban kell állnia az alapító okiratban foglaltakkal, • a közoktatási intézmény szervezeti, szakmai önállósága, döntési jogosítványa nem lehet ellentétes az alapító okiratban meghatározottakkal.

  28. A közoktatási intézmény szabályzatai, dokumentumai, adatszolgáltatási kötelezettsége • SZMSZ, • adatok nyilvántartása, adatszolgáltatási kötelezettség, KIR-be történő bejelentkezési kötelezettség, • nyilvántartás vezetési kötelezettség, • házirend, • intézményi minőségirányítási program (teljesítményértékelés), • nevelési és pedagógiai program, • helyi tanterv (iskola)

  29. A közoktatási intézmény szabályzatai A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Kt. 40. § és 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § • Az intézmény működésével, vezetésével, kapcsolatrendszerével összefüggő kérdéseket szabályozza • A közoktatási intézmény vezetője készíti el • nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, • más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, • a fenntartónak pedig jóvá kell hagynia.

  30. A közoktatási intézmény szabályzatai A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) • a közoktatási intézmény dolgozóira, a tanulókra és a szülőkre vonatkozóan is megállapít szabályokat  • a különböző szülői és diákszervezeteknek valamint iskolaszéknek külön jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési, véleményezési joga van az SZMSZ-szel kapcsolatban.

  31. A közoktatási intézmény szabályzatai A házirend 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § • a gyerekekkel, tanulókkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza. • a benne foglaltak megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után • A házirendben foglaltak nem terjedhetnek túl a jogszabályi kereteken, tehát pl. többletkötelezettségeket nem határozhatnak meg, gyermeki, tanulói jogokat nem sérthetnek.

  32. A közoktatási intézmény szabályzatai Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) Kt. 40. § (10)-(11) • a feladatok hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának javítása fejlesztése érdekében, • működés hosszú távú elvei • vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok • ÚJ teljesítményértékelési rendszer • intézményi önértékelés • országos mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele • ÖMIP-pel való kapcsolat

  33. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az óvoda nevelési programot, • az iskola pedagógiai programot készít, amely magában foglalja az iskolai nevelési programot és a helyi tantervet • Az óvoda nevelési programja az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (V. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon kell, hogy alapuljon. • Az óvoda más óvoda ilyen módon elkészített nevelési programját is átveheti

  34. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az óvodai nevelési programot a nevelőtestület készíti és fogadja el, • a fenntartó hagyja jóvá, • ugyanez igaz a módosítására is. • Az iskola a pedagógiai programját, illetve az elkészített helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv alapján köteles elkészíteni, vagy választhat az ilyen módon elkészített helyi tantervek közül.

  35. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. • A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

  36. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az új pedagógiai programot, vagy a pedagógiai program módosítását az iskola felmenő rendszerben vezetheti be = • Az elfogadást követő tanévtől kezdve az érintett legalacsonyabb iskola évfolyamon kezdve (tehát nem minden évfolyamon egyszerre!) lehet bevezetni. • Az oktatásért felelős miniszter engedélyével a fentiektől eltérő pedagógiai program is bevezethető (egyedi engedély, illetve alternatív iskolák: Kt. 23. § és 131. §). • A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

  37. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv A helyi tantervnek minimálisan tartalmazni kell: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

  38. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

  39. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, - a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

  40. Tanügyigazgatási dokumentumok • a beírási napló • felvételi és mulasztási napló • foglalkozási napló • nyilvántartási lap (iskolában törzslap, kollégiumban törzskönyv) • bizonyítvány • tantárgyfelosztás • órarend

  41. A közoktatási intézmények típusai 1. A közoktatás nevelő és nevelő-oktató intézményei • óvoda; • általános iskola; • szakiskola; • gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola); • alapfokú művészetoktatási intézmény; • gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. • diákotthon és kollégium.

  42. A közoktatási intézmények típusai 2. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: • gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; • tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; • nevelési tanácsadó, • logopédiai intézet, • továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, • konduktív pedagógiai intézmény. 3. Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények 4. Többcélú intézmények

  43. A közoktatási intézmények típusai Többcélú intézmények • egységes iskola vagy összetett iskola, • közös igazgatású közoktatási intézmény, • általános művelődési központ (ÁMK), • egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, • egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény • ÚJ: óvoda-bölcsőde

  44. Óvoda (Kt. 24. §) • - A gyermek hároméves korától a tankötelezettség – a Kt. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. • - Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. - Az óvoda ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. - Az óvodában a nevelés az ún. nevelési program szerint folyik, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramján alapul.

  45. Óvoda (Kt. 24. §) - A gyermek - ha a Kt. másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. • - A szülők igényei szerint működik. • - A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

  46. Óvoda (Kt. 24. §) ÚJ: óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatás feltételei (Kt. 17. § (7) bek., Gyvt. 20/C. § és 160/A. §): 1. A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt) 2. A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról 3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 4. A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen..

  47. Az általános iskola (Kt. 26. §) • - Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. • - Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. • - Új szabály 2008. szeptember 1-jétől, hogy csak 8 évfolyammal működő általános iskolák lehetnek önálló intézmények, ennél kevesebb évfolyammal csak tagintézményként működhetnek (Fenntartói formától függetlenül minden általános iskolára vonatkozik).

  48. Az általános iskola • Az alapfokú nevelés-oktatás négy szakasza (Kt. 8. § (3) bekezdés) • az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, • a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, • az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, • a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő • szakasz.

  49. Az általános iskola • - A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb 50%-ában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

  50. Az általános iskolai körzethatárok megállapítása -Kt. 66. §-a (2)-(5) bekezdés Ha a településen több általános iskola működik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.

More Related