A Közösségi konfliktusok kezelése Hazai és külföldi jó gyakorlatok

1. A Közösségi konfliktusok kezeléseHazai és külföldi jó gyakorlatok Gyökös Melinda (BM, EUEFO) Budapest, 2011. szeptember 30.

2. A GPCCM-REG ProjektÁltalános információ • Cél: a közösségi/települési konfliktusok típusainak és az azok kezelésére/feloldására alkalmazott gyakorlatok, programok feltérképezése a kelet-közép-európai régió 5 tagállamában • Megvalósító: Belügyminisztérium (EUEFO) és a résztvevő 5 tagállam (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia) szakértői • Időkeret: 2011. április – 2013. május • Eszköz: másodlagos kutatás, helyszíni látogatások, mélyinterjúk • Eredmény:országjelentések+ ajánlások + modellprojekt-terv = angol nyelvű E-publikáció • Forrás: uniós társfinanszírozás az ISEC (Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem) programból

3. A GPCCM-REG ProjektÜtemezés • 2011. ápr. – 2011. máj.: a szakértők bevonása, munkacsoport • 2011. jún. 6–7. európai szeminárium Budapesten az EU magyar elnöksége szakmai programjának részeként • 2011. jún. – 2012. jún.: programok hatás- vizsgálata a résztvevő 5 tagállamban • 2012. jún. – 2013 márc.: a publikáció elkészítése • 2013 márc. – : ered- mények terjesztése (nemzeti nyelve- ken is)

4. SzemináriumÁltalános információ • Cél: kitekintés, hogy mi a helyzet és mi működik Európában • 110résztvevő17európai országból • Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti képviselői, a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma meghívott előadói, a meghívott 10 projektelőadói és egyébhazai és külföldi vendégek • Képviselt szakmák: rendőrök, mediátorok, közösségfejlesztők, szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok • Résztvevői elégedettség:4,87 (0=egyáltalán nem elégedett – 5=nagyon elégedett)

5. SzemináriumKérdések • Hogyan fokozható a közösségek biztonságaés az állampolgárok mindennapi biztonságérzetehelyi szinten? • Mely konfliktusok zavarják leginkább az állampolgárok komfort- és biztonságérzetét? • Hogyan lehet a különböző csoportok közötti konfliktusokat helyben, a helyi szereplők „képessé tevésével” kezelni és feloldani, mielőtt azok erőszakhoz vezetnek? • A közösségi kötődéseknek lehet-e bűnözéstől visszatartó hatásuk? • Milyen lehetőségei és korlátai vannak a helyreállító igazságszolgáltatás konfliktuskezelő módszereinek és a közösségfejlesztés eszköztárának a bűnmegelőzésben? • 8 országból összesen 10jó gyakorlat bemutatkozása (FI, ES, HU, CZ, UK, EE, HR and NL)

6. Szeminárium Konfliktusok, problémák • Iskolai konfliktusok • Szomszédsági konfliktusok • Multikulturális konfliktusok • Roma – nem roma konfliktusok • Rasszizmus • Deviancia és antiszociális viselkedés

7. Szeminárium Megoldások • Konfliktuskezelő gyakorlatok: Finnország, Spanyolország, Magyarország. • Komplex megoldások: Csehország, Egyesült Királyság, Észtország. • Közösségfejlesztő gyakorlatok: Horvátország, Egyesült Királyság. • Alternatív gyakorlatok: Hollandia, Magyarország.

8. Külföldi jó gyakorlatokFinnország Iskolai (VERSO) és szomszédsági (KOTILO) mediációs projektek (Finn Mediációs Fórum, Finn Menekültügyi Bizottság) • Probléma: iskolai konfliktusok; a multikulturális lakóközösségek együttéléséből adódó mindennapi problémák. • Cél: konfliktusok feloldása a mediáció módszerével; a helyreállító szemlélet beépítése a mindennapi viselkedési kultúrába. • Partnerek: Finn Oktatási Minisztérium; Finn Környezetvédelmi Minisztérium; Finn Pénznyerő Automata Egyesület; Finn Bűnmegelőzési Tanács.

9. Külföldi jó gyakorlatokFinnország (folyt.) Iskolai (VERSO) és szomszédsági (KOTILO) mediációs projektek (Finn Mediációs Fórum, Finn Menekültügyi Bizottság) • Módszerek: • képzés (teljes iskolai személyzet, kortársmediátorok, felnőtt támogatók, szomszédsági mediátorok); • konfliktusmegelőzés, mediáció, tanácsadás; • továbbképzés. • Eredmények: • 380 iskola, 7 200 kiképzett kortársmediátor, 1 800 kiképzett felnőtt, évi 9 000 ügy, 20 000 diák sikerrel kezelt konfliktusa; • 100 kiképzett szomszédsági mediátor (40% bevándorló), 100 kiképzett helyi lakos aktivista, évente több mit 100 eset.

10. Külföldi jó gyakorlatokFinnország (folyt.) A VERSO és KOTILO projektek fejlődése és kapcsolata

11. Külföldi jó gyakorlatokFinnország (folyt.) Egy példa: A mediációs szolgáltatások terjedése Kuusamo városban

12. Külföldi jó gyakorlatok Csehország „Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) • Probléma: az ún. „Gabal-jelentés” szerint a szociálisan hátrányos helyzetű települések/településrészek száma ugrásszerűen megnövekedett; roma – nem roma konfliktusok; a többségi társadalomhoz tartozók tömeges elköltözése. • Cél: a hátrányos helyzetű lakóközösségek problémáinak megoldása a helyi lakosok aktivizálásával, felelősségérzetének felkeltésével; a jogkövető életmód elősegítése mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. • Partnerek: önkormányzati képviselőtestület; állami rendőrség; önkormányzati rendőrség; regionális munkaügyi központ; helyi általános iskola; pártfogó felügyelői és mediációs szolgálat; civil szervezetek: Chanov Közösségi Központ, Együtt a Biztonságért.

13. Külföldi jó gyakorlatok Csehország (folyt.) „Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) • Alprojektek: • „Biztonságos otthon”: épülettömb- felújítás a lakók bevonásával, portás; • „Bűnmegelőzési és extrémizmus- elleni asszisztensek”: helyi lakosok; • „Társadalmi kirekesztés és a rendőrség”: tréningek, gyakorlat; • „Mentor”: alternatív szankciók hatálya alatt állók mentorálása; • „Speciális oktatás, iskolaidőn kívüli és klub-programok”.

14. Külföldi jó gyakorlatok Csehország (folyt.) „Daybreak” projekt (Belügyminisztérium, Chanov) • Eredmények: • a rendőrök és a roma vezetők közti kommunikáció javult; • a regisztrált bűncselekmények száma jelentősen csökkent; • konfliktuskezelés a roma mentorok segítségével; • iskolai mulasztások száma csökkent; • fokozódott a szülők érdeklődése gyermekeik iskolai teljesítménye iránt; • alprojektek országos terjesztése.

15. Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság „Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) • Probléma: helyi lakosság egészségügyi és szociális szempontból hátrányos helyzetű; antiszociális viselkedés és szervezett bűnözés szempontjából „hot spot”, de feljelentési hajlandóság alacsony; helyi szolgáltatók körének (orvosi rendelők, posta, üzletek, iskolák) folyamatos csökkenése; etnikai és generációs konfliktusok; rasszista bűncselekmények; jobboldali szélsőséges politikai csoportok jelenléte. • Cél: a társadalmi kohézió fej- lesztése; hatékony beavatkozás a lakónegyed további hanyat- lása megelőzésére.

16. Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság (folyt.) „Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) • Partnerek: helyi rendőri egységek; Home Office közbiztonsági partnerségeket felügyelő egysége; önkormányzatokért felelős tárca; szociális lakásügyi szervezet; illegális hitelezés elleni országos szervezet; helyi egyházközség. • Módszerek: • kutatás a problémák azonosítására; • problémamegoldó workshopok; • virtuális rendőrségi hálózat a rasszista bűncselekmények ellen; • részvételi finanszírozás; • rendőrségi akciók a szervezett bűnözők ellen.

17. Külföldi jó gyakorlatok Egyesült Királyság (folyt.) „Offerton” projekt (Rendőrség, Offerton lakótelep – Stockport) • Eredmények: a társadalmi kohézió javult; a szélső jobboldali szervezetek aktivitása visszaszorult; az elmúlt 1 évben nem jelentettek rasszista incidenst; 48%-kal csökkent az antiszociális viselkedések miatti bejelentések száma; az illegális hitelezésre és a drogkereskedelemre vonatkozó be- jelentések száma csökkent; a közös- ségi központ visszanyerte eredeti funkcióját; 16 új közösségi csoport jött létre, működik és vesz részt a helyi döntési folyamatokban.

18. Külföldi jó gyakorlatokHollandia „Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch Önkormányzat) • Probléma: garázda magatartás és bűncselekmények elkövetésének magas kockázata; iskolából kimaradás és a helyi közösség elleni lázadó magatartás gyakorisága a marokkói fiatal fiúk körében. • Cél: a fiúk és csoportjaik szociális problémáinak azonosítása és a fiatalok és szüleik közösségi aktivitásának fokozása rövid távon; szociális készségfejlesztés és pozitív énkép kialakítása és a társadalmi hierarchiában való működés készségének átadása középtávon; szomszédsági kohézió szintjének növelése, a helyi közérzet fejlesztése és a garázdaságok számának csökkentése hosszú távon. • Partnerek: helyi szociális szakmai szervezet; helyi középiskola; helyi rendőri egység.

19. Külföldi jó gyakorlatokHollandia (folyt.) „Goalgetters” projekt (‘s-Hertogenbosch Önkormányzat) • Módszerek: • profi futball klub szimulálása: szerződés a tagokkal; • csapatok edzései, tornái és edzőtáborai; • havi klubszintű interaktív felvilágosító foglalkozások; • edzésenként csapatszintű tematikus megbeszélések. • Eredmények: • szociális készségek fejlődése; • pozitív önértékelés, iskolai eredmények javulása, aktívabb közösségi részvétel

20. Konklúziók I. • A közösségi bűnmegelőzésnek tennie kell a marginalizált, társadalmilag kirekesztett, és mind az elkövetővé, mind pedig az áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, közösségek társadalmi integrációjáért. • A helyreállító igazságszolgáltatás értékvezérelt és normatív megközelítése, amely elősegíti a közösségi részvételt, a dialógust, a helyreállítást, a békéltetést, a felelősségérzet fejlesztését, a demokratizmust és a normákkal való azonosulást, hasznára válhat a bűnmegelőzésnek. • A strukturálatlan szabadidő-eltöltés a kortárscsoport körében, valamint a társadalmi kohézió alacsony szintje a szomszédságban erős rizikófaktorok a fiatalkori bűnözés vonatkozásában, míg az iskolai és családi kötelékek védőfaktorokként működnek.

21. Konklúziók II. • A közösségfejlesztés a „képessé tevés” módszerével, a készségek és az önbizalom fejlesztésével fejlesztheti a közösségi cselekvést és az aktív állampolgárságot a hátrányos helyzetű közösségekben, és fontos eszköz lehet a bűnözés okait és a közösségi konfliktusok kezelését célzó munkában. • A konfliktusok, amelyek szükségszerű velejárói mindennapjainknak, lehetőséget adnak a változtatásra, az érintettek aktivizálására és felelősségérzetük fejlesztésre. • A hátrányos helyzetű közösségekkel végzett munka csak akkor a eredményes, ha az érintett közösség tagjai maguk is aktívan részt vesznek a megoldáskeresésben és a programok megvalósítói élvezik a résztvevők bizalmát.

22. melinda.gyokos@bm.gov.huwww.eucpn.org