1 / 43

SZERKEZETTAN I. Alapozás

Frank O. Ghery Nationale Nederlanden 1993-1996 Prága. SZERKEZETTAN I. Alapozás. Az alapozás feladata. a szerkezetek önsúlyát és az őket érő hatásokat a teherhordó talajra továbbítsák, úgy, hogy káros süllyedések se az épületben, se a szomszédos épületekben ne keletkezzenek,

urian
Download Presentation

SZERKEZETTAN I. Alapozás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Frank O. Ghery Nationale Nederlanden 1993-1996 Prága SZERKEZETTAN I.Alapozás

  2. Az alapozás feladata • a szerkezetek önsúlyát és az őket érő hatásokat a teherhordó talajra továbbítsák, úgy, hogy • káros süllyedések se az épületben, se a szomszédos épületekben ne keletkezzenek, • az épület állékonyságát veszélyeztető káros feszültségek ne keletkezzenek.

  3. Az alapozás módjának, szerkezeti kialakításának megválasztását alapvetően meghatározzák a: helyi talajviszonyok, az építmény szerkezeti kialakítása, mérete, terhelése, szerkezeti rendszere, (pontszerű, vonalmenti vagy összefüggő, sík terhelési felületű teherátadás), az épület alaprajzi tömegének tagoltsága stb.

  4. Az alapozás tervezésekor elsődleges a talaj vizsgálata, mely szükséges az alapozás helyes és gazdaságos tervezéséhez. Meghatározzák a • talaj rétegződését, • fizikai tulajdonságait, • állapotát, • a talajvíz viszonyokat. A talajmechanikai vizsgálat helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokból áll. Az eredményeket talajmechanikai szakvéleményben foglalják össze.

  5. Helyszíni vizsgálatok 1. Próbagödör, vagy kutató akna • Mintavétel kiszúróhengerrel, rétegenként a talajvízig. A próbagödröt talajtól függően dúcolni kell. 2. Talajfeltárás próbafúrásokkal • célja: talajrétegződés megállapítása részletes talajmechanikai szakvéleményhez. • talajminta vétele, • vízminta vétele A talajfeltárás eredményét fúrásszelvényen ábrázolják, melyben megjelenik a talaj rétegződése, illetve a laboratóriumi kísérletekkel meghatározott adatok és talajfizikai jellemzők.

  6. Laboratóriumi vizsgálat • Fejtési osztály, talajfizikai jellemzők (szemszerkezet összetétel, plasztikusság, savtartalom, teherbíró képesség) • Talajvíz kémhatása A talaj teherbíró képessége a törőigénybevétel biztonsági tényezővel növelt értéke.

  7. Talajmechanikai szakvélemény Tartalmazza: • a feltárás módját, • a talaj rétegződését, • a talajfizikai jellemzőket • a talajvíz • szintjét, • kémhatását, • szulfáttartalmát • az alapozási módot, • az alapozási szintet, • a várható süllyedést, • a kivitelezésre vonatkozó adatokat

  8. A talajok osztályozása

  9. A talajok osztályozása anyaguk szerint • szerves (homokos tőzeg, iszapos tőzeg, szerves iszap, szerves agyag) • alapozásra nem alkalmas, eltávolítandó! • nagy mennyiségben tartalmaz növényi és állati eredetű szerves anyagokat, • állandó kémiai változáson mennek át (bomlanak) • szervetlen • alapozásra alkalmas, • ásványi alapanyagokból állnak, • különféle kőzetek mállott részei, vagy • üledékes talajok

  10. Szervetlen talajok osztályozása szemcseméret alapján • szemcsés: • kavics (2mm-nél nagyobb szemcseméret) • homok (0,1-2 mm) • homokliszt (0,02-0,1) • kötött: • iszap (0,002-0,02) • agyag (0,002-nél kisebb) A kavics és a homok szabad szemmel látható, a homokliszt még éppen felismerhető. Az iszap és az agyag száraz állapotban szilárd. Az iszapot nedves állapotában megnyomkodva a víz kigyöngyözik.

  11. Talajok csoportosítása geológiai eredetük szerint Maradék talajok: • kőzetek mállásából Üledékes talajok: • vízi lerakódás • felső szakaszon durva, • alsó szakaszon finom lerakódás • szélhordta talaj (lösz) • gleccser üledékes

  12. Talajok osztályozása teherbírás szempontjából Szemcsés talajok teherbíró képessége függ: • tömörségtől (tömör, vagy közepesen tömör) • víztartalmától (száraz, nedves, telített) (2-8 kp/cm2) • Kötött talajok teherbíró képessége függ: • kemény palás, • nedves, vagy képlékeny (1,2-9 kp/cm2)

  13. Talajok osztályozása megdolgozás szempontjából Bonthatóságuk, fejthetőségük, keménységük alapján osztályozzák. I. lapáttal, ásóval könnyen fejthető, … … VII. csak robbantással fejthető)

  14. Alapozás előkészítő munkák (földmunkák) 1. Alap, pincetömb kiemelés, visszatöltés: épület körüli talaj rendezése, talajok javítása, tömörítése. • fejtés – talajosztálynak megfelelő munkaeszközzel, • kiemelés • bevágás – alapárok kiemelés, pincetömb kiemelés, • szállítás – helyszínen, belül, tárolóhelyre, • visszatöltés – oldalfalak mellé, • feltöltés, padozat alá, • tömörítés, döngölés iszapolás, • tereprendezés rézsű képzés Függ:az alapgödör mélységétől, a talaj állapotától, a talaj dőlésétől, a munkaidő tartamtól, az építési évszaktól

  15. 2. Dúcolási munkák A földpartok megtámasztása függőleges falú munkagödrökben szükséges: • 0,8 m-nél mélyebb nedves iszapos talaj • 1,0 m-nél mélyebb közepesen kötött talaj, • 2,0 m-nél mélyebb csákánnyal bontható, kötött talaj. A dúcolt árok szélessége minimum 80 cm. Fajtái: • állított pallózás (hézagos és zárt), • vízszintes pallózás (hézagos és zárt), • szádfalazás

  16. 3. Víztelenítési munkák • Nyíltvíztartásnál a munkagödör szélén körben szivárgó alapcsövezést készítenek, melybe gyűjtőárkokon keresztül kerül a víz. Innen a gyűjtőaknába vezetik (80-150 cm átmérő, 1-2 m mélység), majd szivattyúval eltávolítják. • Talajvízszint süllyesztésnél a munkagödör körül kutakat fúrnak le, és folyamatos szivattyúzással távolítják el a vizet.

  17. Alapozás

  18. Az építmény terhének közvetítési módja, valamint a terhelt talajrétegek felszíntől való távolsága alapján két alapozási módot különböztetünk meg: • Síkalap, ahol a teherhordó talajrétegre közvetlenül a terhelést felvevő, elosztó szerkezeti elem támaszkodik. • Mélyalap, ahol a terhelést elosztó, és felvevő szerkezeti elemek egymástól elválnak, közéjük terhelést közvetítő szerkezeti elem kerül beépítésre.

  19. Az alapozás általános szabályai 1. Az alapozás alsó síkja: • a padló sík alatt min. 50 cm, • legalább a fagyhatáron A fagyhatár jelentősége: fagy hatására a talajban lévő vízből jéglencsék keletkeznek, tágulnak, fagyhatár feletti síkra alapozott épületet felemelik. Ezt az épület követni nem tudja, ezért az alapozási síkot mindig fagyhatár alá, (8-1,0 m re) kell megválasztani. • a teherbíró talajba min. 10 cm benyúlva, 2. Az alapozás méretezésének általános elve a szerkezetek azonos süllyedése. 3. Az alapozást mindig a szigeteléssel együtt kell kezelni.

  20. Síkalapozás Síkalapozást tervezünk mindakkor, ha a felszínhez, illetve a legalsó építményszinthez viszonylag közel (3-4 m), kellő teherbírású talajréteg van, mely az épület összes terhét a várható süllyedések figyelembevételével, az építmény károsítása nélkül felveszi. Az alapozás anyaga lehet: • kő, • tégla, • úsztatott kőbeton, • beton, • vasbeton A különböző anyagok teherátadási szöge különböző, így az alaptestek magassági mérete is különböző. (Legnagyobb a kőből készülő, legkisebb a vasbetonból készülő alaptest teherátadási szöge.)

  21. Sávalapozás Tömör falszerkezetek alatt folytonos alátámasztást biztosító sávalap készül.

  22. Pontalapozás A vázas szerkezet pontszerű terheinek átadását a teherhordó talajra pontalapok közvetítik. Az alaptest talajra támaszkodó felülete az alátámasztó szerkezet alapra helyezett felületénél lényegesen nagyobb. A kiszélesedés mértéke a terhelés nagyságától, a talaj határfeszültségétől, alakja az alaptest anyagától, szerkezeti jellemzőitől függ. Anyaga általában monolit-, vagy előregyártott beton, vasbeton, régebben terméskő, illetve tégla is előfordult.

  23. Gerenda és gerendarács alapozás Pillérvázas épületeknél a sűrűn elhelyezkedő pillérek alátámasztására vasbeton gerendaalapot készítenek. Mindkét irányban épített gerendaalapot gerendarács alapnak nevezik.

  24. Lemezalapozás

  25. Mélyalapozás Ha síkalapozás nem készíthető mert: • nincs a felszínhez, illetve a legalsó építményszinthez közel megfelelő teherbírású talaj, • csúszásveszélyes a talaj, • víztávoltartás miatt gazdaságtalan a síkalap építése, stb. mélyalapozást készítenek.

  26. Cölöpalapozás Cölöpalapozásnál az építmény terhét teherelosztó szerkezet (monolit vasbeton fejgerenda, gerendarács, vagy lemez) közvetítésével cölöpök adják át a mélyen fekvő teherbíró altalajra. A cölöpalapok általában több cölöpből álnak, ezeket cölöpcsoportoknak nevezzük.

  27. A cölöpök teherátadás szempontjából lehetnek: • támaszkodócölöp (a teher túlnyomó részét a cölöp a csúcsán adja át a teherbíró talajra), • lebegőcölöp (a teher nagy része a cölöp köpenyfelületén, súrlódással adódik át a talajra).

  28. Anyaguk lehet: • fa, • acél, • beton, • vasbeton (monolit, vagy előregyártott). • Lehajtási módjuk lehet • vert, • vibrált, • sajtolt, • fúrt.

  29. Kút, vagy szekrényalapozás Az alapozási módra jellemző, hogy az alaptestet határoló kút-, illetve szekrény-szerkezetet a helyszínen készítik el és süllyesztik a megfelelő mélységre. Alkalmazása célszerű, ha: • a teherhordó talaj nincs túl mélyen (4-8m), • a közbenső talaj könnyen kotorható, • a teherhordó talaj kemény, (cölöp nem verhető be)

  30. A kutat általában saját súlyával (illetve pótteherrel süllyesztik le) a megfelelő vágóéllel kialakítva. A süllyesztés a kút belsejének kotrásával egyidőben történik. A megfelelő mélység elérése után a kút alját vízzáró betonnal, közbenső részét sovány betonnal, felső részét vasbetonnal készítik, mely utóbbihoz csatlakozik a felmenő szerkezet kapcsolatát biztosító teherhordó lemez, vagy gerendarács.

  31. Résfalas alapozás A résfalakat a térszinttől építik úgy, hogy a megépítendő fal, vagy pillér helyén a föld fellazítását, eltávolítását fúró, vagy markolófej, dúcolását a résiszap (bentonitos zagy) biztosítja. A függőleges oldalfalú rést alulról fölfelé haladó betonozó csővel, a résiszap egyidejű kiszorításával építik. A rész felső szegélyén résvezető vasbeton gerendát alkalmaznak, mely részben a földpartot támasztja, részben a bentonitos zagy elvezetését biztosítja.

  32. A résfal munkagödör megtámasztására és vízzárási feladatok ellátására is alkalmas. Jellemző felhasználási területe a foghíjtelkek beépítése, melyeknél a szomszédos házak alapfalainak megtámasztására is szükség van.

  33. Alapszigetelés

  34. Talajpára: A talajvíz párolgásából a talajvíz fölötti rétegek üregeiben lévő levegőben elhelyezkedő pára, és a lehűlő rétegek szemcséin lecsapódó nedvesség. Általában nagyobb szemcséjű talajoknál, illetve terepszint fölé helyezett szerkezeteknél fordul elő. Talajnedvesség: Részben a talajvízből kapilláris úton felszivárgó, részben a csapadékból származó nedvesség. Talajvíz: A talajszemcsék közötti üregeket kitöltő, le nem kötött szabad víz, melynek felhajtóereje, illetve hidrosztatikai nyomása van a szerkezetre. Rétegvíz, szivárgó víz: Vízzáró talajrétegek között, vagy fölött összegyűlt csapadékvíz, mely ha nem vezetik el megfelelően a talajvízhez hasonlóan nyomást fejt ki az épületszerkezetekre.

  35. Az épületeket különböző szárazsági követelmények kielégítésére szigetelhetjük. • a teljes szárazság (porszárazság) elérésére vízhatlan szigetelést, • a viszonylagos szárasság elérésére vízzáró szigetelést alkalmaznak. Vízhatlan szigetelés: • Melynél a védett térbe és szerkezetbe egyáltalán semmi nedvesség nem juthat. Ilyenek az állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, laboratóriumok, nedvességre érzékeny anyagok tárolására szolgáló helyiségek. Vízzáró szigetelés: • Melynél a szerkezetbe annyi nedvesség juthat, ami el is tud párologni.

  36. Szigetelések anyagai, szigetelési rendszerek • bitumenes alapanyagú mázak (kent szigetelés), • bitumennel telített, és bevont lemezek (hagyományosan papír, korszerűbb esetekben textil, üvegfátyol, műanyagszövet) • hegeszthető, illetve modifikált bitumenes lemezek, • műanyaglemez szigetelések (PVC, PIB, POLIETILÉN, stb.), • fémlemez szigetelések (ólom, vörösréz, vagy acéllemez), • cementhabarcs és műanyagadalékkal javított cementhabarcs, • tömegbeton szigetelés (pórustömítő anyaggal vízzáróvá tett beton)

  37. Szigetelés módja és a nedvességhatás összefüggései1.

  38. Szigetelés módja és a nedvességhatás összefüggései2.

More Related