a szeg nys g cs kkent s nek lehet s gei a k z ss gfejleszt s eszk zeivel n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel PowerPoint Presentation
Download Presentation
A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 24

A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel - PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on

A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP 5.1.3 - 09/1. és 09/2.) nyitókonferencia 2011. december 1. Kesztyűgyár, Budapest. Bevezetőül:.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel' - tryna


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a szeg nys g cs kkent s nek lehet s gei a k z ss gfejleszt s eszk zeivel

A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP 5.1.3 - 09/1. és 09/2.) nyitókonferencia

2011. december 1. Kesztyűgyár, Budapest

bevezet l
Bevezetőül:

A szociális szakmákhoz hasonlóan - a közösségi beavatkozó szakmák is kihívásnak élik meg azt a helyzetet, hogy a tömegessé vált szegénységgel valamit nekik is kezdeni kell.

Vázlatos jelzéseket, leginkább alapelveket tudok most adni, aztán a későbbi képzéseken kibontjuk ezeket a tartalmakat.

akarjuk e akarj k e a v ltoz st k s mi
Akarjuk-e/akarják-e a változást?Ők és mi

Nem lehetséges-e, hogy két világ, mondhatni két kultúra jelenik meg a segített és segítő viszonyában? Nem azon fáradozunk-e legfőképp, hogy olyan elvárásokhoz, rendszerekhez és azok normáihoz igazítsuk a nehéz sorsú embereket, amelyeknek ők nem tudnak megfelelni, s amelyek már kivetették magukból őket? S vajon nem segíthetne-e az, ha empátiánkat szabadabban engednénk működni és bizalommal fordulnánk az ő cselekvő hozzájárulásuk felé?

k s mi folyt
Ők és mi – folyt.

Van-e hely nekik a mi világunkban és nekünk az övékében? Elfogadjuk-e egymást?

Hosszú közösségfejlesztő munkám egyik legfontosabb tanulsága annak felismerése, hogy azok, akikkel dolgozunk, nem a mi fejünkkel élik az életüket. Vajon ismerjük-e a gondolkodásmódjukat és elítélés nélkül viszonyulunk-e hozzá? Tudjuk-e, hogy milyen kulturális, történelmi és társadalmi okokból vált olyanná a helyzetük, amilyenné? Látjuk-e életperspektíváikat, van-e képünk arról, hogy milyenné lehetne válniuk (azon kívül, hogy olyanná, mint mi)? Értjük-e, hogy önmagukhoz és nem hozzánk képest kell előre lépniük és vajon tudunk-e szakmai segítséget adni ebben a folyamatban? Tudunk-e belőlük kiindulni és velük elindulni valamerre, aminek a végét mi sem látjuk?

k s mi folyt1
Ők és mi – folyt.

Nem kerülhető meg a felismerés: mai, megnehezedett és konfliktusokkal terhelt viszonyaink közepette ideje arra is figyelnünk, hogy az érintettek maguk is egyfajta kultúra megjelenítői, értelmezői és alakítói, s ha e két kultúrát közelíteni akarjuk egymáshoz, ha a társadalmi integrációt tartjuk fő feladatunknak, akkor annak betöltéséhez nem csak igazító, kontrollálva-segítő, ellátó, hanem f e j l e s z t ő i funkciókat is fel kellene vállalnunk.

fejleszt s
Fejlesztés

A gazdaságilag magukra hagyott térségek nem sokat várhatnak az ún. külső modellektől, mert azok éppen most kerülnek válságba, a fenntarthatóság problémájával nézve szembe. A fejlesztés ezentúl már csak a helyi lakosság által kidolgozott sajátos alternatív stratégiákon és a helyileg önállóan kialakított terveken alapulhat, mégpedig a lakosság szükségleteinek és erőforrásainak újfajta értékeléséből, illetve egybevetéséből kiindulva.

„A segítő beavatkozás nem más, mint lényege szerint a lehetőségek feltárása és átélésbe, cselekvésbe fordítható aktualizálása.” (Varsányi, 1999)

a mi munk nk t neti kezel s vagy az alapprobl m k megold s hoz val hozz j rul s
A mi munkánk tüneti kezelés vagy az alapproblémák megoldásához való hozzájárulás?

Alapproblémák: munkanélküliség, képzetlenség, lakhatás, egészségi állapot, kirekesztettség.

A közösségfejlesztés és más segítő szakmák – hozzájáruló jellegű foglalkozások:

Önmagukban nem tudják megoldani e problémákat, de más szakmákkal és a szektorokkal (kormányzati, civil és üzleti szektor) együttműködve jelentősen hozzá tud járulni a problémák mérsékléséhez, s a feltételek együttállása esetén a megoldáshoz is.

mi a k z ss gi hozz j rul s l nyege
Mi a közösségi hozzájárulás lényege?

A közösségi beavatkozó szakember bevonja az érintetteket a problémák feltárásába és kezelésébe, az ő részvételükkel folyik a közös tevékenység, melynek nem csak módja, de irányultsága is közösségi - tehát a közjóra irányul.

a seg t szakm k egym st kieg sz t seg t si form k s munkam dok
A segítő szakmák egymást kiegészítő segítési formák és munkamódok,

amelyek részvétele a helyi problémamegoldásban folyamatosan bővítendő. A közösségfejlesztő, közösségi vállalkozásfejlesztő, felnőttképző, művelődésszervező, vidékfejlesztő, szociális munkás, egészségnevelő, mediátor, pszichológus, tervező, ifjúságsegítő, szociálpedagógus, tanár, iskolaigazgató, vállalkozó, közigazgatási és más szakemberek bevonása és együttműködése a változás elérése érdekében egyaránt indokolt lehet.

Az igazi kérdés az, hogy az adott helyzet mely szakterületek beavatkozását, vagy beavatkozási módok együttesét igényli, és hogy képesek vagyunk-e együttműködni mindazokkal, akik a helyzet javításához hozzá tudnak járulni.

egy ttm k dni az rintettekkel is
Együttműködni az érintettekkel is!

ők is hozzá tudnak járulni helyzetük javításához, nagyobb mértékben is, mint azt feltételeznénk:

  • ha sikerül motiválni őket a cselekvésre,
  • ha az önsegítéshez szükséges fogódzókat bizalmat keltő módon és a mindennapokban is érzékelhetően tudjuk biztosítani és hosszú távon,
  • ha mindig a szükséges mértékben alkalmazzuk szakmai segítésünket,

akkor kicsiny lépésekkel megkezdődik az önsegítő folyamat és eljut az egymáson segítésig, megerősíti az önbizalmat és a készenlétet további, általában fejlesztő lépések (tanulás, munkavégzés, munkavállalás,s tb.) megtétele felé.

Ne csak a szakemberek, hanem az érintettek is szolgáltathassanak tehát!

az egy ttm k d s j mbor sz nd k nem de neh z gy
Az együttműködés – jámbor szándék?Nem, de nehéz ügy.

Feltételei:

  • Bizalom
  • Biztonság, vagy éppen erős, mozgósító bizonytalanságérzet (egzisztenciális értelemben)
  • közösséghez tartozás – otthonosság
  • Közösségi és demokratikus szocializáció
  • Együttműködni tudás – technikák, módszerek ismerete
  • Jövőkép
a szeg nys g kezel se nem csak szakmai int zm nyi k rd s hanem k z ss gi s sszt rsadalmi gy
A szegénység kezelése nem csak szakmai/intézményi kérdés, hanem közösségi és össztársadalmi ügy!

Az alulról felfelé építkezés, az érintettek részvétele helyzetük javításában és az, hogy felelősséget vállalnak valamiért, nem jelenti azt, hogy a közösség és a társadalom ezért az ügyért tovább nem vállalja a felelősséget!

Az intézmények „szolidaritáspótló” intézmények, „hideg” projektek!

A közösségi munka – nálunk még csak elvileg - összjáték az állam, az önkormányzat és a helyi lakosok között. A közösség és a társadalom szolidaritása és integrációs szándéka, erkölcsi és pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen!

slide13
Hogyan szerezhetünk érvényt ezeknek az alapelveknek?Megnyerni a helyi közösséget!Önmagunk és helyzetünk megismerése, megértése

A kommunikáció egyben az érintettek megszólítását és bevonását is jelentheti, a kapcsolatteremtés a lakosok között

Nem csak verbálisan kommunikálhatunk!

Tanulmányoznunk kellene Paulo Freire-nek az Elnyomottak pedagógiája (Pedagogy of the oppressed, 1972) c. világhírű munkáját, amelyben leírja, hogy elvont, fogalmi gondolkodással nem lehet a szegényekhez közelíteni. Az ő világuk praktikus, mindent a gyakorlati megvalósíthatóság oldaláról néznek, s tanulási folyamataik is csak ezen keresztül lehetnek eredményesek

Mind szélesebb körben meg kellene ismerni például a dán termelő iskola munkáját (Vercseg, 2011) és magyar társát, a zalaegerszegi iskoláét, hogy megértsük a „learning by doing” lényegét!

kommunik ci kommunik ci kommunik ci
Kommunikáció – kommunikáció – kommunikáció!

A bizonytalan, egymást nem ismerő szereplők megerősítésének eszköze a kommunikáció, melyben a szereplők bemutatják egymásnak saját helyzetüket. Az önbemutatás, helyzetleírás, a probléma definiálása vezet a párbeszéd kialakulásához, a zárt világok kinyílásához, a közös ügyek felismeréséhez. (Habermast idézi Varsányi)

  • Bemutatkozás, önbemutatás, csoportbemutatás

A lakosok fotózhatják egymást, videót készíthetnek (ki vagy?), bemutatkozó akciók szervezése, kiállítást rendezése, falfestés, közösségi színház, cirkuszelőadás, sport, vetélkedő, civil börze, vendégségbe megyünk – vendéget fogadunk, stb.

kik vagyunk mi gy egy tt
Kik vagyunk mi így, együtt?
  • a saját kultúra felismerése, az összetartozás megélése (vannak-e közös történeteink?)

A bemutatkozásból előtűnő történetek felnagyítása és nyilvános bemutatásuk, közösségivé tételük;

Oral history bemutatása;

Ki mihez ért? „Én ezt tudom” – egymástól tanulás: közösségi akció

folyt
Folyt.
  • Mi történt velünk? A rendszerváltás hatása a helyi közösségre

Csoportos és végül össz-közösségi (kerületi, szomszédsági, települési, kistérségi) akciók/ beszélgetések – a csoportok elmondják/lerajzolják/bemutatják véleményüket!

  • Mit jelent a számunkra itt élni? az identitás tartalma
t gul vil gok viszony t si pontok keres se
Táguló világok - viszonyítási pontok keresése
  • szomszédolás
  • kistérségi műhelymunkák
  • országos találkozók, konferenciák, a nemzetközi porond
  • tanulmányutak
a saj t helyzet jav t sa
A saját helyzet javítása
  • Mi az, amin változtatni kellene és hogyan?
  • Elképzelések felgyűjtése
  • Ki mivel járul hozzá?
  • A szervezettség növelése, hálózatosodás
  • Csoportok alakulása
  • Programok fejlesztése
  • Képzések
munka s reintegr ci
Munka és reintegráció
  • Szomszédsági szolgáltatások
  • Szociális vállalkozások
  • Közösségi gazdaságfejlesztés
  • közösségi vállalkozások
  • Közösségi alapítványok
v g l
Végül

A hazai példa még kevés, mert sem a közösségfejlesztés, sem a szociális munka nem hozta létre a marginalizált helyzetből, a mélyszegénységből való kilábalás közösségi kezelését - módszereit, eseteit, példáit. Hiányzik és egyre odázódik az a politikai akarat, amely szinkronba hozná a gyakorlat törekvéseit sajátjaival – amennyiben a mélyszegénység problémáinak mérséklésére komolyan keresne utakat, módokat. Ezért hiányzik a meggyőző hazai példák sokasága.

a k z ss gfejleszt s k z ss gi munka
A közösségfejlesztés, közösségi munka

sokszereplős, egyéneket és intézményeket, eltérő érdekeket és szándékokat egyeztető, kommunikációt, egymás megismerését, megértését és együttműködését létrehozó, kiegyensúlyozó, többszereplős és hosszú folyamatokat indukáló munka – a mai állapotokat ismerve szinte kivitelezhetetlenül nehéznek tűnik.

Mégis, ez a feladatunk, ezt vállaltuk ebben a programban és ha nem is tudjuk amegoldást, sokat tehetünk majdani megtalálása érdekében.

irodalom
Irodalom

Varsányi Erika vál., szerk., bev. (1999): Megfigyelés és cselekvés. Válogatás a közösségi munka elméletéből, Budapest, Balassi Kiadó

Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. Budapest. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszéke

Közösségi munka a családsegítésben (2011): Szerk. Nagyné Varga Ilona. Debrecen, Szociotéka sorozat, a kötet szerzői: Dandé István, Erdős Judit, Giczey Péter, Serafin József, Varga Matild és Vercseg Ilona

k sz n m a figyelmet j munk t k v nok
Köszönöm a figyelmet!Jó munkát kívánok!

Vercseg Ilona

Közösségfejlesztő

vercseg@kkapcsolat.hu